„Az Olvasóterem általános gyűjtőkörű B típusú közművelődési könyvtár, amelynek állománya csak helyben használható”

Részlet a Debreceni hívogató, 1984 decemberi számából

„Különösen szívesen látjuk az irodalommal elmélyülten foglalkozni vágyókat, hiszen irodalomtudományi állományunk a legteljesebb. Szeretnénk, ha a Debrecenben élő írók, művészek is otthonra találnának könyvtárunkban”

Író-olvasó találkozó Csurka Istvánnal



Újsághír – 1998


Az olvasóterem állománya értékes dokumentumokkal bővült. A könyvtár olvasói és az érdeklődők egyedül itt vehetik igénybe az Országgyűlés hiteles jegyzőkönyvét és más országgyűlési kiadványokat. A dokumentumokat Halász János debreceni országgyűlési képviselő bocsátotta a lakosság rendelkezésére. Állományfeltárás

Irodalomtudományi kötetek analitikus katalógusa, szépirodalmi művek elemző katalógusa, a Színház című folyóirat drámamellékleteinek analitikus katalógusa, „Szobor”- adatbázis, képzőművészeti alkotások elemzései

Bibliográfiák


Folyamatosan készülnek személyi és ajánló bibliográfiák:
Bényei József
Kossuth Lajos
Déry Tibor
Tóth Endre
Taar Ferenc
Kiss Tamás
Borbély Szilárd
Dusa Lajos

Évente többször kapnak a könyvtárosok felkérést egy-egy téma irodalmának az összegyűjtésére. A hálózaton belül csak az Olvasóterem vállalkozik bármely területen részletes irodalomkutatásra. A szolgáltatás díjtalan, a várakozási idő a kért témától és a könyvtár forgalmától függően 1-3 nap.

Eszperantó gyűjtemény

1990-től a könyvtárban található a Tiszántúl legjelentősebb eszperantó folyóirat-gyűjteménye.

A szociális funkció

„ Szociális intézmény is lett a könyvtár, ’melegedő’, ahol főleg nyugdíjas olvasók naponta több órát töltenek újságolvasással.”

Programok

Igény szerint rendszeresen tartanak könyvbemutatókat, rendhagyó órákat.

Adatbázisok (1999)

Hírpress Irodalmi kritikák, tanulmányok bibliográfiája MNB Könyvek, Periodikumok Magyar Törvénytár MANCI Mesegyűjtemények analitikus bibliográfiája Nagyvilág repertóriuma Szerződések – Szabályzatok – Minták

Irodalmi napok



Arany és Petőfi – irodalmi műsor a kertben



Tájékoztató 2001

A könyvtár tájékoztatja olvasóit, hogy a Hajdú –bihari Napló által adományozott bekötött Napló és Népszabadság évfolyamai a nagyközönség rendelkezésére állnak. A Naplót 1962-től, a Népszabadságot 1957-től vehetik kezükbe olvasóink.

Szent Iván nap








 

FOLYAMATOS JELEN

KÖZPONTI OLVASÓTEREM

Az első nyitvatartási nap: 1984. november 9.
Cím: Szent Anna u. 18., Batthyány u. 18.
Munkatársak: Kiss Istvánné, Sass Bálintné, Mojzes Edit, Mensárosné Pál Katalin, Makra Henrietta, Szilágyi Ildikó, Czeglédi Erika (1998–2003), Németné Varsányi Mónika (1993–2001), Erdei Sándorné (1995- ) Vranyecz Tünde (–2003), Nagy Zoltánné (2003–2006), Kricsfalussy Istvánné (2003–), Szabóné Székes Mariann (2003–), Bécsiné Kléri Ágota (2005–)

