Az MSZMP VII. kongresszusának kulturális irányelvei a nagyobb városok külterületi és a tanyavilág könyvtári ellátásának gyorsítását írják elő.





A város könyvtáraiban lévő 2 264 795 kötet az összlakosságához viszonyítva jó átlagot eredményez, egy főre 17,4 kötet könyv jut. De e nagy könyvmennyiség jelentős hányadát a tudományos könyvtárak régi ritka könyvei, zárt anyagba tartozó művei alkotják, melyeket egyáltalán nem, vagy csak kevesen, kutatás céljából kölcsönöztek. (Debrecen könyvtári kultúrája / Dr. Sz. Szabó László =Könyvtáros 1961.12. sz.)



„ ...a kiemelt nagy vidéki városokban , azokban amelyek a művelődéspolitikai irányelvek értelmében kulturális gócpontoknak tekintendők, elkerülhetetlen a városi könyvtári szervezet működése, kifejlesztése. Debrecen nemcsak Hajdú-Bihar székhelye, hanem a Tiszántúl központja. Társadalmi-gazdasági és kulturális kisugárzó hatásköre több megyére terjed ki. De speciálisan ez a város, település viszonyait tekintve is külön elbánást követel.”








„A tanácsosítás révén a Városi Könyvtár 1961-ben a mi egyik irodánkban kezdte meg önálló működését a Megyei Könyvtártól kapott két könyvtárossal.”



A havi bérek ebben az időben sem csábítóak. Egy főfoglalkozású könyvtáros 1500–2000 Ft között keres.



Sz. Szabó László – igazgató

Laskay Sándorné – módszertanos

Ér Lajosné – feldolgozó

Tóth Józsefné – feldolgozó

Dr. Gondola Istvánné – gazdasági ügyintézés és a Hatvan utcai könyvtár vezetése


1964-ben fél állásban dolgozó munkatársak:

Magi Ferencné – adminisztrátor

Katona Mihályné – gazdasági vezető

Árvay Anna, Kiss Lajosné és Tóth Ilona kölcsönző könyvtárosok







Nyulas - Fülöp Mihályné

Szotyori telep – Kovács Ilona

Ady Endre Művelődési Otthon – Magyari Vilmos

Tégláskert – Nagy Lajosné

Homokkert – Kiss Lajosné

Nagy Sándor telep – Sólyom Lajosné

Kerekestelep – Kiss Lajosné



A belvárosban egy lakosra 15 db,
a külsőségeken lakókra 1,5 db,
a tanyavilág lakosságára 0,45 kötet jut.











1963-ban a Nyíl utcai fiók a hálózat legjobban működő könyvtára. Az állomány 6.000 kötet, az olvasói létszám eléri a 900 főt - két év után a könyvtár kicsinek bizonyul.



1963-ban a II. kerületi Tanács költségvetésében 10000 forintot biztosít könyvtári célokra. A támogatásból 3000 forintot könyvköttetésre és a Hatvan utcai helyiségben egy falépcső készíttetésére fordítanak, a többiből könyveket vásárolnak.












A Homokkerti Könyvtárban a nyitáskor 2475 könyv van. A leltárkönyv tanúsága szerint az állomány nagy része szépirodalom, kevés az ifjúsági és gyermekirodalom, alig van ismeretterjesztő irodalom.



„El kell érni, hogy a könyvtárak az általános műveltség, a politikai és a szakmai ismeretek propaganda központjává váljanak. Ennek érdekében különösen az ideológiai- politikai művek, valamint a természettudományos, műszaki és mezőgazdasági ismeretterjesztő irodalom olvasottságát kell fokozni. A szépirodalom területén növelni kell a szocialista erkölcsöt és a világnézetet megszilárdító művek könyvtári forgalmát.”



1961 őszén a Művelődésügyi Minisztérium, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa „Könyvbarát” mozgalmat hirdet, melynek célja az olvasók számának emelése, a könyvtárak kulturált környezetbe való elhelyezése, ill. önálló helyiségekbe való üzemeltetése.

„Tanulmányozni kell a „könyvbarát-mozgalom” országos és helyi tapasztalatait, az elmúlt évek tapasztalatai alapján intézkedési tervet kell készíteni „a Könyvbarát-mozgalom” új feladatainak megvalósítására”
Sz. Szabó László













„ A minél jobb propaganda munka, az olvasók növelése érdekében két plakátot is nyomtattunk, s az ünnepi könyvhét alkalmából a könyvhéten megjelenő könyvekről röplap-bibliográfiát adtunk ki.” /
Részlet Sz. Szabó László 1962. évi Beszámolójából




Nagymacs – Sári Mihály

Apafa – Bánhalmi Tibor

Hármashegy – Boda Dezső / tanító

Pipóhegy – Fehér Istvánné

Macs III. – Pozsonyi Tiborné

Kövér Andorné Porcsalmy Mária / 1957 óta könyvtáros

Bánk – Pázmándy László /1955 óta könyvtáros

Szepes - Szemán Mihály

Szata – Kardos Gyula / 1959 óta könyvtáros

Kismacs- Pethő Lászlóné / 1955 óta könyvtáros

Betontanya – Mendre Béla /1959 óta könyvtáros

Bellegelő – Lőrinczy Ferencné / 1950-től könyvtáros

Ondód I. – Hajdú Béláné Deák Katalin





„ Tekintettel arra, hogy a környéken több könyvtár is működik, a könyvtár vezetője által megkövetelt „145 olvasó egyelőre nem érhető el.”







„Kedves Igazgató Elvtárs!
Kérem szíveskedjen további intézkedés céljából tudomásul venni, a nagymacsi 10. sz. fiókkönyvtár kölcsönzői tisztéről 1964. január 15-ével lemondok.
Indokaim:
1963. dec. 15-ig nem volt fűtés és e miatt mellhártyagyulladást kaptam.
A kétajtós szekrényt a Kultúrotthon mint tulajdonát, elvitte. A könyveket nincs hova raknom.
Eddig sem jártam, de ezután se tudok értekezletekre bejárni a körülményeim miatt.
Kérem Igazgató elvtársat szíveskedjék intézkedni, hogy a könyvtárat a fenti időpont után, az Önök által megbízott kölcsönzőnek átadhassam.




25 könyvkölcsönző van, ebből 3 a város belső területén, 18 tanyai iskolában és 4 tsz- központokban.



1962-ben a Mezőgazdasági könyvhónap alkalmával Nagymacson könyvkiállítást és könyvvásárt tartanak. A kiállítás 180 fős látogatottsága nagyon szép eredménynek mondható.

