A Zenei Könyvtárnak 1993-ban közel 2700 beiratkozott olvasója van, ellátásukra egyre kevésbé alkalmas a szűk alapterület.

„…a társadalom jelenlegi, s még inkább holnapi igényeinek…egy olyan könyvtár felelne meg, amely kapuját és szemléletét egyaránt tágra nyitja, amely ízig-vérig (s nemcsak szavakban) demokratikus, amely elsősorban szolgálni kíván, s nevelni inkább csak annyiban, amennyiben felcsillantja azokat az új és új lehetőségeket, amelyekkel még szolgálni tudna.”
(Gereben Ferenc)

• Karácsony Sándor Szakalapítvány
  
• Magyar Természetvédők Szövetsége
  
• Országos Játékalap
  
• Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány
  
• A Polgásrmesteri Hivatal Oktatási Irodájának Ifjúságpolitikai Alapja
  
• A Közgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága
  
• József Attila Kulturális és Szociális Alapítvány
  
• Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium
  
• Nemzeti Kulturális Alap
  
• Városi Támogatási Alap
  
• Soros Alapítvány
  

Az ÖKO-klub munkáját segíti a Hajdúkomm Vállalat, közösen szárazelem gyűjtő akciót szerveznek, az AKSD támogatja a „Háztartási hulladék, avagy Segítség szemét!” című rajz- és irodalmi pályázatot.

A „Szép Klub” Kulturális Egyesület ajándékkönyvekkel segíti a FIKSZ-et. Az ajándékokat 1994-ben szézosztják fiókkönyvtárak között.

A Debrceni Városi Könyvtárért Alapítvány kuratóriumának első elnöki posztját Bényei József tölti be. 2001-ben névváltoztatás történik, „A Jövő Könyvtáráért Alapítvány” elnevezés jobban tükrözi a civil szervezet működésének lényegét.

• 2001 és 2006 között Kiss Róbert elnökletével működik a kuratórium.
• 2007-től az alapítvány elnöke Tóth Gábor.

„A Városi Könyvtár KISZ-alapszervezetének valamennyi 30 éven aluli fiatal a tagja. Mindenkor lehet számítani önzetlen, lelkes segítségükre: hálózati egységek felújításakor, új könyvtárak nyitásakor.”


A könyvtárosok átlagbére 1991. december 31-én 15 888 Ft. 1989 első félévében a közművelődési dolgozók 40%-os béremelést kapnak. Ez ugrásszerű változást jelent a könyvtárosok életében: az évek óta tartó és növekvő bérfeszültség megszűnik.

• 1991-ben 30%-os központi béremelésben részesülnek a dolgozók.
• 1994-től a közalkalmazotti bértáblázat fizetési osztályaiba való besorolás a dolgozók túlnyomó részét előnyösen érinti.

1993-ban rekordot ér el a továbbtanulók száma: 7 fő a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár és az OSZK-KMK által szervezett három éves könyvtáros asszisztensképző tanfolyamot végzi, ahol a megszerezhető szakképesítés lehetőséget ad a „C” típusú fizetési osztályba történő besorolásra.


1985-ben a beiratkozott olvasók száma 18 364 fő (8989 fő 14 éven aluli, 9375 fő 14 éven felüli). Nagymértékben csökken a Hírlapolvasó látogatottsága (-4119 fő), mert év elején a nagy hideg miatt energiatakarékosságból csökkentett nyitva tartással üzemelt, valamint márciustól megszűnik a TV-nézési lehetőség, ami korábban sok látogatót becsalogatott.


1987 januárjától a Nyugdíjasok Házában megkezdődik a hangoskönyvek kölcsönzése vakok és csökkent-látók számára. Az 54 darabból álló alapkészletet az év folyamán 510 alkalommal kölcsönzik.











„Elképesztő mértékben változott meg az iskolák kötelező irodalmának színvonala …A szépirodalmi igények rendkívül szélsőségesek: a legmagasabb szintű irodalomtól és irodalomtudománytól a már irodalomnak sem nevezhető – olvasóktól kapott – olvasnivalóig, minden.”
(Benedek Elek Könyvtár munkaterve 1996)

„Tájékoztató munkánk nagy részét az egyedi, különleges kérdések megoldása teszi ki. Nincs tipikus kérdés, és nincs tipikus válasz.”
(A Zenei Könyvtár munkaterve 1998)


Országos érdeklődést vált ki a Szabó Magda munkásságát bemutató bibliográfia, amelyet az írónő 70. születésnapja alkalmából készít Kléri Ágota, a Hatvan utcai könyvtár vezetője.

• 10 év alatt huszonötszörös a könyvárak emelkedése.
• 1996-ban egy olvasóra 1/5 kötet a gyarapodás esik.
• Folyamatosan csökken a könyvbeszerzési keret.

Az Olvasóterem részére 1986 januárjától megrendelik a határainkon túli magyar nyelvű irodalmi folyóiratokat, ezzel is erősítve a könyvtár irodalmi, irodalomtörténeti profilját.


„Már régen nem öröm a könyvrendelés, legfeljebb tájékozódás a meg nem vett művekben.” (Petőfi Emlékkönyvtár 1995. évi beszámoló)

„Az igen csekély mennyiségű új könyvön kívül csak tapasztalatokkal gyarapodtunk; például, hogy hogyan lehet az alig ellátott kis könyvtárakat működtetni.”
(Nagysándor telepi könyvtár 1995. évi beszámolója)

1986-ban a hálózat duplum anyagának egy részét a dombostanyai iskolának és a Bem téri kórháznak ajándékozzák, ez közel 1100 kötet.

A Zenei Könyvtár kottagyarapítása veszélybe kerül azáltal, hogy az eddig az OSZK-tól kötelespéldányként kapott kották 1994-ben már akadozva érkeznek. A kották árában az utolsó két év alatt 6-szoros az áremelkedés.


Stiegelmayer Istvánné, Enyedi Magda, Herczeg Ildikó, Dankó Ilona, Kocsisné Bényei Szilvia




1995: 488 Ft/kötet,
1996: 643 Ft/kötet,
1997: 700 Ft/ kötet.
Az utolsó évi átlagár csak azért ilyen kevés, mert a drágább kötetekről egyre inkább kényszerülnek lemondani, főleg a kisebb fiókkönyvtárak. Az Új Könyvekben ismertetett könyvek átlagára 1997 utolsó negyedévében 1327 Ft! A Könyvtárellátótól 15%-os kedvezményt kap a könyvtár és 8% kamatot az előre lekötött keret után, ami fedezi a szolgáltatási díjakat (postaköltség, könyvcédula, tasak, stb.).


1985. és 1996 között az egyetemi és főiskolai hallgatók létszáma megkétszereződik, illetve párhuzamosan a középiskolába járók aránya is jelentősen emelkedik, de ezzel az örömteli, a könyvtárban is érzékelhető változással a hazai könyvtári rendszer fejlesztése nem tart lépést. Nincs olyan folyóirat, amely a gyermek- és ifjúsági irodalom kritikai értékelését, egyáltalán a gyermekek és fiatalok olvasási kultúrájának kérdéseit taglalná. 1990 és 1995 között a 9 és 18 éves korosztály olvasásértési teljesítménye 20%-al romlik.

A legnagyobb fiókkönyvtárban (Újkert) 1986-ban 188-féle periodika jár, 1990-ben már csak 80. Felére csökken a Petőfi Emlékkönyvtár folyóirat-választéka is.

A munkatársak módszertani instruktori tevékenységük keretében gyakran látogatják a kisebb fiókkönyvtárakat, segítik szakmai tevékenységüket (avult-fölös állományrészek leválogatása, raktári rend alakítása, katalógus építése-revíziója, stb.).

Figyelemmel kísérik a forgalom alakulását az egységekben, s a szükségleteknek megfelelően módosítják a nyitva tartási időket.

Körleveleket, emlékeztetőket készítenek az egységes könyvtári adminisztráció érdekében.

Összegyűjtik a hálózat nyári szünidei programjait, megszervezik a rendezvénysorozatok programjait.

Koordinálják a szabadságok – táppénzek idején szükséges helyettesítéseket.

Folyamatosan intézik a késedelmes olvasókkal kapcsolatos tennivalókat.

Megszervezik a könyvtárak felújítása után szükséges nagy könyvtárrendezési munkákat.

Lektorálják, javítják, nyomdai előállításhoz előkészítik a könyvtár kiadványait.

Két felmérést végeznek a hálózatban: a megyei könyvtárral közös olvasmányszerkezeti elemzést és az Új Élet Parki Könyvtár lektűr-olvasóiról anyaggyűjtést – elemzést a KLTE Felnőttnevelési Tanszékén folyó kutatásokhoz.

• Grimm-mesék – ajánló bibliográfia

• Taar Ferenc – személyi bibliográfia

• Hunyadi Mátyás – foglalkozás forgatókönyv

• Kölcsey Ferenc - ajánló bibliográfia

• Debreceni szerzők irodalmi folyóiratokban - cikkbibliográfia

• Tél a zenében – zeneművek, dalok, megzenésített versek jegyzéke gyermekműsorok készítőinek

 

FOLYAMATOS JELEN

A DEBRECENI VÁROSI KÖNYVTÁR ÖTVEN ÉVE 1985–1997

Mesterházyné Baranyai Margit

Az 1985. év újabb fordulatot hoz a Városi Könyvtár történetében. Február 1-jétől Mesterházyné Baranyai Margit lesz a nyugdíjba vonuló Elek Sándorné utódja.