Egy kis statisztika

Évek 1984 1991 2001 2009
Állomány 8000 8132 16065 18247

A KEZDETEK

1984. november 9-én nyílik meg a Béke (később Szent Anna) u. 18. számú ház udvarában a Városi Könyvtár Olvasóterme. Az új egység az olvasók elől eddig „elzárt” állományrészt teszi hozzáférhetővé.
  • A Városi Könyvtár központjában évekig gyűjtött gazdag kézikönyvtári állomány tartalmazza minden tudományág alapvető, összefoglaló jellegű kézikönyveit, a lexikonok gazdag választékát, szótárakat, albumokat, valamint a szépirodalmi alkotások közül a fontosabb vers-, dráma-, novellagyűjteményeket és antológiákat.
  • Az olvasótermi részben 36 személy jegyzetelhet, kutathat egyszerre.
  • Külön helyiségben helyezik el az összes magyarországi és a környező országok jelentősebb magyar nyelvű irodalmi folyóiratait, valamint az általános érdeklődésre számító történelmi, társadalomtudományi, művészeti témájú periodikumokat.
  • Az épülethez tartozó 170 négyzetméternyi pincében alakítják ki a hálózat központi raktárát, ezzel lehetővé válik a kis raktárak felszámolása. A pincébe kerül a hálózat letéti könyvtárait ellátó központi állomány is. Az Olvasóteremben dolgozik a letéti instruktor is.
  • 1982-ben két főfoglalkozású, könyvtárosi szakképesítéssel rendelkező és egy részmunkaidős (6 órás) szakképzetlen munkatárs kezdi el a munkát.
  • Induláskor csak csoportképzéses szakkatalógus van.
  • Már nyitáskor több folyóirat régebbi száma is rendelkezésre áll.
  • A gyűjteményt (14 éven felül) bárki látogathatja ingyenesen, beiratkozási díj nélkül. A könyvek nem kölcsönözhetők, csak helyben használatuk lehetséges.
  • 1986-tól Sass Bálintné az Olvasóterem vezetője.
  • A 80-as évek végére a könyvtár a környék középiskolásainak egyik kedvelt helyévé válik.
  • 1987-ben a Zenei Könyvtár felújítási munkálatai miatt az Olvasóterem bezár, s átadja a helyét a Zenei Könyvtárnak.
  • 1987-től a zárva tartás alatt elkezdik az irodalomtudomány analitikus feltárását.
  • 1989-ben nyílik meg újra az Olvasóterem.
  • 1989-re elkészülnek a betűrendes katalógusok.
  • 1992-ben a könyvtár megkapja az első fénymásológépét, s ezzel bővíti szolgáltatásait.
  • 1993-ban megváltoztatják a könyvtár bejáratát, a Batthyány utca felől lehet megközelíteni az épületet. Kicsit nehezebb megtalálni a könyvtárat, viszont egy szép kerten keresztül lehet bejutni az épületbe.
  • 1993-ban pályázat útján egy kisebb teljesítményű számítógépet kap a könyvtár.
  • 1994-ben a Művészeti és Szabadidős Alapítvány közművelődési pályázatán a könyvtár 119.000 forintot nyer új szolgáltatások kiépítésére.
  • A kilencvenes évektől változás érezhető az olvasók összetételében, nő a felnőtt olvasók száma. Ennek egyik oka a munkanélküliség: egyre több embernek lett sok szabadideje. Másik magyarázata, hogy sokan felnőtt fejjel kezdenek tanulni.
  • 1995-ben együttműködési megállapodást kötnek a Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal, s ennek keretében olyan gazdasági, pénzügyi, marketing, vállalatirányítási és vállalat-ügyviteli témákhoz kapcsolódó könyveket vásárolnak, amelyekkel megalapozzák a kisvállalkozói különgyűjteményt.
  • A „Könyvtárak összehangolt állománygyarapítása” című Soros pályázaton a KLTE Központi Könyvtárával és a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtárral közösen nyert pénzből továbbfejlesztik a kisvállalkozói gyűjteményt.
  • A kilencvenes évek végére érezhetően megváltoznak az olvasói igények: gyors tájékoztatást, helyben elérhető anyagot kérnek. Ebben a hatalmas információ-dömpingben nagy segítséget jelentenek az adatbázisok és a közhasznú információtárak, az analitikus katalógusok. Megkezdődik a közhasznú információszolgáltatást biztosító gyűjtemény kiépítése.
  • 1996-tól a hálózat számítógépes adatbázisai az Olvasóteremben kapnak helyet.
  • 1999-ben számítógépre viszik a „Szobor” adatbázist, amely a debreceni szobrokkal és épületdíszítő alkotásokkal kapcsolatos információkat tartalmazza.
  • 2000-től kiváló együttműködés veszi kezdetét az ÖKO-Centrum Alapítvánnyal, kiépítik a környezetvédelmi adatbázist. Az alapítványnak köszönhetően szkennert, diavetítőt, számítógépet, nyomtatót, faxot kap a könyvtár.