„ Egy kiállítást tartottunk mezőgazdasági szakkönyvekből. Előadást tartott ez alkalomból Varga Gábor agrármérnök. Látogatók voltak a t.sz.-tagok és feleségeik.”. (Egy letéti könyvtár beszámolója)



Hétfő, kedd, szombat: feldolgozás
Szerda, csütörtök, péntek: hálózat
Szerda, péntek: kiszállás
Csütörtök: fogadónap



A címleírás jelentősége a hálózati munkában – Előadó: Dr. Gondala Istvánné

A szerző fogalma – Előadó: Tóth Ferencné

Az impresszum adatai – Előadó Ér Lajosné

A rendszó – Előadó: Tóth Józsefné

Többkötetes művek – Előadó: Dr. Gondola Istvánné

A népművelés tárgya, fogalma, a népművelés történet – Előadó: Tóth Józsefné

A szocialista népművelés legfontosabb jegyei – Előadó: Tóth Józsefné

A népművelés könyvtári eszközei – Előadó: Laskai Sándorné

Irodalmunk 1964-ben – Előadó: Sz. Szabó László



A képzési rendszer a 60-as évekre új formákkal bővül. Az egyetemen a nappali mellett esti és levelezős képzés is van. 1959-ben indul a 2 és fél éves szaktanfolyami képzés, majd a tanítóképzőben a népművelő-könyvtár szak.



A Városi Könyvtárban 1964-ben történik első ízben intézkedés a többszörösen felszólított olvasókkal szemben. 1964 augusztusában a debreceni Járásbíróságon keresztül „Fizetési meghagyás” címen eljárás indul a késedelmes olvasók felé.









„1980-ra a lakosság 32%-a könyvtárhasználó. 10-15 perces megközelítési távolságban egy könyvtár áll a lakosság rendelkezésére.” (Sz. Szabó László)



„Költségvetésünk az elmúlt tervidőszakban is meglehetősen alacsony volt. Nem érte el a félmilliót sem, míg ezzel szemben Pécs több mint másfélmillióval, Miskolc pedig több mint egy millióval gazdálkodott. Továbbra is kevés a takarítószerekre, dekorációra, postaköltségre, telefondíjra, írószerekre, tüzelőre, szakmai felszerelésekre beállított összeg.”

 

FOLYAMATOS JELEN

A DEBRECENI VÁROSI KÖNYVTÁR ÖTVEN ÉVE 1961–1964

Sz. Szabó László

1945 után új irányt vesz a magyar könyvtárügy, amely az 1950-es évektől kezdve sok tekintetben a szovjet modellt követi. Pár esztendeig a városi könyvtárak helyzete tisztázatlan. Megalakulnak a falusi népkönyvtárak, s még működnek a korábban alapított városi könyvtárak. Az 50-es évek elején az új jogi szabályozás nagy lendületet ad a fejlesztéseknek.

Hazai könyvtárügy szabályozása 1950 és 1960 között

• A könyvtárak fejlesztéséról szóló, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 2024/13/1952. számú határozata szerint létre kell hozni a közművelődési könyvtárhálózatokat, a megyei és járási könyvtárakat. A határozat a közművelődési könyvtárak szervezetét a közigazgatási szervezethez igazítja. A körzeti könyvtárak és a régebbről megmaradt városi könyvtárak összevonásával megyei, illetve járási könyvtárak alakulnak. Ezek a helyi lakosság közvetlen ellátásán kívül az ekkor szervezett hálózatok központjai, illetve alközpontjai lesznek.
• 1952 novemberében ülésezik a magyar könyvtárosok I. országos konferenciája, amelyen a könyvtárügy fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat végrehajtásáról van szó. Itt kezdeményezik a megyei, járási és városi könyvtárak gyermekrészlegének megszervezését is.
• Jelentős esemény az 1956. évi 5. sz. törvényerejű, a közművelődésről szóló rendelet kibocsátása. A szabályozás felöleli a könyvtári rendszer egészét a nemzeti könyvtártól a szakfelügyeletig, a könyvtárak létesítésétől és a könyvtárosok kinevezésétől a nemzetközi könyv- és kiadványcseréig. Kodifikálja a hálózati rendszert, s ezzel a hazai könyvtárügy szinte kizárólagos együttműködési formájává teszi a hálózatot.
• 1959-ben megkezdődik a könyvtárak tanácsosítása. A helyi tanácsok ekkortól könyvtári kiadásokat is tervezhetnek költségvetésükben. A megnövekedő beszerzési keretek mennyiségileg és minőségileg is javítják az ellátást.
• A 1960-as évekre szabadelvűbbé és gyakorlatiasabbá váló politika eltűri a szélesebb körű tájékozódást és a korszerűbb megoldások keresését.

Debrecen LAKOSSÁGA ÉS KÖNYVTÁRI HELYZETE 1960-BAN

Debrecennek az 1961-es népszámlálási adatai szerint 129 671 lakosa van, s így Budapest, valamint Miskolc után az ország harmadik legnagyobb városa. A munkások száma 30 000 körüli, a 15 225 főnyi parasztságból 14 325 külterületen él, a város nagy kiterjedésű tanyavilágában. Debrecen értelmiségi lakosságát mintegy 80 000-re becsülik. 17 434 az általános iskolások, 5593 a középiskolások száma.

A városi lakosság közkönyvtári ellátása
A város kulturális élete a II. Világháború pusztításai után viszonylag hamar magához tér. Az első közintézmény, amely a bombázások után megnyitja kapuit a Közművelődési Könyvtár. Az ötvenes években a város lakosságának szélesebb rétegeit a megyei könyvtár, a szakszervezeti könyvtárak és az iskolai könyvtárak látják el.

• 1952. december 21-én nyílik meg a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár a Kereskedelmi Akadémia volt épületében. Az intézmény alapítója és fenntartója a Hajdú-Bihar Megyei Tanács. A megyei könyvtár a megyei tanács intézménye, s mint ilyen hálózati központja a megye területén lévő városi és tanácsi könyvtáraknak, ellátja a könyvtárak hálózat-módszertani irányítását. Tevékenységében az első időkben nagy részt foglal el a hálózatszervezés. A megyei könyvtárat elsősorban a városközpontban lakók használják.
• A szakszervezeti könyvtárak a nagyobb üzemekben, vállalatoknál dolgozók ellátásában vállalnak szerepet, s ebben az időszakban belső munkák megszervezésével, az elavult állományok megszüntetésével vannak elfoglalva.
• Az általános és középiskolai könyvtárak stagnálnak, egy főre mindössze 1,8 kötet jut állományukból.

A tanyavilágban élők ellátása
A korabeli könyvtárpolitika céljai közt szerepel a tanyán élők könyvtári ellátásának biztosítása is. Debrecent nagy kiterjedésű tanyavilág veszi körbe, 14 000 ember él itt. A szolgáltatás megszervezése rendkívül nehéz feladat.

• A tanyák átlagtávolsága a várostól 10-12 km.
• Egy tanyai lakosra 0,36 könyv jut.
• A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanyán élők nem jönnek be olvasnivalóért a városba.
• Az 1960-as megyei könyvtári statisztikai jelentés szerint a 6382 olvasóból, mindössze 84 volt a mezőgazdaságban dolgozó.

A hatvanas években Debrecen és Hajdú-Bihar megye kedvezőtlen helyen áll az országos statisztikában. Alig van olyan a kultúrára vonatkozó statisztikai adat, amely ne a térség lemaradását, az országos átlagtól való leszakadását mutatná. Debrecenben a megyei könyvtárnak a 130 000 lakosra vetítve kevesebb a könyvtári alapterülete, mint a 23 000 lakosú Zalaegerszegnek. A Dunántúl megyéiben 1000 lakosra 700 könyv jut, Hajdú-Biharban mindössze 590 kötet.