Vázlatos könyvtári helyzetkép

Ebben a korszakban a könyvtárügy fejlesztési irányát a VII. ötéves terv (1984−1989) határozza meg.

• A kiemelten fő feladatok: a könyvtári szolgáltatások minőségi fejlesztése; a könyvtárak hatókörének kiterjesztése; a gyermekek és az ifjúság könyvtári ellátásának javítása; a tudományos, kutatási-fejlesztési, termelési tevékenység szakirodalmi információkkal való erőteljes támogatása.
• A szolgáltatások ésszerű mértékű mennyiségi növelése mellett kiemelten kell súlyt helyezni a minőség és a tájékoztatás megbízhatóságának javítására, valamint a célzott, kisebb csoportokra vagy egyes személyekre irányított szolgáltatások erősítésére.
• A hatókör kiterjesztésénél különös gondot kell fordítani az értelmiségiek, a munkások, a fiatalok körére, valamint az egészségi vagy kulturális szempontból hátrányos helyzetű potenciális és tényleges olvasókra. E munka során különös jelentőségű lesz a nem nyomtatott információhordozók, kultúraközvetítő eljárások és eszközök könyvtári szolgáltatásának elterjesztése.
• A közművelődési könyvtárügyben fokozottabb ütemben kell az életképtelen ellátóhelyek felszámolását elvégezni, és színvonalasabb szolgáltatásokat nyújtó intézményekre bízni a jelentkező igények kielégítését.
• A számítástechnika alkalmazásában fokozottan kell törekedni a rendszer-szempontok érvényesítésére és ennek érdekében központi, a könyvtárügy egészét szolgáló és a könyvtárak széles köre számára közvetlenül hozzáférhető számítóközpontot kell létesíteni az Országos Széchenyi Könyvtárban, amely távlatilag egy országos számítógépes könyvtári rendszer központjaként fog működni.
• Az állománygyarapítás terén legfontosabb célkitűzés: olyan szinten tartás elérése, amely tartalmi értékében őrzi meg az eddigi eredményeket. Ugyanakkor egyes dokumentumtípusok esetén határozott mennyiségű növekedésre is szükség van. A dokumentumállomány megőrzése és fejlesztése érdekében a fenntartóknak törekedniük kell arra, hogy a könyvtárak beszerzési kerete az árváltozással arányosan, valamint a szolgáltatások bővítését lehetővé tevő, új dokumentumtípusok beszerzéséhez szükséges fedezettel növekedjék.
• Az egyetemi oktatás szintjén törekedni kell a képzési helyek körének bővítésére, valamint a képzés korszerűsítésére. A posztgraduális képzés erőteljesebb kibővítésével és fejlesztésével is növelni kell a könyvtáros szakemberek számát, szakmai tudását.
• A könyvtárosok továbbképzésének jelentősége a következő időszakban tovább növekszik, az átalakuló igényeknek megfelelően várhatóan új szakterületek megismerésére (pl. a számítástechnika alkalmazása, új információhordozók stb.) is szükség lesz.
• A VII. ötéves tervidőszakban el kell végezni a könyvtárakról szóló törvényerejű rendelet felülvizsgálatát, és a szükséges mértékben hozzá kell igazítani azt a társadalom fejlődéséhez.
• Szorgalmazni kell a könyvtárosok élet- és munkakörülményeinek jelentős mértékű javítását.

Hét szűk esztendő - gazdálkodási gondok

Az ország gazdasági problémái az intézmény életében azonnal visszatükröződnek. Nehezíti a helyzetet, hogy az 1976. évi 15. tvr. értelmében a könyvtár alapszolgáltatásainak ingyenesnek kell lenniük. Nincs lehetőség az olvasók beiratkozási díját emelni, vagy jelentősebb bevételt hozó „pénzes” szolgáltatásokat indítani. A könyvtárosok véleménye szerint sem etikus lépés ez akkor, amikor az évenkénti infláció, az áremelkedések amúgy is sújtják a lakosságot. A könyvtárakban évek óta folyamatosan növekvő forgalom és emelkedő olvasói létszám arra utal, hogy sokak számára – anyagi okok miatt – a könyvtár az egyetlen elérhető kulturális fórum. A helyzeten a könyvtárvezetés több intézkedéssel próbál segíteni.

• 1990-ben meghirdetik a pártoló tagsági rendszert, ami különösen a kisebb könyvtárakban jól működik. A befolyt pénzt állománygyarapításra fordítják.
• 1991-ben az állománybeszerzésre fordítható keret már az év elején elégtelennek tűnik. Nagy segítséget jelent az önkormányzat által meghirdetett pályázat, amelyen céltámogatásként sikerül 1 millió Ft-ot elnyerni. Az összeg felét audiovizuális dokumentumokra (hangoskönyv, hangkazetta, hanglemezek, illetve első ízben 1991-ben videokazetta vásárlására) fordítják, a fennmaradó összeggel a könyvbeszerzési keretet egészítik ki. Az előző évihez képest másfélszeres összegért vásárolhatnak könyvet. Eszközbeszerzés terén kisebb beruházásik történhetnek. A Zenei Könyvtárnak egy új CD-lemezjátszót és egy kottafűző gépet vásárolnak. Két fiókkönyvtár videomagnót kap. Egy használt xeroxgépet ad a Központi Olvasóteremnek a Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a megyei szervezet részére sokszorosítandó anyagok előállítására (emellett a városi könyvtár fénymásolási gondjait is enyhíti). Az új eszközök által lehetővé váló szolgáltatásbővítések sikerei megmutatkoznak a bevételekben is, amelyek egyre fontosabbá válnak, tekintettel a város gazdasági helyzetére.
  Mesterházyné Baranyi Margit 1997-ben nyugdíjba vonul, kapcsolata az intézménnyel nem szűnik meg, néhány évig helyettesként, majd a Jövő Könyvtáráért Alapítvány vezetőségi tagjaként segíti az intézményt.

	1990	1991
Fénymásolás bevétele	30 244 Ft	61 034 Ft
Hanglemez- és kazettamásolás	106 263 Ft	163 322 Ft
Használt könyvek és kották kiárusítása	38 838 Ft	65 910 Ft

• 1992-ben még inkább nehezedő külső és belső körülmények között folytatja munkáját az intézmény. A dokumentum-beszerzési keret nem emelkedik. Az előző évhez hasonlóan pályázatot nyújtanak be az önkormányzat Támogatási Alapjához, de azt elutasítják azzal az indokkal, hogy túl nagy összegre pályáztak. A következmény: csökkennek a forgalmi mutatók.
• 1993 nagy eseménye, hogy a rossz műszaki állapotban lévő Volga Combi gépkocsi helyett vásárolnak egy jóval takarékosabban fenntartható, könyvszállításra is használható Opel Astra Caravan gépkocsit.
• Az 1994. év gazdasági szempontból nagyon nehéz. Az intézmény fennállása óta először fordul elő, hogy a költségvetésben tervezett összeg nem fedezi a működési költségeket (még az ősz folyamán nyújtott 700 000 Ft póthitellel kiegészítve sem). A könyvbeszerzési keret októberben elfogy, így az utolsó negyedévben nem rendelhetnek könyveket. A kötelező bevételt 46%-kal (1 millió Ft) megemeli a fenntartó, ami aránytalanul nagy terheket ró az intézményre (különösen a Zenei Könyvtárra, ugyanis a hangzóanyagok és a kották másolásával ez az egység képes jelentősebb bevételeket elérni). A bevételi tervet nem sikerül teljesíteni. Több technikai eszköz beszerzése lenne szükséges ahhoz, hogy a fiókkönyvtárak is bevételt hozó szolgáltatásokat nyújtsanak.
• Az 1996-os költségvetést, az önkormányzat rendelkezéseinek megfelelően, az előző évi teljesítéshez képest 9,4% csökkentéssel kell megtervezni. Április-május folyamán a SALDO Pénzügyi Tanácsadó Rt. az intézményben végrehajtja az önkormányzat által megrendelt átvilágítást. A ZBB (nullabázisú költségtervezés) módszerével végzett vizsgálat az 1995. évi kiadásokat, mutatókat végigelemezve a gazdálkodásban és a működésben nem talál kifogásolnivalót. A költségvetés csökkentése mellett, a kötelező bevétel növelése a beiratkozási díjak megemelésére kényszeríti az intézményt. Egységesen bevezetik a 20 Ft-os beiratkozási díjat az addig ingyenesen ellátott 14 éven aluliak körében.
• A 80-as években zajló társadalmi változások nyomán kialakult új olvasói igényekhez igazodva 1996-ban módosítják a Gyűjtőköri Szabályzatot.
• 1997-ben is tilos nagy értékű tárgyi eszköz beszerzését tervezni. A lestrapált fénymásolók cseréje (Igazgatási Központ, Józsai, Tócóskerti Könyvtár), új gép beállítása (István úti Könyvtár) lehetetlenné válik. Lényeges előrelépés három fiókkönyvtár kapcsolattartási-információs lehetőségeiben az, hogy telefont kap az István úti, Kartács utcai és a Csapókerti Könyvtár. Így már csak két egységben (a Homokkertben és a Nagysándor telepen) nincs telefon.