RENDEZVÉNYEK

  • 2001. április 11-én, a Költészet és a Város Napján maratoni felolvasóestet szerveznek. A rendezvény április 11-én 18 órakor kezdődik és 12-én 18 óráig tart. A megnyitó verses mesét Kósa Lajos polgármester olvassa fel. A versolvasásban részt vesz: Tóth Endre, Kiss Gáborné, Boda Istvánné, Nagy Zoltánné, Vranyecz Artúr, Béke Csaba, Vitéz Ferenc, Bényei József, Szalai Csaba, Boda István, Dusa Lajos, Kiss Istvánné, Hadházy Csabáné.
  • Még ebben az évben a Debreceni Kőr Dáma Egyesület támogatásával irodalmi rendezvénysorozat indul „Kettétört életpályák” címmel. A program célja Debrecenhez kötődő költők, írók bemutatása, emlékük felélesztése. Elsőként Pinczési Juditot, a tragikusan korán elhunyt költőnőt mutatják be.
  • 2002-ben a Költészet és Város Napja alkalmából, több mint 1.100 látogató részvételével nagy sikere van a 24 órás költészet-napi versmondásnak. A könyvtár díszvendége Szabó Magda írónő.
  • 2003-ban a Benedek Elek Könyvtár átköltözésével a különgyűjtemények egy része átkerül az új szolgáltató helyre.
  • 2003 és 2006 között a könyvtárat Dr. Nagy Zoltánné vezeti.
  • Az angol és eszperantó állományrészt kölcsönözhetővé teszik.

NAPJAINK

  • 2006-ban a könyvtár vezetését Kricsfalussy Istvánné veszi át.
  • Jelentős szerepet kap a helyismereti munka. Jó együttműködés alakul ki a Déri Múzeummal, a város helytörténészeivel.
  • A Helytörténeti Fotótárral közösösen virtuális és kamara-kiállításokat, rendezvényeket tartanak.
  • 2007-től megindul az internet-szolgáltatás.
  • Napjainkban több kiscsoport számára nyújt az Olvasóterem találkozási helyet. Itt tartja összejöveteleit a Csipkekör, az Operabarátok köre és az eszperantisták.
  • A Magyar Könyvtárosok Egyesületének helyi tagozata összejöveteleit, előadásait több alkalommal is az Olvasóteremben rendezi.
  • A könyvtár fontos szerepet tölt be a város kulturális és irodalmi életében. Kiállításokat, könyvbemutatókat szerveznek, a város jeles személyiségeinek életművét bemutató előadásokat tartanak.
  • Sikeresek a könyvtár kerti rendezvényei, hagyomány a Szent Iván-nap, családi gyermeknapi programok, 2010-ben a város augusztus 20-i ünnepi programsorozatához zenés könyvtári esttel kapcsolódnak.

Irodalomjegyzék:

  • Czeglédi Erika: Öko-centrum az Olvasóteremben. = Hajdú-Bihar Megyei Téka, 2000. 1. sz. 50–54. p.
  • Czeglédi Erika: Ökológiai centrum az olvasóteremben : A könyvtár kiváló közvetítője lehet a környezet- és természetvédelmi szemléletnek. = Hajdú-bihari Napló, 2000. 42. sz. febr. 19. Mell.: Természet 9. p.
  • Dombrovszky Ádám: Bezárt az Olvasóterem. = Hajdú-Bihari Napló, 1987. október 24. 6. p. Olvasóterem a Béke útján. = Hajdú-Bihar Megyei Napló, 1984. november 9. 1. p.
  • Sass Bálintné: Szolgáltatás – szolgálat a Debreceni Városi Könyvtár Központi Olvasótermében. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1999. 2. sz. 7–9. p.
  • Varga Imre: ÖKO-centrum a város szívében. = Debrecen, 2000. 4. sz. febr. 9. 4. p.