A tanácsosítás hatása a könyvtári ellátásra
A 60-as évekre kiteljesedik a tanácsi rendszer. A tanácsok a kultúra területén elsődleges feladatuknak tartják az ötéves tervek művelődéspolitikai célkitűzéseinek elérését. Vállalják a területi könyvtári ellátás megszervezését is. A végrehajtó bizottsági és a tanácsüléseken a hatvanas évektől kezdődően rendre foglalkoznak a könyvtári helyzettel, költségvetésükbe már van betervezett keret a könyvtárak működtetésére, de a megfelelő színvonalú megvalósításához nem tudnak kellő anyagi támogatást nyújtani. Az újonnan létesített könyvtárak lényegesen elmaradnak a nyugati mintáktól megfelelő épület, berendezés, állománynagyság tekintetében. Mindezek mellett is a könyvtárak tanácsi kézbe adásával a tanácsok jobban magukénak érzik az intézményeket, igyekeznek biztosítani a működési feltételeket.

Könyvtárfejlesztés
A hatvanas években Debrecen is jelentősebb könyvtárfejlesztésbe kezd, amit részint a város jó hírű könyvtári múltja – mint hagyomány –, részint az 50-es években az országos átlaghoz viszonyított lemaradása nagyon is indokolttá tesz. Az újjászülető városi könyvtár feladata lesz – a térségben centrális szerepet betöltő megyei könyvtár mellett, de szervezetileg tőle függetlenül – fiókkönyvtáraival és letéti gyűjteményeivel a város egész lakosságának, valamint a debreceni környéki tanyavilágban élőknek a könyvtári ellátása.

Újjáéledő városi könyvtár

A városok fiókhálózatának nagyarányú fejlődése 1960. január 1-jével indul. Könyvtárfenntartási hitelkeretek nyitására kaptak lehetőséget azok a városok, amelyekben eddig csak megyei könyvtárak működhettek. Már 1960. január 1-jén megalakul a Pécsi Városi Könyvtár és a Miskolci Városi Könyvtár. 1961 márciusában Nyíregyházán is városi könyvtárhálózat alakul, 1961 októberében a megyei könyvtárból kiválva létrejön a Győri Városi Könyvtár hálózata. A Debreceni Városi Tanács is él a lehetőséggel és könyvtár fenntartása címen külön fejezetet nyit költségvetésében. A Városi Tanács VB. határozatának értelmében 1961. január elsejétől 12 év kényszerű szünet után a Művelődésügyi Minisztérium visszaállítja Debrecen közművelődési könyvtári státuszát, újra van önálló városi könyvtára Debrecennek. A Városi Könyvtár megszervezésével és vezetésével Sz. Szabó Lászlót, a megyei könyvtár fiatal munkatársát bízzák meg. Az első igazgató 1961-től 1964-ig vezeti az intézményt. A Városi Könyvtár a megyei könyvtártól átvett 9 fiókkönyvtárból és 16 könyvkölcsönzőből áll. A gyorsan kiépülő hálózat már 1961-ben egy új fiókkönyvtárral és öt könyvkölcsönző állomással bővül.

Gazdálkodás, költségvetés
Az anyagi feltételeket a városi tanács biztosítja, ehhez járul még a három kerületi tanács további támogatása. Mindezt a Városi Művelődésügyi és a Pénzügyi Osztály koordinálja. A kerületek feladata az új könyvtárak, klubkönyvtárak létesítése, a meglévők bővítése, új helyiséghez juttatása. Az egyes fiókok működésére, könyvállományuk növelésére, bútorvásárlásra, bővítésekre is biztosítanak esetenként forrásokat. Már az induláskor nehezíti a működést, hogy 1961 és 1963 között az intézmény nem önállóan gazdálkodó, pénzügyeit a Városi Pénzügyi Osztály intézi. A működés ilyen formája rendkívül lassú és nehézkes. Folyamatosak a levélváltások a könyvtárigazgató és a tanácsok között. Sz. Szabó László kérvényez, beszámol, panaszkodik, kér. Az áldatlan állapotokat egy idő után a Pénzügyi Osztály is belátja, s rendezik a helyzetet, 1964. január elsejétől az intézmény már önállóan gazdálkodik.

Fiókok és kölcsönzőhelyek

Már az indulás pillanatában pontosan meghatározzák a városi könyvtár alapfeladatait. A fiókkönyvtárak a városban élő lakosságot, a kölcsönzőhelyek a külterületeken élőket látják el. A fiókkönyvtárak a lakóhely szerinti könyvtári ellátás biztosítására hivatottak. Az első időszakban az intézmény igazgatója a legfontosabb feladatnak a fiókhálózat kiépítését, az ellátatlan területeken fiókkönyvtárak létesítését tekinti. Egy beszámolójában az igazgató a közeljövő feladatait a következőképpen határozza meg: „Szeretnénk elérni, hogy a lakosság másfél-két kilométeres körzeten belül könyvtárat találjon.” „Minden településen egy-egy nagyobb, életerős, 3000-5000 kötetes könyvtár létesítését tervezzük”– írja Sz. Szabó László egy másik beszámolójában. A kölcsönzőhelyek a külterületeken, tanyákon élő lakosság számára, letétek biztosításával nyújtanának színvonalas könyvtári ellátást.

Két könyvtárossal kezdődik - személyi feltételek 1961–1964 között

Az intézmény rendkívül szerény körülmények között, két főfoglalkozású könyvtárossal kezdi meg működését. A két dolgozó munkavégzéséhez nem tudnak önálló helységet biztosítani. Sz. Szabó Lászlót a M.J. Városi Tanács Művelődési Osztálya Közművelődési Csoportjának egyik szobájában helyezik el, a másik munkatárs, Kardos Sándorné (később Laskay Sándorné) hol itt, hol a fiókkönyvtárakban dolgozik. A központ hiánya akadályozza a munkát, nincs a letétek cseréjéhez megfelelő hely, a könyvkölcsönzők állománya több helyen csomagokban hever, az új bútorok kölcsönraktárakban állnak. Tovább nehezíti a helyzetet a gépkocsi hiánya, a letétek szállításához a megyei könyvtár autóját tudják havonta két alkalommal igénybe venni. A két főfoglalkozású könyvtáros mellett a 16 kölcsönzőhelyen és a 9 fiókkönyvtárban tiszteletdíjas könyvtárosok látják el a feladatokat. Iskolai végzettség szerint van közöttük 6 elemivel rendelkező, érettségizett és felsőfokú végzettségű is. A krónikus létszámhiány miatt az igazgató állandóan új státuszokat igényel. 1962-ben a létszám 4 főre emelkedik. Munkába áll Ér Lajosné és Tóth Józsefné. Mindketten képzett szakemberek. Az első év rendkívüli megpróbáltatásai után megindult az élet a Városi Könyvtárban. Megszületnek az első munkaköri leírások. 1963-ban már 5 főfoglalkozású könyvtáros dolgozik a hálózatban, de a feladatokat tekintve legalább 9 könyvtárosra lenne szükség. Főleg a letéti könyvtárakban lezajló, nagyszámú személycserékkel járó állományátadás, átvétel akadályozza a folyamatos munkavégzést.