Felújítások, karbantartások

Ritkulnak a felújítások, a hátrányos helyzetű könyvtárak helyzetén keveset sikerül lendíteni. Vannak olyan évek, amikor a működési feltételek semmit sem javulnak.

• 1991-ben viszont két nagyobb felújítási munkára is sor kerül a hálózatban, ezek az Új Élet Parki Könyvtárat és az Igazgatási Központot érintik. Ez utóbbi bővül a Batthyány utcai – addig a Megyei Könyvtár kötészete által bérelt – épületrésszel, ahová a Feldolgozó Osztály költözik.
• 1993-ban bevezetik az István úti Könyvtárba a gázt, ezzel megoldódnak a könyvtár korábbi fűtési nehézségei és megszűnnek a kényszerű bezárások.
• Könyvtárfelújítást 1995-ben – a korábbi évekkel ellentétben – nem végeznek, bár szükség lenne rá. Az erre a célra felhasználható 500 000 Ft-ot a dokumentum-beszerzési keret pótlására csoportosítják át.
• 1996-ban a Fotó-, Film- és Hangtár (később Helytörténeti Fotótár) Széchenyi utcai épületrészét (amelyet mindig közösen használtak különböző társadalmi szervezetekkel, valamint télen fűteni sem lehetett) leadják a polgármesteri hivatalnak. A dokumentumtár átkerül a megszüntetett Hatvan utcai fiókkönyvtár megüresedett helyiségébe (Hatvan u. 57. sz.). A szükséges átalakítási munkálatokat a fenntartó pótelőirányzattal támogatja.

A hálózatfejlesztés gondjai

A gazdasági nehézségek közepette az új fiókok nyitásának korszaka leáldozóban van. A könyvtárvezetés elsősorban a már meglévő fiókok korszerűsítését, a szolgáltatások fejlesztését és a működésképtelen letétek megszüntetését tekinti a legfontosabb feladatnak.

• István úti Könyvtár
  1985. október 17-én egy felújított régi családi házban (az eredeti elképzelések szerint ideiglenes jelleggel) megnyílik az István úti Könyvtár, amely a későbbiek során az egész Tócóskerti lakótelep felnőtt-könyvtári ellátását hivatott (kényszerűségből) felvállalni. (A lakótelep építése a 70-es évek elején kezdődik az előzőleg kertség jellegű városrészen, majd 1985-től folytatódik a tócóvölgyi területen is. A város lakásgondjait megoldandó ez az utolsó, megvalósított panelházas „óriáskomplexum”: lakosainak száma megközelíti a 30 ezer főt, tehát egy közepes magyar városnak felel meg. A terület közművelődési, könyvtári ellátása megoldásának szándéka több cikluson keresztül megjelenik a városvezetés, a közgyűlés terveiben. Önkormányzati, később országgyűlési képviselő „lobbizik” egy, az ottani lakosságot megfelelő szinten kiszolgáló könyvtár – vagy egy komplex közművelődési intézmény létrehozása érdekében, mindhiába. A kényszerítő gazdasági, anyagi körülmények következtében a Tócóskerti felnőtt-könyvtár terve a 21. század első évtizedében „eltűnik” a városfejlesztési tervekből. A 18 éven aluli lakosság könyvtári igényeinek kiszolgálását a Tócóskerti Iskolai és Gyermekkönyvtár egyre bővülő szolgáltatásai már jó színvonalon látják el az ezredforduló első évtizedének közepétől, a felnőtt olvasóknak pedig marad a „kedves, családias” kis könyvtár, illetve a belvárosba utazás lehetősége.)
  Az Istán út 11. sz. alatti könyvtár átadásával 110 négyzetméterrel nő a hálózat egységeinek alapterülete. A könyvtár állományát 1981 óta gyűjtik a hálózati központban, majd kiegészítik a megszüntetett Széchenyi-kerti fiókkönyvtár (amely helyett letéti könyvtár létesült) átválogatott könyvanyagával. Az István úti fiókkönyvtár 8015 kötettel indul.
• Megújul a Zenei Könyvtár 1988-ban
  A Gambrinusz-közben folyó épületfelújítási munkálatok miatt az ott működő Zenei Könyvtár átmenetileg a Központi Olvasóterembe költözik (a Béke u. 18. sz. alá). Ez idő alatt (1988−89) az olvasóterem szünetelteti működését. 1989-ben, a Zenei Könyvtár visszaköltözése után a Városi Tanácstól az előző évben kapott támogatásból a géppark bővítésére is telik (több lemezjátszót vásárolnak), s emelkedik a lejátszó csatornák száma. A szűk alapterület viszont nem bővült a felújítások során.
• Hírlapolvasó kisebb helyen
  1990-ben szűkösebb körülmények közé kerül a Kölcsey Művelődési Központtal közösen működtetett Folyóiratolvasó. Jóval kisebb helyiségbe kell átköltöznie, ami maga után vonja a látogatók számának csökkenését. (Egy részük az Olvasóteremhez pártol át.)
• Együttműködési megállapodás felmondása
  Az 1991. év elején a Vasutas Klubkönyvtárral (Szárnyaskerék) kötött együttműködési szerződést felbontják, mivel a városi könyvtárnak – a költségvetési megszorítások miatt – már nem áll módjában biztosítani számukra az éves támogatást (40 ezer Ft).
• Bővül a Benedek Elek Könyvtár
  1992-ben kibővül, megújul, megszépül a Benedek Elek Könyvtár: alapterülete közel 100 négyzetméterrel bővül. Lehetővé válik egy olvasótermi rész kialakítása, a gyermek- és ifjúsági könyv- és folyóirat-állomány egy közös térbe kerülése, illetve az idegen nyelvű és a hangzó anyag megfelelő elhelyezése. A féléves zárva tartás után az olvasók örömmel veszik birtokukba a hálózat egyik legszebb könyvtárát. A fenti átalakítással egy időben sor kerül az Igazgatási Központban található irodák, munkaszobák festésére, felújítására is.

A letéti könyvtárak felszámolása

1986 és 1994 között az életképtelen letéti könyvtárakat, majd néhány kisebb forgalmú fiókkönyvtárat is meg kell szüntetni.

• 1986. január 1-jétől megszűnik az Alsó- Józsai letét. Az állomány használható része a Józsai központi könyvtárba kerül, s az addig ott dolgozó 4 órás munkatárssal két főre emelkedik a központi könyvtár dolgozóinak létszáma.
• Megszűnik a tégláskerti, majd a Széchenyi-kerti letét is, amelyek 80–100 olvasót láttak el évente kedvezőtlen működési feltételek között, a területi párt- és népfrontszervezetek helyiségeiben, zárt szekrényben tárolt könyvanyaggal.
• 1987-ben hálózati változást két újabb működésképtelen letéti könyvtár felszámolása jelent (mindkettő Kismacson). Állományuk az ottani iskola birtokába kerül.
• A Boldogkertben a letéti kölcsönzőt is befogadó épületet (a volt MSZMP pártházat) egy kft. kapja meg, így a könyvállomány visszakerül a központi raktárba. A város egyes részeiben − elsősorban a peremkerületekben (Kerekestelep, Boldogkert) − a lakosság könyvtári ellátása teljesen megszűnik.
• Nyugdíjba vonult a Halápi Általános Iskola igazgatója, aki évtizedeken át gazdája az ottani városi könyvtári letétnek. Ezt követően a könyvtárosságot nem vállalja senki. Megszűnik kapcsolatuk a városi könyvtárral; a könyvállományt az iskolának ajándékozza a könyvtár, s a későbbiekben is juttatnak némi utánpótlást számukra.

1996 - KÖNYVTÁRBEZÁRÁSOK

Az 1996. év a hálózat életének talán legnehezebb időszaka: négy fiókkönyvtárat és a még néhány megmaradt letétet be kell zárni a létszámleépítések miatt. A városban növekszik a könyvtárilag ellátatlan területek nagysága.

• 30 év működés után bezár a Cegléd utcai Könyvtár. Olvasólétszáma a könyvek elöregedésével és a közeli Petőfi Emlékkönyvtár vonzerejének növekedésével párhuzamosan csökken, fenntartása gazdaságtalan. Mivel a Benedek Elek Könyvtár is közel van, az olvasókat megpróbálják oda átirányítani.
• Július elején felszámolják a Szabadságtelepi Könyvtárat, amely az utolsó letéti egységként különösen rossz objektív adottságú helyiségben működik. Ezzel a város újabb, viszonylag nagy területe könyvtárilag ellátatlan lesz.
• Júliustól a Józsai Könyvtár FelsőJózsai letéti könyvtára szűnik meg, amely a közeli iskola tanulóit látta el. Az állomány használható része visszakerül az anyakönyvtárba.
• Az év közepétől megszűnik a Hatvan utcai Könyvtár. (Az intézményt sújtó költségvetési elvonások, valamint az önkormányzat Kulturális Bizottsága egyik tagjának véleménye − mely szerint az itteni olvasók könnyen átirányíthatók a „közeli” megyei könyvtárba – kényszerítik ki ezt a döntést.) A közvélemény részéről ez az intézkedés váltja ki a legnagyobb elégedetlenséget (nemcsak a 700 olvasó tiltakozik ellene, hanem a média is megdöbbenéssel tudósít). Az 1967-ben megnyílt könyvtár – az intézmény legrégebbi fiókjaként – igen gazdag gyűjteménnyel rendelkezett.

PÁLYÁZATOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

• 1992-ben sikerül először különböző pályázatok benyújtásával nagyobb összegeket is elnyerni. Így a szűkös költségvetés ellenére több pénz fordítható állománygyarapításra, eszközvásárlásra. Pályázati pénzből finanszírozzák gyermekek irodalmi alkotásaiból készült kiadványok nyomdai előállítását, rejtvénypályázatok díjazását.
• A gyermekkönyvtári munka különös színfoltja lesz a Tócóskerti Könyvtárban működő ÖKO klub. A „Debrecen város környezetéért” pályázaton nagyobb összeget nyernek eszközvásárlásra. A könyvtárosok és az iskola pedagógusai nyáron ÖKO tábort szerveznek.
• Az 1993-ban szervezetté, később egyesületté váló Fiatal Könyvtárosok Szervezete (FIKSZ) is pályázik eszközbeszerzésre, emellett környezetvédelmi tevékenységet is folytat.
• A város Támogatási Alapjából többnyire eredménnyel pályázik a könyvtár, viszont ezen összegekhez mindig 50% saját forrást kell hozzárendelni. (1997-ben a városi önkormányzat Támogatási Alapja pénzhiány miatt szünetelteti működését.)
• A Soros Alapítvány „Iskolai könyvtárak hardver és szoftver állományának fejlesztése” címmel kiírt pályázatán az Újkerti Könyvtár nyer számítógépes konfigurációt, az iskolai könyvtári állomány kezelésére alkalmas szoftvert, valamint a tájékoztató szolgálatban használható adatbázisokat és multimédiás CD-ROM-okat.
• 1995-ben a Petőfi Emlékkönyvtár két, évek óta működő közösségére (kézimunkakör, Rizikó-klub) alapozva létrehozza a Könyvtár a lakótelepért Egyesületet. Megteremtődik annak a lehetősége, hogy az egyesület a civil közösségek számára kiírt pályázatokon részt vehessen. Így nem csak a régi és alakuló új közösségek működési költségeit tudják finanszírozni, hanem esetenként a könyvtár támogatására is esély teremtődik, például videokazetták, társasjátékok vásárlásával.

Debreceni Városi Könyvtárért Alapítvány

A Debreceni Városi Könyvtárért Alapítvány 1995 decemberében jön létre a könyvtár dolgozóinak kezdeményezésére. A szervezet azzal az 50 000 Ft alaptőkével indul, amit a könyvtár munkatársai és a debreceni Kállai Könyvkiadó Bt. ajánlanak fel. Az alapítvány közérdekű célja: a Debreceni Városi Könyvtár mindazon tevékenységének támogatása, amelyekkel a város lakosságának jobb könyvtári ellátását, színvonalasabb tájékoztatását szolgálják.

SZABÁLYZATOK

Több szabályzat is átdolgozásra kerül:

• Új munkaügyi szabályzat – tisztázza a különböző szakszervezeti fórumok hatás- és jogkörét, tartalmaz jutalmazási és bérfejlesztési alapelveket.
• Új tűzvédelmi szabályzat
• Munkavédelmi szabályzat
• 1987-re a Zenei Könyvtár elkészíti saját állományára vonatkozó használati és működési szabályzatát, valamint a hangzó állomány feldolgozásának szabályait.
• Felülvizsgálják és korszerűsítik a közös fenntartású egységek közül az Újkerti Általános Művelődési Központtal kötött együttműködési szerződést.
• 1989-ben átdolgozzák a városi könyvtár szervezeti és működési szabályzatát, de a folyamatosan bekövetkező változások miatt (pl. beiratkozási, késedelmi díjak) később több ponton módosítják.

LÉTSZÁMGONDOK LEÉPÍTÉSEK

1985-ben a könyvtár dolgozóinak létszáma 96 fő, ebből 51 fő könyvtáros. A szakképzettségi szint kiemelkedően jó, viszont gondot okoz a pedagógus pálya növekvő vonzereje – jobb kereset, több szabadidő –, emiatt az évek során többen távoznak a könyvtárból. A könyvtárosok képzettségi szintjével nem arányos a bérezésük. Létszámgondok vannak a Zenei, az Újkerti Könyvtárban és a Petőfi Emlékkönyvtárban, valamint a Feldolgozó Osztályon. A hiányzó kollégákat többnyire érettségizett, szakképzetlen fiatalokkal tudják pótolni, illetve intézményen belüli átcsoportosításokkal.

• A Cegléd utcai könyvtárban az olvasólétszám nagymértékben csökken, ezért a könyvtáros munkaidejét 8 óráról 6 órára szűkítik.
• Az István úti könyvtárban három főfoglalkozású dolgozóra bővítik a dolgozói létszámot, az olvasók létszámának emelkedésére való tekintettel.
• A Tócósketi Iskolai- és Gyermekkönyvtárban viszont nem tudják a negyedik főfoglalkozású munkatársat beállítani, holott a kétezer fölé emelkedett olvasói létszám indokolná azt. 1990-ben első ízben alkalmaznak „közhasznú munkavégzés” címen pályakezdőket.
• 1993-ban a Hatvan és a Nyíl utcán egy-egy nyolc órás álláshelyet hat órásra változtatnak; ezzel szemben a Nyugdíjasok Házában és az István úti könyvtárban az emelkedő forgalom miatt egy-egy részmunkaidős dolgozóval emelik a létszámot.

Személyi jellegű kiadások csökkentése
1995-ben a korábbi évekhez képest jóval több személyi változás történik a Városi Könyvtár hálózatában: év végéig 14 dolgozó távozik a személyi jellegű kiadások 17,2%-os csökkentése miatt. A legtöbb változás a Zenei Könyvtárat érinti, fennakadásokat okozva a munkavégzésben. Segítséget jelent, hogy az intézmény lehetőséget kap közmunkások foglalkoztatására olyan munkakörökben, amelyekre nincs bérfedezet (2 fő ruhatáros, 1 fő udvaros). Nyolc dolgozó munkaidejét csökkentik, 1996-ban további öt dolgozónál kell munkaidő-csökkentést alkalmazni. A létszámcsökkentés minden egységet súlyosan érint, de legfőképpen a 1,5−2 fő könyvtárossal működőket, ahol egy főre kell csökkenteni a dolgozói létszámot. A létszámcsökkentést követően bekövetkezett létszámhiány alakul ki: 7 főfoglalkozású és 2 részfoglalkozású álláshely „veszett el”.

Végzettség	Főfogl.	Részfogl.	Össz.
Szakirányú felsőfokú	32	3	35
Nem szakir.felsőf.+középf. könyvt.	1		1
Nem szakir.felsőf.	3		3
Középfokú isk.+Középf. könyvt.	6	1	7
Középf. isk	1		1
Ősszesen:	43	4	47

Esetenként a fiókok nyitva tartása is gondot okoz: betegség, szabadság idején nem mindig tudják a helyettesítést megoldani.

Kényszerű bezárások
A nyári hónapok folyamán minden fiókkönyvtár bezár, minimum két-három hétre (ütemezve, hogy az olvasók a városban mindig hozzájussanak a szükséges irodalomhoz), a karácsonyi-újévi időszakban viszont két hétre minden egységet bezárnak az energiatakarékosság miatt is. Néhány fiókkönyvtárban ezen felül is szükséges a nyitvatartási idő csökkentése. Hálózati szinten 1995-ben az éves nyitvatartási órák száma 427 órával kevesebb, mint az előző évben (3727 óra helyett 3300 óra).

Továbbtanulás, képzés

A könyvtárosok folyamatosan fejlesztik tudásukat. Egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytatnak a KLTE-n – informatikus könyvtáros szakon; a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán; a SZOTE Főiskolai Kar általános szociális szakán.

Olvasószolgálat

Az olvasói létszámban kisebb ingadozások vannak, de jelentős változások nem történnek.
Kiugró növekedés csak akkor következik be, ha új egység nyílik. Az olvasók összetétele kor és foglakozás szerint elég eltérő képet mutat az egyes fiókkönyvtárakban. Meghatározó az adott könyvtár környezete, eltérőek a konkrét olvasói rétegek ellátását célzó törekvések is.