Fiókkönyvtárak - méltatlan működési körülmények között

Területileg a város három kerületre tagolódik. A kerületi tanácsok utalják ki az intézmény számára a helyiségeket, amelyek többsége könyvtári feladatok ellátására alkalmatlan. Az intézmény vezetője a tanácsok számára írt jelentéseiben rendszeresen kitér a működési feltételek hiányosságaira. A legjobb a könyvtári helyzet a I. Kerületi Tanács fenntartásában lévő fiókok esetében, leggyengébb a harmadik kerületben. Sok ellátatlan terület van: Széchenyi-kert, Szabadság-telep, Új Élet Park.

• Önálló helyiséggel csak a Homokkerti, a Nyíl utcai és a Hatvan utca 17. sz. alatti fiók rendelkezik.
• Bár az olvasók jelentős része gyermekolvasó, sehol nincs gyermekrészleg, amely lehetővé tenné a gyerekekkel való elmélyültebb foglalkozást.
• 1961-ben a korszerű szabadpolcos követelménynek egyetlen könyvtár sem felel meg. Valamennyi áttekinthetetlen „szabad raktár”, az olvasók nem tudnak leülni, helyben olvasni.
• Nagy igény lenne újságolvsó sarkok kialakítására.
• 1961. augusztus 11-én a Hajdú-Bihari Napló cikket közöl a Homokkerti fiókkönyvtárról. Az újságíró dicséri a könyvállomány összetételét, az olvasók aktivitását. 1961-ben különösen Jókai, Mikszáth, Móricz, Verne, Gorkij, Tolsztoj és Victor Hugo művei örvendenek nagy népszerűségnek. Ugyanakkor szól arról is, hogy a Szabó Kálmán utcai helyiség rendkívül kicsi, a világítás korszerűtlen, nincs olvasóhelyiség, amit pedig már évek óta szeretnének a kölcsönzők. A környéken lakók azzal a kéréssel fordulnak az I. Kerületi Tanács illetékeseihez, hogy biztosítsanak megfelelő helyiséget a könyvtár számára.

HÁLÓZATFEJLESZTÉS

Fiókkönyvtárak 1961

	Könyvtár neve	Állomány	Beiratkozott olvasók	Nyitva tartás
1	Ady Endre Művelődési Ház – Vöröshadsereg u. 28.	386	54	K,P: 17-18
2	Homokkert – Szabó Kálmán utca 38.	131	246	H,Cs: 12-15 K-P:15.30-17.30 Sz,Szo:9-12
3	Gerébi telep	354	28	Csütörtök: délután
4	Kerekestelep - Leiningen u. 17.	541	41	Sz: 18-20
5	Nagymacs	846	187
6	Nagy Sándor telep – Pósa utca 38.	502	135	V: 9-11 Sz,P:14-16
7	Nyíl utca - Nyíl utca 2.	1284	-	H,Sz,P: 15-19 K,Sz:9-13
8	Nyulas - Böszörményi út 143.	669	99	H,Sz,SZo: 16-18
9	Szotyori telep - Bartók Béla u. 50.	544	25	Sze: 18-20
10	Tégláskert - Gulyás P. u. 13.	362	50	V: 14-16 K,P: 14-18
11	Hatvan utca - Hatvan utca 17.	655	-

A hálózat meglepő gyorsasággal bővül. Már 1961. július 17-én új fiókkönyvtár nyílik a Nyíl utcán, majd még ugyanebben az évben a Hatvan utca 17. sz. alatti fiók is megkezdi működését. „Egy elhanyagolt raktárhelyiséget sikerül otthonos, könyvtárnak alkalmas helységgé alakítani.”

• A Nyíl utcai könyvtár megnyitásáról a Hajdú-Bihari Napló is beszámol. Az induló könyvtár berendezésére nincs pénz, a megyei könyvtártól kölcsönkért bútorokkal szerelik fel. A két új könyvtár esetében csak az állomány nagyságát tudjuk, a beiratkozott olvasók számára vonatkozó adatok nem szerepelnek az év végi statisztikai jelentésben. A fiókkönyvtárak szűk volta zavarólag hat az olvasókra és könyvtárosokra is.
• Az igazgatási részleg állandó helyét is csak 1961 szeptemberében tudják kialakítani. Kényszerből a Hatvan utcai fiókkönyvtárban kezdik meg a munkát. Az áldatlan állapotokról az intézményvezető egy beszámolójában így ír: „A Hatvan utca 17. szám alatt kb. 40 négyzetméternyi helyen kénytelen együtt dolgozni a könyvtárigazgató, a gazdaságvezető, adminisztrátor és a módszertani instruktor. Mindemellett a fiókkönyvtárban a napi könyvtárlátogatók száma 60–80 fő között van. A szűk helyiségben még munkaasztalt sem tudunk biztosítani a dolgozóknak. A kölcsönzési térben a mennyezetig tornyosulnak a könyvek, az állománynak mintegy fele van válogatható magasságban.„

1962 márciusában elkészül a Városi Könyvtár első Munkaterve, ebben az igazgató jelzi, hogy a központilag megállapított normákat csak megfelelő munkakörülmények között lehet elérni, jelenleg ezek a feltételek nem biztosítottak. 1962 júniusában Sz. Szabó László elkészíti a hálózat első fejlesztési tervét, amelyben egy központi városi könyvtár létrehozatalát, valamint a meglévő könyvtárhálózat minden fiókkönyvtárra kiterjedő fejlesztését javasolja. Az Új Élet Parkban, József Attila-telepen, mint ellátatlan területeken további fiókkönyvtárak nyitását tartja szükségesnek.

• 1962-ben nyit a Csapókerti Könyvtár, amelynek első telephelye a Csapókerti Művelődési Otthonban van. A könyvtáros Tóth Ilona, napi 5 órában dolgozik. Az intézmény igazgatója 1964-ben indítvánnyal fordul a III. Kerületi Tanácshoz, 8 órás főhivatású könyvtáros foglalkoztatására. Kezdetben nincs lehetőség az állomány szabadpolcos elhelyezésére. A kölcsönzés ablakon keresztül történik. A helyzet javítására kialakítanak egy olvasószobát. A gyűjteményből kiemelnek három polcnyi könyvet, s ezzel biztosítják a szabadpolcos választást. A könyvtárnak már az induláskor jól kiépített olvasói katalógusa van, betű- és szakrendben.
• 1962-ben a hálózat az Új Élet Parki Iskolában kap egy alagsori helyiséget. Itt alakítják ki ideiglenesen a módszertant és feldolgozó részleget. Három évvel a könyvtár alakulása után is megoldatlan a központ elhelyezése. Kénytelenek két központot fenntartani, az egyik a Hatvan utca 17. szám, a másik az Új Élet Parki Iskola alagsora.
• 1963-ban a feldolgozó csoport a Lehel utca 44/a sz. alatt nyer elhelyezést. Az épület ez esetben is alkalmatlan, szanálásra ítélt családi ház. A szűk, burkolat nélküli utcába a posta nem viszi ki a könyveket. A téli hónapokban előfordul, hogy hetekig nem tudnak kiszállítani, illetve eljuttatni a feldolgozott könyveket a könyvtári egységekbe. A ház egy esőzés után életveszélyessé válik. 1964-ben az intézményvezető azzal a kéréssel fordul a II. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottságához, hogy szíveskedjenek megoldást találni a két munkahely egybeköltöztetésére. Az igazgató megtekinti a Hatvan utca 57. szám alatti lakást, amit megfelelőnek talál, de a megoldás még néhány évet várat magára.
• 1963-ban a Nyulasi 5. számú fiókkönyvtár a Böszörményi utca 108. szám alatti kétszobás, volt LÉGO-helyiségbe kerül. Az egyik szobának nincs ablaka, az épület falai nedvesek.
• A Szabadságtelepi fiók 1963 augusztusában nyit. Az indulást rendkívül szerencsétlen körülmények nehezítik. Először nincs villany, ezért az esti órákban zárva tartanak, majd a fűtés szünetel. A könyvtáros másfél hónapig fűtetlen helyiségben látja el az olvasókat. Már az induláskor látszik, hogy a 20 négyzetméteres könyvtár távlataiban nem elégíti ki az olvasók igényeit, mindössze 4000 kötet befogadására alkalmas.
• A Debreceni Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1964-ben határozatot hoz egy városi Zenei Könyvtár tervezetének a kidolgozására. A tervezetet a városi könyvtár készíti el. Az elképzelések megvalósítására még évekig nem kerül sor.

FELDOLGOZÓ MUNKA - Állománygyarapítás

Az állománygyarapítás a kezdetektől központilag történik. A városi könyvtárba kerülő könyvállomány egy része a megyei könyvtárban volt nyilvántartva. Rövid időn belül mintegy 10 000 kötetnyi könyv átleltározását végzik el. A másik részt, kb. 9000 kötetet az I. Kerületi Tanács és a Művelődési Minisztérium adja ajándékba. Az átleltározást a leltárkönyvi dátumok szerint már 1959-ben megkezdik. Minden fiók állományát külön vezetik, 1965-ben ezen változtatnak (ld. később). A városi könyvtár kezdő állománya 19 000 kötet.
A szerzeményezés az Állami Könyvterjesztő Vállalat címjegyzékei szerint történik, majd 1964-től az Új Könyvek alapján.

	1961	1962	1963	1964
Állomány (kötet)	19 000	27 161	40 943	46 376
Beszerzési keret (Ft)	10 0000	18 7000	10 0000	Nincs adat

• Az állománybeszerzés 100 000 forintos könyvbeszerzési kerettel indult. A könyvek feldolgozására sem alkalmas helység, sem írógép 1961 őszéig nincs.
• Az átleltározott könyveket arányosan osztják el a fiókkönyvtárak között, figyelembe veszik az olvasói létszám várható emelkedését, valamint az olvasók igényeit.
• Gyűjtőköri szabályzat nincs. A művelődéspolitikai elvárások és az olvasói igények alapján vásárolnak. Az egyik beszámoló szerint „...a gyermek-, ifjúsági irodalom a legkapósabb, ennek ellenére korszerűen és körültekintően szerzeményezünk, különös tekintettel a marxizmus irodalmára és a mezőgazdasági anyagra.”
• A második évben a könyvbeszerzési keret 187 000 Ft. A III. Kerületi Tanács 1962-ben közli, hogy 1963-tól állandó keretet biztosít a könyvállomány növelésére, valamint bútorbeszerzésre.
• Elkészítik a könyvellátás perspektivikus tervét. A mutatók továbbra is gyengék. Egy lakosra 1,5 kötet jut. A tanyavilágban még ennél is rosszabb a helyzet: 0,45 kötet. A cél az életképtelen, kis állományú, szétforgácsolt könyvtárak életerős, legalább 3000 kötetes állományú könyvtárrá való fejlesztése.A lemaradások csökkentésére szükség lenne évi 420 000 Ft-os könyvbeszerzési keretre, évi 14 000 kötetes gyarapodásra, s természetesen megfelelő helyiségekre.
• 1963-ban hivatalosan is megalakult az állománygyarapításért és feldolgozásért felelős munkacsoport, amelynek vezetésével Tóth Józsefnét bízzák meg. A rendkívül sok munkát 2 könyvtáros végzi.
• 1964–ben az igazgató intézkedési tervében meghatározza a feldolgozásért felelős munkacsoport legfontosabb feladatait. „Revideálni kell az összes törlést a Művelődési Osztály által megadott utasítások szerint, be kell fejezni a raktári lapok pótlását és a továbbiakban a szabványoknak megfelelően kell gondozni, tovább kell folytatni a szolgálati katalógus kiépítését, az elmaradt fő- és melléklapok pótlását /J-ZS/. Az olvasószolgálattal együtt biztosítani kell a fiókkönyvtárak olvasói katalógusának korszerű, szabványos gondozását.”

Olvasószolgálati munka

A statisztikai mutatók gyors ütemben nőnek. Három év alatt a beiratkozott olvasók száma megduplázódik, a kölcsönzött kötetek száma több mint kétszeresére emelkedik. Egy olvasó átlag 26 könyvet kölcsönöz évente.

Beiratkozott olvasók, statisztikák

	1961	1962	1963	1964
Beiratkozott olvasó/fő	3623	4921	6480	7172
Forgalom/kötet	81 232	113 012	185 535	241 689

1963 végére, a könyvtár működésének harmadik évében, a Városi Könyvtár eléri a Megyei Könyvtár olvasólétszámát és forgalmát.

Mit olvasnak a 60-as években a városi könyvtár olvasói?
A Művelődési Minisztérium irányelvei, a második ötéves terv útmutatásai a tanácsi könyvtárak feladatai közé sorolják az olvasók nevelését, ízlésük fejlesztését.

• A könyvtárakban a hatvanas évek elejétől differenciáltabb állománygyarapítás kezd meghonosodni.
• Rendre megjelennek a világirodalom eddig hozzáférhetetlen fontos alkotásai, a különböző tudományágakban ismeretterjesztő kiadványok látnak napvilágot.
• Kiadják a magyar klasszikusok életműsorozatait.

Az igazgató 1963-as beszámolójában részletesen elemzi az olvasási szokásokat. „A Városi Könyvtárban az olvasók az alábbi szerzőket olvassák legszívesebben: Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc a klasszikusok közül. Az újabb irodalomból Passuth László, Molnár Gábor, Németh László, Karsai Elek, Fehér Klára műveit olvassák szívesen. A külföldiek közül a szovjet irodalomból Solohov, Akszjonov, a haladó nyugati irodalom alkotói közül Hemingway, Dumas a legközkedveltebbek. A munkásság inkább szereti a kortárs magyar irodalmat, a szovjet és népi demokratikus írókat, míg az ún. polgári réteg a klasszikusokat és a felkapott írókat (Zsigrai Júlia, Dallos Sándor, Passuth László) olvassa szívesen. A kortárs magyar irodalom közül inkább a filozofáló Németh László, a nyugati irodalom közül Faulkner, Shaw, Woolf, Camus, Moravia könyveit viszik elsősorban.” Példaként néhány mű címét is közölték: Passuth László: Megszólal a sírvilág, Molnár Gábor: Óriáskígyók földjén, Németh László: Égető Eszter, Karsai Elek: A budai Sándor-palotában történt, Hemingway: Az öreg halász és a tenger, Solohov: Csendes Don. Ezek mellett Jókai, Mikszáth, Móra, Móricz szinte valamennyi műve. „Érdekes az is, hogy a verskedvelők az olvasók táborán belül csak egy szűk réteget képviselnek, ezek is inkább a hivatalos szakemberekből, vagy az irodalmi ínyencekből tevődnek össze.” A Városi Könyvtár bekapcsolódik a „Könyvbarát” mozgalomba, melynek keretében 2 plakátot, szemléltető tablókat készíttetnek.