Év	1985	1986	1987	1988	1989	1990
Olvasók	18 743	18 810	18 324	18 781	19 164	20 989
Forgalom	268 533	259 489	513 726	589 131	553 549	597 882
Állomány	290 399		300 799	304 939	273 321	298 168

Év	1991	1992	1993	1994	1995	1996
Olvasók	20 378	20 383	21 483	22 407	23 290	20 077
Látogatók száma	553 658	502 797	508 452	511 265	556 996	587 396
Állomány	296 203	300 675	263 185	260 830	284 514	275 016

• Az Újkerti Könyvtárban az általános iskolás korból kilépő olvasók megtartása jelent problémát, a Petőfi Emlékkönyvtárban viszont éppen a középiskolás korosztály növekedését tapasztalják.
• A város „idősebb” kerületeiben működő könyvtárakban folytatódik az öregek, betegek könyvtári ellátásának szép hagyománya: a könyvek házhoz szállításával, idősek napközi otthonaival való együttműködéssel, közös programok megvalósításával (Homokkert, Csapókert, Cegléd utca).
• Több fiókkönyvtár jelzi a nyugdíjasok, szakalkalmazottak, adminisztratív dolgozók számának növekedését, ezzel szemben a munkásolvasók száma stagnál, amit magyaráz az intenzívebb gazdasági tevékenység, GMK-k terjedése.
• A kilencvenes években nem túl jelentős, de folyamatosan növekvő számban megjelennek a munkanélküliek. Ezzel párhuzamosan nő a könyvtár szociális funkciója.
• A nyugdíjasokkal való foglakozás szintén nem mentes a szociális irányultságtól. Egyre többen kerülnek az elszegényedés, elmagányosodás zsákutcájába, és számukra a könyvtár a megmelegedés (egyenes és átvitt értelemben), és gyakran az emberi kommunikáció csaknem egyetlen színtere.
• Az új vállalkozói réteg a társadalom szerkezeti átalakulásával egyre növekszik. A könyvtárakat az a réteg keresi fel, amely ekkor kezdi tanulni az üzleti élethez szükséges alapismereteket. Igen nagy a kereslet a különböző közlönyök, a menedzser-irodalom, s általában a „megélhetést, az élet minőségét érintő kérdések irodalma” iránt.

A kölcsönzött dokumentumok száma a rendszerváltás éveiben ugrásszerűen emelkedik. A 90-es években a kölcsönzés dominanciáját felváltja a helyben- használat növekedése (ezt a kényszerből egypéldányossá vált beszerzés is indukálja) és a könyvtár „közösségi tér”-ként való használatának igénye. A könyvtár olyan közösségi hellyé válik, ahol egy térben van a játszó gyerek, a tanuló középiskolás, az olvasgató felnőtt, a dolgozatát készítő egyetemista, sőt hallótávolságra az öntevékeny kiscsoport.

• Emelkedik a helyben olvasók száma, különösen a tanulók körében – a „többkönyves” oktatás és önálló ismeretszerzésre nevelés vonzataként, valamint a javuló folyóirat-állomány vonzó hatása következtében ( Központi Olvasóterem, Újkerti Könyvtár, Petőfi Emlékkönyvtár).
• Az Olvasóterem látogatása különösen a középiskolások körében válik népszerűvé, egyre gyakrabban kérnek különböző intézmények is irodalomkutatásokat, témafigyeléseket.
• Ahol helyszűke miatt a helyben olvasás nem biztosítható, rendszeresen kölcsönzik a folyóiratokat (Új Élet Parki-, Nyíl utcai Könyvtár, Petőfi Emlékkönyvtár).
• A fiókkönyvtárak előjegyzési és referenszlapokat vezetnek.
• A lemezjátszók, magnetofonok beszerzésével lehetővé válik egy újfajta szolgáltatás szélesebb körben való elterjesztése: hat fiókkönyvtárban lehetőség van egyéni vagy csoportos zenehallgatásra.
• 1997-ben komolyabb eredményeket érnek el a korszerű tájékozató eszközök bevezetése terén. A Központi Olvasóteremben a napi tájékozató munkát jelentősen megkönnyítik az újonnan beszerzett számítógépes adatbázisok: Magyar törvénytár, Irodalom, Helyismereti információk, Pressdoc cikkadatbázis. Az Újkerti Könyvtár a Soros Alapítvány támogatásával több értékes multimédiás CD ROM-hoz jut.

Könyvtárgépesítés

• 1987-ben nagy előrelépés történik az intézmény számítástechnikai fejlesztésében. Önerőből vásárolnak egy Commodore–64 típusú személyi számítógépet és a Közművelődési Alap pályázata révén hozzájutnak egy IBM PC–XT típusú professzionális géphez.
• 1992-ben még mindig ez a számítógép és egy Citizen 1200 típusú nyomtató (a könyvtár igazgatási központjában elhelyezve) jelenti a hálózat teljes gépparkját.
• Közhasznú Információs szolgáltatás technikai hátterének kialakításához céltámogatást nyernek a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány pályázatán (119 000 Ft). Ennek keretében a Központi Olvasóterem 1 db IBM PC 386 típusú számítógépet, valamint 1 db nyomtatót vásárolhat.
• 1994-ben az SR-LIB 1.0 folyóirat-nyilvántartó, érkeztető programot is megvásárolja a könyvtár az önkormányzattól kapott támogatásból. Halaszthatatlanná válik az ügyviteli munkák gépesítése is. A gazdasági osztály részére 1 db IBM PC 386 típusú számítógépet, 1 db szünetmentes tápegységet és 1 db nyomtatót vásárolnak saját költségvetésből.
• 1995 első felében házi tanfolyamon ismerkedhetnek meg a kollégák a számítógépes alapismeretekkel, a szövegszerkesztés technikájával, valamint a meglévő adatbázisokkal.
• A könyvtár megkapja az évek óta készülő TextLib integrált könyvtári rendszer első modulját, ám később az intézmény az SR-LIB könyvtári szoftver beszerzése mellett dönt.
• 1996-ban a Zenei Könyvtár is számítógépet kap, ez a városi könyvtár első, multimédiás lehetőségekkel is felszerelt gépe.
• 1996 végén az SR-LIB könyvtári program legújabb modulját, a leltári nyilvántartást is beszerzi a könyvtár, ezzel megvalósulnak a központi nyilvántartás és feldolgozás feltételei.
• 1997-ben az Igazgatási Központban 6 számítógép van, 5 db lokális hálózatba kötve könyvtári célokat szolgál (2-2 munkaállomás a Feldolgozó-, és a Hálózati és Szervezési Osztályon, plusz 1 szervergép). 1 számítógép a Gazdasági Osztály munkáját segíti.
• Az Újkerti Könyvtár 1997-ben Soros pályázaton nyer számítógépet, amelynek használatba vételével elsősorban a közhasznú információs szolgáltatások színvonalasabbá tételéhez, az információkhoz való gyors, pontos hozzáféréshez teremtődnek meg a jobb feltételek. A pályázati támogatás a hardver biztosítása mellett a legfontosabb szoftvereket (operációs rendszer, szövegszerkesztő, táblázatkezelő) és néhány a könyvtári tájékoztatásban használható adatbázist és multimédiás CD-t is tartalmaz.
• A Soros Alapítvány 1997 őszén kiírt pályázatán 1 éves internet-előfizetéshez jut a könyvtár, amelyet csak telefonvonal biztosításával lehet igénybe venni 1998 januárjától. A számítógép használata, a szoftverek kezelésének megtanulása az itt dolgozóknak plusz feladatot jelent, hiszen a napi munka folyamatos ellátása mellett kell ezt megtenni. Nagy segítség azonban az, hogy 1997 szeptemberétől egy informatikus-könyvtáros végzettségű munkatárs kerül az Újkerti Könyvtárba.
• A Zenei Könyvtárban az SR-LIB rendszer katalogizáló moduljának megvásárlásával megkezdődik a CD-lemezek gépi katalógusának építése.
• Az Olvasóteremben saját építésű adatbázisként sikerül feltölteni a Szobor adatbázist, ennek ellenőrzése, karbantartása a későbbiekben folyamatos.
• A Feldolgozó Osztály az SR-LIB Könyvtári és Dokumentációs Rendszer leltári és katalogizáló moduljait használja. Az 1997. évi könyvbeszerzések leltári nyilvántartása számítógépen is elkezdődik (a nyilvántartás párhuzamosan történik a hagyományos és gépi technikával).

Rendezvények

Az olvasószolgálati tevékenység szerves részét képezik a különböző rendezvények. Témájukat és formájukat tekintve igen változatosak: a hagyományos „könyves” akciók író-olvasó találkozói, illetve előadásai (ünnepi könyvhét, költészet napja, műszaki, mezőgazdasági, gyermekkönyv-hónap, politikai könyvnapok), a magyar nyelv hetének előadássorozata, „Megkérdezzük…” című beszélgetéssorozat híres személyiségekkel, „Iskola – olvasás – könyvtár” című előadássorozat, egészségügyi előadások az „öregek hónapja” alkalmából, különféle irodalmi és előadói estek stb.

Felnőttek számára általában kevesebb, de tartalmas és nagy érdeklődésre számító programokat szerveznek a fiókkönyvtárak. Az Újkerti és a Petőfi Emlékkönyvtár rendezvény és kiállítás-sorozataival továbbra is a lakótelepi közművelődési funkció ellátására törekszik. Nagy sikere van pl. az újkertiek „Alkotó pedagógusok” képzőművészeti sorozatának és egyéb népművészeti, valamint rajzkiállításainak, a Petőfi Emlékkönyvtár kézimunkaköre éves kiállításainak, a Fiatal Házasok Otthonában (később Kartács utcai Könyvtár) a Medgyessy Stúdió tárlatainak. A Petőfi Emlékkönyvtárban szabás-varrás tanfolyamokat, kismamáknak szóló előadássorozatokat szerveznek, heti két alkalommal működik a kézimunkakör.