Szabadpolc mindenütt
A szabadpolc bevezetéséről kirobbant viták az ötvenes évek végére lezáródnak.A közművelődési könyvtárak ebben az időszakban áttérnek a szabadpolcos kölcsönzésre, a szakirodalomban is számos cikk jelenik meg a témában.1964-re a Szotyori telep kivételével a Városi Könyvtár minden fiókkönyvtárában bevezetik a szabadpolcot. Ez az állandó hely- és bútorhiány miatt komoly erőfeszítésekkel jár.Az olvasók örömmel fogadják a változtatást, de egyre szembeötlőbb, hogy tágasabb, otthonosabb könyvtárakra lenne szükség.

Tájékoztató munka
Komolyabb könyvtári tájékozató munkára kézikönyvek, megfelelő tér és ülőhelyek hiányában nincs lehetőség.

Adminisztráció
A hálózat legjobban működő könyvtára a Nyíl utcai. Jó helyen fekszik, s egyedül itt van 8 órában dolgozó könyvtáros. A nagy forgalomra való tekintettel 1964-ben itt próbálják ki elsőként az aláírás nélküli kölcsönzést. Az újítás beválik, mert meggyorsítja a kölcsönzést, néhány éven belül minden fiókban bevezetik.

Belépés Debrecen kulturális életébe
A Városi Könyvtár már megalakulásának első éveiben igyekszik bekerülni rendezvényeivel, megmozdulásaival a város kulturális életének vérkeringésébe. Már az első évben működik a könyvbarát mozgalom. „A 600-éves Debrecen az irodalomban” címmel a Nyulasi fiókkönyvtárban, „Csokonai és Debrecen” címmel a Tégláskerti fiókkönyvtárban tartanak sikeres programot. Megállapodást kötnek a mj. Város VB. Művelődési Osztályával a rendezvények anyagi költségeinek általuk való finanszírozására, néhány programot a Hazafias Népfront is támogat. Az első évben a rendezvények száma már 77. Leggyakrabban könyvajánlásokat, könyvankétokat, irodalmi esteket szerveznek.

A letéti könyvtárak

A kölcsönzők jó része az 50-es évek közepétől működik, osztályteremben, tanári szobában, folyosón, tsz-irodában, pártirodában, néhány esetben külön helyiségben, klubszobában. A tanyai könyvkölcsönzőkben nem kell kölcsönzési díjat fizetni. A letétek száma változó, 1961-ből 19-nek találtuk meg az adatait, 1964-re már 25 kölcsönzőhely van. A könyvtár szorgalmazza a letétek tsz-központokban történő elhelyezését. Ezeken a helyeken gyakrabban megfordulnak a tanyákon élők, megoldott a villanyvilágítás, tágasabbak a terek, lehetőség van filmvetítésekre, később televíziózásra. A nyitva tartás igazodik a környéken élők szabadidejéhez. Általában hétköznap, de akad olyan hely is, ahol pár órában szombaton vagy vasárnap vannak nyitva. Ahol a kölcsönző mellett klub is működik, előfordul a 22.00 óráig való nyitva tartás.

Kölcsönzőhelyek – 1961

Sorsz.	Név	Működés/év	Állomány	Letét	Beiratkozott olvasók	Kölcsönzött kötetek
1	Pac-Bellegelő 544.		-	156	90	582
2	Szepes	1961-1977	156	106	65	292
3	Dombostanya	1954-1978	193	148	70	304
4	Diószegi Ált. Isk.	1955.	397	323	138	1735
5	Hármashegy	1960-1978	136	98	64	604
6	Pipóhegy - Haláp 135.	1961-1974	108	100	84	1085
7	Apafa - Kossuth TSZ	1960	98	280	279	1821
8	Kismacs	1956-1973	439	134	132	1400
9	Macs III.	1961 - 1983	519	417	128	1343
10	Magyartanya- Bellegelő 237.		37	161	73	1629
11	Nagycsere I.	1948-1972	89	230	89	1479
12	Hosszúpályi út	1961	370	50	90	680
13	Szikgát - Bellegelő 690.	1956-1979	253	249	92	1435
14	Perecdűlő - Bellegelő 983.	1961-1979	398	335	92	2534
15	Kádárdűlő - Ondód	1961-1981	-	149	126	1982
16	Bánk - Bánk 72.	1955-1976	316	143	97	2271
17	Mézeshegy - Bánk 212.	1960-1977	300	246	80	204
18	Betontanya 231.		-	202	74	1329
19	Szata - Nagycsere utca 109.	1956-1975	208	220	106	2129

A letétek összetétele
Az 1961-es statisztikai adatsor szerint a kölcsönzőhelyek közül tizenegy csak letéti állománnyal rendelkezik. Nagymacs kivételével a saját állomány egy helyen sem éri el az 500 kötetet. A letéteket az első években nem tudják rendszeresen cserélni. A városi könyvtár irattárában l961-ből való letéti lista 125 művet tartalmaz. A korabeli könyves viszonyokat figyelembe véve meglepően sok értékes mű szerepel rajta, s mentes a korszakra jellemző szocialista irodalom túlsúlyától. Hibája mégis akad: nagyrészt felnőtt szépirodalomból áll, néhány ifjúsági regényt tartalmaz, s még ennél is kevesebb gyermekkönyvet. A listán megtalálhatók Tolsztoj, Sántha, Tatay, Csujkov, Ady, Kipling, Tamási, Katajev, Mikszáth, Ilf-Petrov, Berkesi, Karinthy művei. Az ismeretterjesztők között inkább hasznos tudnivalókat, gyakorlati tanácsokat tartalmazó könyveket találunk: A szabás- varrás ÁBC-je, Így főzünk ma, A magyar mezőgazdaság zsebkönyve.

Gondok a kölcsönzőhelyeken
A könyvkölcsönzők módszertani instruktora Kardos Sándorné. Feladata a letétek cseréjének irányítása, ellenőrzése. A tanácsadás, irányítás folyamatos, az ellenőrzés azonban a sok feladat mellett nem rendszeres. Pedig gyakran éri kritika a kölcsönzőhelyeken folyó könyvtári munkát. A könyvtárosok nem írnak be minden olvasót, egy család egy néven szerepel. A letéteket gondozók negyedévente készítenek statisztikai jelentéseket. Az adatok az állományra, a beiratkozott olvasók számára, foglalkozás szerinti megoszlására, kölcsönzött kötetek számára vonatkoznak. Beszámolnak a negyedév programjairól, közlik a rendezvényeken résztvevők számát, értékelik a végzett munkát, az olvasási szokásokat. Nyaranta a kölcsönzést a mezőgazdasági munkákra hivatkozva több letétben is szüneteltetik.
A beiratkozott olvasók számában a mennyiségi szemlélet az uralkodó, központilag határozzák meg az elérendő olvasói létszámot. Beszámolójukban többen is jelzik, hogy a tervezett növekedés nem érhető el.

A letéti könyvtárak személyi ellátottsága
A letéti könyvtárakban dolgozók szakképzettséggel nem rendelkeznek, általában a környéken élő lelkes, olvasni szerető emberek, olykor pedagógusok, vagy a tsz-irodákban adminisztrációs munkát végzők látják el a könyvtárosi teendőket. Az első években nehezen találnak magasabb iskolai végzettségűeket, ez 1964-re kedvezően változik. A 21 tiszteletdíjas könyvtárosból 1 főnek van általános iskolai végzettsége, 1 fő érettségizett, 9 fő tanítóképzőt, 9 fő egyetemet vagy főiskolát végzett. Egy korabeli munkaszerződés szerint a havi juttatás 70 Ft. A könyvtárosok személye gyakran változik a nehezen teljesíthető mutatószámok, a túlzott adminisztráció (negyedéves statisztikai jelentések), az alacsony tiszteletdíj miatt. 1964-től megkezdik a letéti könyvtárosok szakmai továbbképzésének megszervezését.

Mit olvasnak a tanyán élők a hatvanas években?
A letétek olvasói létszáma (1961–1964)

Év	1961	1962	1963	1964
Beiratkozott olvasó	344 fő	518 fő	378 fő	350 fő
Letétek összesített állománya (db)	5277	7539	6600	9188

A letétek olvasói létszáma ingadozó, jelentős előrelépést nem sikerült az első négy év alatt elérni, mindössze 6 fővel emelkedik az olvasók száma. A forgalomban viszont látványos az előrelépés, a kölcsönzött kötetek száma majdhogynem megduplázódik. A letéti állomány is látványosan gyarapszik, négy év alatt majd 4000 kötet a növekedés.

A tiszteletdíjas könyvtárosok beszámolóiban gyakran találunk a letétek összeállítására vonatkozó kéréseket. Legtöbbször ifjúsági műveket és mesekönyveket igényelnek, ezt azzal indokolják, hogy a felnőttek is szívesen olvasnak meséket, katonatörténeteket, a paraszti életről szóló műveket.

A tanyai kölcsönzőhelyek működéséről a Hajdú-Bihari Napló 1961. március 29-i számában jelenik meg elismerő hangvételű cikk. „Az olvasómozgalom tehát egyre jobban eléri célját, felkelti az érdeklődést. Szükséges azonban, hogy az ifjúságot érdeklő több könyv kerüljön a tanyai könyvtárakba, így elsősorban ifjúsági regény, de több mesekönyv is a kisebb gyermekek számára.”

A kötetek forgalmát is tervszámok írják elő, amit sikerül teljesíteni. Az országos elvárásoknak megfelelően az ismeretterjesztő könyvek forgalmában növekedés mutatkozik. Ezért a könyvtárosok is mindent megtesznek, kiállításokat, ankétokat, előadásokat szerveznek. Az olvasási kedvet mutatja, hogy több helyen is bekapcsolódnak a József Attila Olvasómozgalomba. Az 1955-ben induló mozgalomban a fiatal olvasók táborának növelése érdekében – a versenyszerű feltételekkel történő részvétel mellett – az egyéni olvasás került előtérbe. Figyelemre méltó, hogy a nem túlságosan vonzó ajánló jegyzék ellenére Pipóhegyen 13-an, Bánk tanyán 27-en rendszeresen megoldják a feladatokat.

Programok, könyvankétok, Mezőgazdasági Könyvhónap a könyvkölcsönző helyeken
A külterületeken nagy gondot fordítanak könyvankétok rendezésére. A tapasztalatokról és az ankétvezetés módszertani kérdéseiről Bényei József és Sz. Szabó László a Könyvtáros c. folyóiratban (1962. 7. sz.) számol be. A találkozókat az igényekhez igazodva szervezik. A rendezvényeket széleskörű propagandamunka előzi meg. A közönség leggyakrabban a mai magyar irodalom alkotásait kívánja megvitatni. A Győry Dezső, Gergely Márta, Berkesi András, Veres Péter műveiről tartott beszélgetések alkalmával a résztvevőket leginkább az etikai kérdések izgatják. Az 1962-ben szervezett 15 ankéton 1600 ember vesz részt. Egyes helyeken kétszázan, máshol harmincan-negyvenen jelennek meg.

A korszak művelődéspolitikája erősen szorgalmazza az ismeretközlő művek olvasását. Több kölcsönzőhelyen évente megtartják a Mezőgazdasági Könyvhónapot. A rendezvény az ismeretterjesztő irodalom népszerűsítését és a tanyán élő felnőtt lakosság önképzését hivatott szolgálni. A könyvankétok mellett sor kerül kiállításokra, előadásokra is. Az előadásokat többnyire a környéken dolgozó agrárszakemberek tartják növénytermesztés, állatgondozás témákban.

HÁLÓZATI ÉS MÓDSZERTANI MUNKA

1961 és 1963 között még nincs kizárólag a módszertani feladatok végzésével foglalkozó munkatársa az intézménynek. A szakmai munka irányítása, megszervezése az intézmény igazgatójának, valamint a letétek gondozását végző hálózati instruktornak a feladata. A 11 fiókkönyvtár és a 26-ra nőtt letét szakmai felügyeletét és a rendszeres látogatásukat így nem lehet megoldani

• 1962-ben Laskay Sándorné a minden könyvtárnak kiküldött módszertani tájékoztatóban megírja a látogatások alkalmával tapasztalt eredményeket és hiányosságokat. Emelni kell a könyvkölcsönzők forgalmát, hiányosságok vannak az olvasói nyilvántartásokban, a munkanaplók vezetésében, a szakrendben.
• 1963. december 16-19. között Ér Lajosné és Dr. Gondola Istvánné a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban és a Pécsi Városi Könyvtárban jár tapasztalatcserén. Megfogalmazzák a négynapos látogatás tanulságait. Javasolják, hogy az állománybeszerzésbe vonják be a könyvtárosokat, ám a feldolgozás mindenképpen maradjon központi.
• 1964-től Tóth Ferencné feladata a letétek és a fiókkönyvtárak gondozása. Napi 4 órát kap a módszertani munka ellátására. Gépkocsi nincs, időnként a Megyei Könyvtár művelődési autóját kérik el. Telefon hiányában a kapcsolattartás bevált formája a levélváltás lesz.
• Még ebben az évben az igazgató írásos intézkedési tervet készít a módszertani munka céltudatosabbá tétele érdekében, tematikus továbbképzési terv készül, amit meg is valósítanak.
• 1964 végétől bevezetik, hogy minden második hétfőn személyes megbeszélést tartanak a munkatársaknak az aktuális feladatokról. Módszertani útmutató készül, amelyben javasolják a rendszeres könyvkiállítások tartását, plakát, faliújság, sajtótábla készítését.
• Megszervezik a letétek és fiókkönyvtárak ellenőrzésének menetét, bevezetik az elveszett könyvek megtérítésének egységes rendszerét, az olvasók értesítésének formáját.