Gyermekkönyvtári munka

A gyermekkönyvtári munka a fiókkönyvtár-hálózatban színvonalas, jól szervezett. Gyermekrendezvények, foglakozások különösen a három kettős funkciójú könyvtárban (Újkert, Tócóskert, Nagysándor telep), a Benedek Elek Könyvtárban és az Új Élet Parkban (később Libakerti Könyvtár) vannak nagy számban. A könyvtári gyermekfoglalkozásokat 3 témakörbe lehet sorolni:

• könyv- és könyvtárnépszerűsítő foglakozások,
• a tananyag elsajátítását segítő programok,
• a szabadidő hasznos eltöltéséhez hozzájáruló rendezvények.

Több helyen klubszerű formában működnek a gyermekolvasók kisközösségei, pl.: Csilicsali Csalavári Csalavér és Nyomkeresők klubja az Új Élet parkban, Bölcs Bagoly a Tócóskertben, Lexikon, Kiskönyvtáros, Kincskereső klub az Újkertben, Kozmosz és Zsebibaba klub a Petőfi Emlékkönyvtárban. A kollégiumban lakó tanulók számára „Kollégiumi esték” címmel rendezvénysorozatot tartanak az Újkerti Könyvtárban. Debrecen történelmével, irodalmával, képzőművészetével ismerkednek meg a résztvevők. A tanyai gyerekek számára továbbra is megszervezik az olvasótáborokat a Benedek Elek Könyvtár irányításával. Témakörök: nyelv, haza, nemzetiség, nemzetköziség, történelem, irodalom, művészetek, természettudományok.

Dokumentációs Osztály

A Dokumentációs Osztály alaptevékenységét teljesítve tovább bővíti fotóanyagát. Fontosabb témakörei a bontásra kerülő és az épülő városrészek dokumentálása, riportok különböző társadalmi, politikai, kulturális eseményekről, valamint ipari, kereskedelmi, oktatási, kulturális létesítmények átadásáról. Alaptevékenységén túlmenően, bevételi terve teljesítése céljából az osztály külső megrendeléseket is vállal, pl. a Debreceni Közlekedési Vállalat, Közterület-felügyelet, VOLÁN Vállalat, Magyar Gördülőcsapágy Művek részére.

Állománygyarapítás

1996-ban új Gyűjtőköri Szabályzat készül, amely a gyarapítás szempontjából három csoportba rendezi a könyvtárakat:

• Felsőfokú könyvtári ellátást nyújtó egység a zenei gyűjtés terén: a Zenei Könyvtár;
• Középfokú általános ellátást nyújtó egységek: Benedek Elek Könyvtár, Petőfi Emlékkönyvtár, Újkerti Könyvtár és a Központi Olvasóterem;
• Alapfokú ellátást nyújtó egységek: Csapókert, István úti, Józsai, Kartács utcai, Nyugdíjasok Háza, Tócóskerti, Libakerti, Homokkerti, József Attila telepi könyvtár.

A gyűjtött dokumentumtípusok közé bekerülnek az audiovizuális és az elektronikus dokumentumok. Az állománygyarapítás fő részét a Könyvtárellátó Vállalattól rendelt könyvek teszik ki. Az intézmény könyvbeszerzési keretének néhány százalékát nem kötik le szerződésben a KELLÓ-val, hanem ebből az ún. szabadkeretből könyvesboltokban, antikváriumban vásárolnak, illetve jelentős részét a tankönyvek és angol nyelvű művek beszerzésére fordítják.

Év	1985	1986	1987	1988	1989	1990
Állomány	290 399		300 799	304 939	273 321	298 168
Év	1991	1992	1993	1994	1995	1996
Állomány	296 203	300 675	263 185	260 830	284 514	275 016

	1985	1991	1997
Könyvbeszerzés Ft	1 102 000	1 350 300	4 534 052
Gyarapodás
Könyv	18 394 db	8 095	6 455
Hangzó+videó	946 db	1056	747
Kotta, diafilm	350 db	640	231
Törlés
Könyv	5100	11 113	4 725
Hangzó+videó	-	463	375
Kotta, diafilm	22	357	203
Állomány	290 399	296 203	277 264

A könyvek ára folyamatosan emelkedik, 1985-ben a szépirodalmi művek ára 10%-kal, a tankönyveké 40%-kal, a szakkönyveké pedig jelentős mértékben nő. A könyvtárak tájékoztató szerepe iránti egyre fokozódó elvárások miatt rendszeresen több kézikönyv beszerzése indokolt, noha ezek a legdrágábbak. Több egységben a szakkönyveket kell fokozottabb mértékben vásárolni a szépirodalom rovására. A kettős funkciójú könyvtárakban kiemelten gyarapítják a gyermek- és neveléspszichológiai, valamint pedagógiai szakirodalmat. Nagy gondot fordítanak az iskolák szaktantermeinek ellátására. Beszerzik a kereskedelmi forgalomba nem kerülő, a különböző tárgyakhoz kapcsolódó segédanyagokat is.

• A könyvtárosok elégedetlenek a 6−10 éves korosztálynak szóló meseirodalom és igényesebb ifjúsági szépirodalom kiadásával, ugyanis kevés jelenik meg belőlük és egyre drágábbak.
• A nagyobb állománnyal rendelkező könyvtárak gyarapítják az idegen nyelvű könyveket, különös tekintettel a nyelvtagozatos iskolákra.
• Folytatódik az AV dokumentumok vásárlása a Petőfi Emlékkönyvtárban, az Újkerti, a Nagysándor-telepi és a Benedek Elek Könyvtárban.
• Folyamatosan követik a helytörténeti kiadványok megjelenését, a múzeumokkal, levéltárakkal, különböző intézményekkel fennálló kapcsolataik révén minden beszerezhető irodalmat igyekeznek megvásárolni.
• A folyóirat-rendeléseket a jelentős áremelkedések miatt igen átgondoltan végzik. Kevésbé kurrens periodikumok lemondásával, észszerű átcsoportosításával sikerül a megrendelt féleségek körét bővíteni.
• 1986 decemberében a megyei könyvtárból átkerül a „Hangoskönyvtár” állományrész a Nyugdíjasok Háza Könyvtárába.

Törlések
1986-ban nagyobb mérvű törlést végeznek az avult és fölös példányú művekből.

• 1987-ben első ízben, egységáron kiárusítják a kivont könyveket. A bevételt új könyvek vásárlására fordítják.
• 1994 októberében elfogy az éves könyvbeszerzési keret, így az utolsó negyedévben (20−26. könyvjegyzéken) nem rendelhetnek könyvet. Több fontos, már megkezdett sorozat (lexikonok, kézikönyvek) vásárlásával kell leállni, ami jelentős károkat okoz a gyűjteményekben. A legfontosabb köteteket az 1995-ös keret terhére igyekeznek pótolni. A hanglemezárak emelkedése miatt (1993: 859 Ft/db, 1994: 1107 Ft/db) a Zenei Könyvtár már nem tudja kölcsönzési állományát gyarapítani, annak ellenére, hogy a különböző forgalmazó cégekkel kialakított kapcsolataik révén többnyire kedvezményes áron vásárolhatnak.
• 1995-ben a könyvgyarapodást illetően újabb negatív csúcsot sikerül dönteni az egy olvasóra jutó 0,2 db új könyv beszerzésével. Az évi 26 megrendelőjegyzékből egy-egy fiókkönyvtárra olyan minimális összeg jut, hogy az olvasók észre sem veszik az új könyvek megérkezését. A kisebb fiókkönyvtárak (Homokkert, József Attila-telep) átlagos 450−500 főnyi olvasói részére egy jegyzékről 3500−4000 Ft értékben rendelhetnek. Egy darab kézikönyv sem telik ki ekkora összegből.
• A LAP-ICS Könyvkereskedésben 32%-os kedvezményt kap a könyvtár, az átlagár 515 Ft. Az 1200−1300 olvasót ellátó könyvtáraknál egy jegyzékre 11 000 Ft, 2400−2500 olvasó esetén 20−21 000 Ft jut.

Rendkívül súlyos a gyermek- és ifjúsági irodalommal való ellátottság helyzete. Az ínséges helyzeten némileg javít az olvasók által a könyvtáraknak adományozott könyvek mennyisége (nagyobb könyvtáraknál a 6−7000 darabot is eléri évente). Így a fölöttébb keresett füzetregényekre és egyéb könnyű műfajú kiadványokra kevesebbet kell költeni, sőt néha értékes művek (több kötelező olvasmány) is kerülnek a könyvtár birtokába. Mindez könnyíti is, nehezíti is a könyvtárosok dolgát: az ajándékkönyvek kölcsönözhetővé tétele, feldolgozása rájuk vár – van, aki a katalógusába is beépíti ezt az állományt.

Folyóirat-beszerzés
Az olvasók igénylik, hogy a gazdag folyóirat-kínálatból egyre többhöz férhessenek hozzá a könyvtárakban. A folyóiratok kihasználtsága folyamatosan emelkedik: a helyben olvasás mellett a könyvtárak a legfrissebb számok kivételével mindent kölcsönöznek.