Szakmai munka, első továbbképzések
1964-től már szerveznek szakmai képzéseket, 5 alkalommal címleírási tanfolyamot tartanak.

• Értekezleten szóba kerül, hogy a letéti könyvtárosok munkáját módszertani levelek kiküldésével lehetne segíteni.
• Ősszel valamennyi fő- és részfoglalkozású munkatárs részvételével tapasztalatcsere látogatásra kerül sor a Nyíregyházi Városi Könyvtárban.
• Októberben a tanyai könyvkölcsönzőknek az olvasótoborzásról, 1965 januárjában a szóbeli és szemléltető propagandáról tartanak továbbképzést.

Kapcsolatépítés

A Városi Könyvtár már a kezdeti években jó kapcsolatot épít ki a sajtóval és a helyi irodalmi folyóirattal. Az igazgató az Alföld és a Hajdú-Bihari Napló házikritikusa is. Az ünnepi könyvhetek rendezésébe már a 60-as évek elején bekapcsolódik az intézmény. A korabeli meghívók arról tanúskodnak, hogy Sz. Szabó László két alkalommal is megnyitja az ünnepi könyvhetet.

Nagyon hasznos az együttműködés a Moziüzemi Vállalattal is. A Városi Könyvtár munkatársai rendszeresen készítenek kis ismertetőket irodalmi alkotásokból készített filmekhez, amelyeket a könyvtárakban és a filmvetítések alkalmával is osztogatnak.

A könyvtár szervezésében rendezi meg a város a Krúdy emlékünnepséget és emléktábla-avatást. Az eseményen jelen volt az író lánya Krúdy Zsuzsa is, akivel a nagyszabású ünnepség szervezése, rendezése részben együtt történt. Az emléktábla avatáskor az avatóbeszédet Sz. Szabó László mondta.

Színvonalas szakmai munkára utal, hogy 1964-től a tanítóképzős hallgatókat a Városi Könyvtárba osztják be szakmai gyakorlatra. Sz. Szabó László helyszínül a Hatvan utcai, Nyíl utcai, Szabadságtelepi, Bokányi Dezső utcai, Csapókerti Könyvtárat és a Lehel utcai feldolgozót jelöli ki.

Tervek, könyvtárfejlesztés

1963-ban Sz. Szabó László kidolgozza Debrecen város könyvtárfejlesztésének 20 éves távlati tervét (1960–1980. 1965-ig a kisebb fiókok kiépítését, korszerűsítését,1970–1975 között nagyobb könyvtárak létesítését javasolja. Véleménye szerint két-három helyiségből álló könyvtárak kialakítására van szükség: egy szabadpolcos rész, egy iroda-raktár és egy olvasószoba. 1960–1980 között a tanyavilág megszűnésével a kölcsönzők felszámolását elkerülhetetlen folyamatnak tartja.Tervezetében egyetlen tanyai központ, a Nagymacson működő letét megtartását és fiókkönyvtárrá fejlesztését javasolja.

Közösségi élet

A munkatársi közösség kialakulásának első csiráit is látjuk. Közös kirándulásokat, tapasztalatcseréket, mozi- és színházlátogatásokat szerveznek.

Összegzés

1961. január elsejétől 12 év kényszerű szünet után a Művelődésügyi Minisztérium visszaállítja a város közművelődési könyvtári státuszát, újra van önálló városi könyvtára Debrecennek. A Városi Könyvtár első éveiben azt az utat járja be, amely a hazai tanácsi közművelődési könyvtárak többségének osztályrésze. A tervszerű hálózatépítés elvét ugyan nem sikerül megvalósítani, de rendkívül sok küzdelem árán sorra nyílnak az új fiókok. A számszerűen növekvő hálózat életében rengeteg nehézséget, éveken át tartó nyomasztó terhet jelent a működési feltételek hiánya, a könyvtárak kis alapterületű helyiségekbe, magánházakba, üzletekbe való betelepítése. Mindenképpen előremutató, hogy a tanácsok felismerik és szükségesnek tartják a fiókok működtetését. A gondok ellenére az olvasók száma növekszik, a gyűjtemények gyarapodása, feldolgozása folyamatos. A kis alapterületű fiókok a helyben olvasást, a könyvtárban való tanulást, a folyóiratok rendszeres olvasását a lakosság széles köre számára egyelőre nem tudják biztosítani. A könyvtár elismertségéért olvasótoborzási kampányokat, a tervszámok teljesítését és olykor a statisztikák megszépítését is vállalni kell. Jelentős lépéseket tesznek a hálózat belső munkájának kiépítésére. A munkatársak száma 1965-re 7 főre emelkedik, megalakul a feldolgozó csoport, módszertani instruktor segíti a színvonalasabb szakmai munkát.
A Debrecen környéki tanyavilágban a 60-as években még sok ember él, ellátásukat a megyei könyvtártól megörökölt könyvkölcsönzők biztosítják. Számuk és személyzetük állandóan változik, az állomány lassan növekszik, a működési feltételek nem javulnak látványosan, a könyvkölcsönzők széttagoltsága, jármű hiánya nehezíti a könyvtárosok munkáját. A kölcsönzőhelyek az elemi olvasási igényeket tudják kielégíteni illetve felkelteni, mégis fontos szerepük van, a tanyákon élők számára egyedüli szórakozási és kultúrálódási lehetőséget nyújtanak.

1961 és 1964 között a Városi Könyvtár első igazgatójának vezetése alatt lerakják Debrecen egyik alapvető kulturális intézményének alapjait. Sz. Szabó László 1964. december 31-től megválik az intézménytől, a város művészeti, kulturális életének szervezésében vállal feladatot.

Felhasznált irodalom:

• Bényei József, Sz. Szabó László: Kerületi könyvankétok tapasztalatai. = Könyvtáros, 1962. 7. sz. 398–399. p.
• Elek Sándorné: A Debreceni Városi Könyvtár 25 éve: 1961–1985. Kézirat, 1987.
• HBML Számnélküli iratok 1961. 1964-1965 XXVI. 854. 1
• HBML Vezetési ügyek 1962. XXVI. 854. 2
• Kertész Gyuláné: Közös erővel : Debrecen könyvtári ellátottságának megjavításáért. = Könyvtáros, 1966. 4. sz. 260–262. p.
• Kiss Jenő: A magyar könyvtárak negyven éve = Könyvtári Figyelő, 1985. 4. sz. 351-365. p.
• Szabó Ernő: Debrecen a könyvtárakért. = Könyvtáros, 1969. 19. évf. 12. sz. 709–714. p.
• Szabó László, Sz.: Debrecen könyvtári kultúrája : a város és könyvtári múltja. = Könyvtáros, 1961. 12. sz. 717–722. p.
• Szabó László, Sz.: Debrecen város könyvtárfejlesztésének 20 éves távlati terve. Kézirat, 1963.
• Szabó László, Sz.: A Debreceni Városi Könyvtár. = Könyvtáros, 1962. 2. sz. 96 p.