• 1995-ben le kell mondani az egyre drágábbá váló külföldi folyóiratok megrendeléséről: a Zenei Könyvtárnak 3 szakfolyóirat, az Olvasóteremnek egy külföldi újság marad.
• A folyóiratok megrendelésével, érkeztetésével, reklamációjával egyre több gond van: szaporodnak azok a kiadványok, amelyeket egyenként a kiadóktól, szerkesztőségektől kell megrendelni. 1995-ben 80 féleséget rendelnek a HELIR-től (amely cég soha nem tájékoztatott arról, ha lapgazda- és egyéb változás miatt nem vállalta tovább a terjesztést), 30 féleséget a helyi postától, 30-at a szerkesztőségektől, kiadóktól, 20 féleséget a KELLÓ-tól, igénybe véve a 40%-os Soros Alapítványi támogatást.
• A számlázás gyakorisága nagy változatosságot mutat (3, 6, 12 havi előfizetési lehetőségek), amit követni és a sok reklamációt intézni időt és odafigyelést igénylő feladat.
• A könyvtárosok igyekeznek „ajándék” folyóiratokat beszerezni: kiadóktól, magánszemélyektől, szponzori támogatást nyújtó kereskedőktől, és a régi, eladott folyóiratok árából új lapokat fizetnek elő.

MegszŰnő Információs és Propaganda Osztály - MEGÚJULÓ Módszertan

Az Információs és Propaganda Osztály alaptevékenysége: a kulturális információk naprakész szolgáltatása és a Debreceni Hívogató című havi kiadvány szerkesztése. Módosul a Hívogató szerkezete, beindul az „Egyetemi és főiskolai rendezvények” című rovat, újabb intézményekkel veszik fel a kapcsolatot, és tájékoztatásukat kiterjesztik a megyehatárokon túli nagyrendezvényekre is. Plakátokat, szórólapokat, meghívókat készítenek a fiókkönyvtárak rendezvényeihez. Megjelentetik a „Mire készül Debrecen?” című kiadvány aktuális számait. A Soros Alapítvány útján elnyert Rank-Xerox fénymásoló révén, 1986 novemberétől beindul a dokumentummásoló szolgáltatás. Így házilag tudják készíteni a rendezvényekhez a meghívókat, sokszorosítják a kiadványokat. 1990-ben, a Debreceni Műsor c. városi kiadvány megszűnése után, az információs részleg a Debreceni Krónika kulturális rovatának gyűjti a programokat, amíg meg nem szűnt ez a lap is.
A korábban megszüntetett Módszertani Osztály munkájából több fontos területnek nincs gazdája, ezért 1986 februárjától egy fő függetlenített módszertanos beállításával próbálják a feladatokat ellátni. A módszertanos a felnőtt olvasószolgálat koordinálását, szakmai segítését végzi, s egyúttal visszaveszi az Információs Osztálytól a tőlük idegen munkákat (statisztikák, beszámolók).

• 1987-ben a hálózatgondozás hatékonyabbá tétele érdekében összevonják a Módszertani és az Információs Osztályt.
• 1988-ban a Módszertani-információs Osztálynak egy munkatárssal történt bővítése lehetővé teszi az újbóli rendszeres hálózati módszertani munka végzését. A két módszertanos munkájának legfontosabb és legidőigényesebb részét a fiókkönyvtárak (különösen az „egyszemélyesek”) látogatása jelenti.

Kiadványok és szakmai továbbképzések

A városi könyvtár munkatársai folyamatosan állítanak össze különböző tantárgyakhoz, gyermekműsorokhoz, jeles napokhoz, híres emberekhez kapcsolódó ajánló bibliográfiákat.

Rendszeresek a belső továbbképzések, könyvismertetések, irodalmi előadások, megbeszélést tartanak az új bibliográfiai leírás és besorolási szabvány bevezetéséről. A Könyvtártudományi és Módszertani Központ által szervezett tanfolyamokon több munkatárs is részt vesz (katalógusszerkesztés, hátrányos helyzetű olvasók ellátása, vezetői módszerek témakörökben).

Idővel a technikai fejlesztések maguk után vonják a könyvtárosok számítástechnikai ismereteinek szükségességét. Házi tanfolyamokat szerveznek a kollégák számára. A tanfolyamok témája az alapismeretek mellett a legfontosabb adatbázisok használata, szövegszerkesztés.

KAPCSOLATÉPÍTÉS

A fiókkönyvtárak széleskörű kapcsolatrendszerrel rendelkeznek: a város sok intézményével, üzemével, szervezetével (a lakótelepi és területi vöröskereszt és pártszervezetek, öregek napközi otthona, művelődési házak, stb.), s szinte nincs olyan általános és középiskola a városban, amellyel ne lenne rendszeres kapcsolat. Az óvodák is egyre gyakrabban keresik meg a könyvtárakat.

ÖSSZEFOGLALÓ

A kilencvenes évek gazdasági problémái a könyvtárhálózat fenntartásában is visszatükröződnek. A szolgáltatások egy-egy nagyobb egységbe való koncentrálásával és néhány kisebb forgalmú egység megszüntetésével kell a kényszerű költségvetési megszorításokat ellensúlyozni. A kultúra áruvá és egyre nehezebben megfizethetővé válik. A társadalmi szerkezetváltással nőnek az egyenlőtlenségek, amelyek hatására a 80-as évektől érezhető a fiókkönyvtárak szerepvállalásai között a szociális funkció erősödése. Szinte minden egység megkülönböztetett figyelemmel fordul a gyerekek és az idősek, továbbá a munkanélküliek felé. A 90-es években a kölcsönzés dominanciáját felváltja a helyben használat növekedése (ezt a kényszerből egypéldányossá vált beszerzés is indukálja), megnő a kereslet a gyors információhoz jutás iránt. Erősödik a könyvtár „közösségi tér”-ként való használatának igénye, a fiókok egyre több programot szerveznek. A szinte reménytelen gazdasági gondok kikényszerítik az emberi-szakmai tartalékok mozgósítását. Beindul a gépesítés, amelyhez mindent pályázat útján szerez a könyvtár. A fejlesztést nehezíti a hálózati felépítésből fakadó széttagoltság.
1997-ben Mesterházyné Baranyai Margit nyugdíjba vonul, kapcsolata az intézménnyel nem szűnik meg, néhány évig helyettesként, majd a Jövő Könyvtáráért Alapítvány vezetőségi tagjaként segíti az intézményt.

Felhasznált irodalom:

• Bényei József: Könyvek harmincért. = Hajdú-bihari Napló, 1996. 141. sz. jún. 18. 10. p.
• Bényei József: Újkerti Irodalmi esték. = Hajdú-bihari Napló, 1996. 135. sz. jún. 11. 10. p.
• Bényei Miklós: A Debreceni Városi Könyvtár hírei. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1989. 2. sz. 65–70. p.
• Bényei Miklós: A Debreceni Városi Könyvtár kiadványai. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1989. 2. sz. 59–61. p.
• Bogdán Györgyné: A diákokra másképp figyelünk a könyvtárban : Programsorozat a deviáns magatartás kialakulásának megelőzésére. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1997. 1. sz. 24–25. p.
• Bogdán Györgyné: Új lehetőségek könyvtári kisközösségek működtetésére : hogyan született a debreceni „Könyvtár a lakótelepért” Egyesület? = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1995. 2. sz. 47–49. p.
• Boldizsár és társai = Hajdú- bihari Napló, 1997. 262. sz. nov. 10. 1. p. (Rajzpályázat gyerekeknek Szabó Magda műveihez)
• Czeglédi Erika: A környezetvédelmi nevelés lehetőségei a könyvtárban. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1992. 1. sz. 18–26. p.
• A Debreceni Városi Könyvtár hírei. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1994. 2. sz. 68–69. p.
• A Debreceni Városi Könyvtár kiadványaiból. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1987. 2. sz. 49. p.
• A Debreceni Városi Könyvtár Munkaterve 1985. és 1996. között. Kézirat.
• Elek Sándorné emlékezete = Hajdú-bihari Napló, 1997, 136. sz. jún. 13. 14. p.
• Erdei Sándor: Újabb könyvtárat kénytelenek bezárni. = Hajdú-bihari Napló, 1996. 120. sz. máj. 23. 1. p.
• Fazekas Valéria: Fél könyv egy olvasóra. = Hajdú-bihari Nap, 1995. jún.14. 4. p.
• Fazekas Valéria: Múltunk gyűjtőhelyén : Nyolcvanezer fotó, ötvenezer méter film. = Hajdú-bihari Nap, 1995. dec. 7. 8. p.
• Gondolatok a könyvtárban. = Józsai Hírmondó, 1994. 2. sz. május 6. p.
• Gőz József: Könyvtár a Szabó Kálmán utcán. = Homokóra, 1996. 2. sz. november. 2. p.
• „Gyermekhangok a világról”. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1992. 1. sz. 47–50. p.
• Győrfi Lajos: Békesség a sorok között : Gyökerektől a gyermekjátékokig. = Hajdú-bihari Nap, 1995. jún. 26. 11. p.
• Győrfi Lajos: Hólabda. = Hajdú-bihari Nap, 1996. 78. sz. ápr. 2. 3. p.
• Hadházy Csabáné: A debreceni Általános Művelődési Központban működő könyvtár hat éve. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1987. 2. sz. 16–22. p.
• Hadházy Csabáné: Egy pályázat története. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1997. 1. sz. 16–19. p.
• Hadházy Csabáné: Életápolás könyvtári eszközökkel. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1994. 2. sz. 53–58. p.
• Hadházy Csabáné: Kiállítások az Újkerti Könyvtárban. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1989. 1. sz. 54–58. p.
• Hadházy Csabáné: Tehetséggondozó táborok könyvtári szervezésben : Gondolatok az Újkerti ÁMK és a Debreceni Városi Könyvtár Cimbora táboráról. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1992. 2. sz. 17–21. p.
• Hajdu Kálmánné: Hozott Isten, Manci! = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1989. 2. sz. 40. p.
• Hangoskönyvtár a Debreceni Városi Könyvtárban. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1987. 1. sz. 23. p.
• Jávorszky Ferenc: A populáris irodalom olvasottságának vizsgálata egy lakótelepi fiókkönyvtárban. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1995. 1. sz. 49–56. p.
• Kertész Tamásné: Hangoskönyvtári regionális központ a Debreceni Városi Könyvtárban. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1990. 1. sz. 43–44. p.
• Kiss Anna: Egy közös fenntartású könyvtár négy éve : Egy könyvtárvezető füstölgései. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1989. 1. sz. 22–28. p.
• Kiss Anna: Lakótelepi gyerekek – gyermekkönyvtáros szemmel : tízéves a debreceni Tócóskerti iskolai és gyermekkönyvtár. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1995. 1. sz. 18–24. p.
• Kiss Anna: Meseíró gyerekek egy lakótelepi iskolai és gyermekkönyvtárban. = Hajdú-Bihar Megyei Téka, 1997. 2. sz. 20–23. p.
• Kiss Anna: Tízéves a Tócóskerti Iskolai és Gyermekkönyvtár. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1994. 2. sz. 59–60. p.
• Kiss Anna : A Tócóskerti könyvtár. = Köznevelés, 1995. febr. 10. 17. p.
• Kiss Istvánné: Fejünk felől a tetőt? = Könyvtári levelező/lap, 7. évf. 1995. 5. sz. 20. p.
• Kiss Istvánné: A kiöregedett 68-asoknak projekt-orientált teamekben kell majd dolgozniuk – és ez nem lesz mindenki számára megemészthető… (Nemzetközi könyvtáros konferencia, Budapest, 1997. szeptember 25-26-27.). = Könyvtári levelező/lap, 9. évf. 1997. 11. sz.12–15. p.
• Kiss Istvánné: Könyvtár összevonás után – és mi előtt? = Könyvtári levelező/lap, 7. évf. 1995. 5. sz. 17–18. p.
• Kiss Istvánné: Mitől más? A debreceni Szabadságtelepi letéti könyvtár. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1995. 2. sz. 29–36. p.
• Kiss Istvánné: Őszi borongás egy nyáron bezárt könyvtár ürügyén. = Könyvtári levelező/lap, 8. évf. 1996. 5. sz. 29–31. p.
• Kiss Istvánné: Párhuzamos dimenziók (Néhány csendes megjegyzés Csabay Károly válaszaihoz). = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 1996. 10. sz. 52–54. p.
• Kiss Istvánné: T.Q.M. és teáscsésze. Könyvtári manegment és marketing tanfolyam. Salgótarján, 1996. november 18–22. = Könyvtári levelező/lap, 1997. 1. sz. 48–53. p.
• Kiss Istvánné: Ugyanarról más szólamban. = Könyvtári levelező/lap, 8. évf. 1996. 2. sz. 13–15 p.
• Kiss Lajosné: „Kívánom, hogy a mostani könyvtáros generáció is tudjon kedves, mosolygós lenni…” : Egy nyugdíjas könyvtáros visszaemlékezései. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1997. 2. sz. 38–43. p.
• Koncz Nóra: Gyerekek a könyvtárban. = Hajdú-bihari Nap, 1996. 181. sz. aug. 3. 5. p.
• Koncz Nóra: Orvosság unalom ellen. = Hajdú-bihari Nap, 1996. 164. sz. júl. 15. 7l. p.
• Kölcsönözzünk? Az av-dokumentumok kölcsönzéséről. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1987. 1. sz. 32. p.
• Könnyes könyvtárbúcsúztató. = Hajdú-bihari Nap, 1996. 144. sz. jún. 21. 2. p.
• A könyv és a gyermek. = Hajdú-bihari Napló, 1995. dec. 2. 9. p.
• Könyvtár a Lakótelepért Egyesület. = Hajdú-Bihari Napló. Tájkép. Bihar, 1997. 15. sz. ápr. 10. 5. p. (Petőfi Emlékkönyvtár)
• Könyvtárbúcsúztató / K. B. Cs. = Hajdú-bihari Napló, 1996. 144. sz. jún. 21. 2. p.
• Mai kérdésünk : Járunk-e könyvtárba? = Hajdú Bihari Napló, 1991. 87. sz. ápr. 15. 1. p. (Bogdán Györgyné, a debreceni Petőfi Emlékkönyvtár vezetője válaszolt.)
• Mai kérdésünk : Miért zárták be a könyvtárat? = Hajdú-bihari Napló, 1996. 15. sz. jan. 18. 1. p.
• Mai kérdésünk : Mikor szünetelnek? = Hajdú-bihari Napló, 1995. dec.14. 1. p.
• Mai kérdésünk : Mit ajánlanak a könyvtárak? = Hajdú-bihari Napló, 1995. jún. 8. 1. p.
• Málnásné Horváth Gyöngyi: Adatok az Újkerti Általános Művelődési Központ Könyvtárának történetéhez. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1995. 1. sz. 8-17. p.
• Mester Gyula: Biblioterápia – életápolási klub : Az Újkerti Nevelési Központ könyvtárában. = Őszikék, 1995. 7. sz. július 6. p.
• Mesterházy Károlyné: Debrecen könyvtárügye és a Debreceni Városi Könyvtár. = Könyvtáros, 1986. 36. évf. 8. sz. 474–475. p.
• Mesterházy Károlyné: A debreceni városi könyvtárhálózat helyzete. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1989. 1. sz. 12–17. p.
• Mesterházyné Baranyai Margit: In memoriam Elek Sándorné (1927–1997). = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1997. augusztus. 38–39. p.
• Mesterházyné Baranyai Margit: Könyvtárosbálok és bál-okok Debrecenben. = Könyvtári Levelező/lap, 1994. 4. sz. 25–26. p.
• Mesterházyné Baranyai Margit: A Magyar Könyvtárosok Egyesületének XXVIII. Vándorgyűlése Debrecenben : Sajtószemle a visszhang. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1997. 1. sz. 3–17. p.
• Mesterházyné Baranyai Margit: A Magyar Könyvtárosok Egyesületének XXVIII. Vándorgyűlése Debrecenben, 1996. augusztus 7–10. : Szubjektív visszatekintés a rendezők térfeléről. = Hajdú Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1996. 2. sz. 3–7. p.
• Mikor szünetelnek a könyvtárak? = Hajdú-bihari Napló, 1995. jún. 29. 1. p.
• Mojzes Edit: Igaz mese / egy fiatal egyesületről. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1993. 2. sz. 25–27. p.
• Molnár Orsolya: Témacsoportos elrendezés a Petőfi Emlékkönyvtárban. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1988. 1. sz. 15–21. p.
• Nagy Andrea: Könyvtár a lakótelepért. = Táj-Kép. A Hajdú-bihari Napló melléklete Debrecen és környéke közönségének, 1995. jún. 29. 4. p.
• Nagy Katalin: SR LIB 1.1 felhasználói szemmel : Periodikák számítógépes nyilvántartása a Debreceni Városi Könyvtárban. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1995. 2. sz. 37–40. p.
• Nagy Tünde: Amit tudni akar Debrecenről : Meddig tarthatók fenn a kultúra végvárai, a fiókkönyvtárak?. = Táj-Kép. A Hajdú-bihari Napló melléklete Debrecen és környéke közönségének, 1995. márc. 9. 2. p.
• Nagy Zoltánné: „Mondatokat hagyni a lelkünkben” : A Benedek Elek Könyvtár olvasótáboráról. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1987. 2. sz. 3–10. p.
• Németi Katalin: „Játszani annyi, mint feltalálnia a boldogságot” : Cimbora Klub az Újkerti Könyvtárban. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1994. 1. sz. 15–20. p.
• Olvasóként évi egy könyv / Hep. = Hajdú-bihari Napló : Táj-Kép : Debrecen. 1996. 19. sz. máj. 9. 2. p.
• Pál Katalin, M.: Kedves Mester Ákos! = 168 óra, 1991. 14. sz. ápr. 9. 31. p. ; Könyvtári Levelező/lap, 1991. 4. sz. 31. p.
• Papné Angyal Ágnes: Mi ünnepelünk a könyvhéten. = Hajdú-bihari Nap, 1996. 118. sz. máj. 21. 6. p.
• Papp Emma: AV-dokumentumok a közművelődési könyvtárakban. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1987. 1. sz. 29-31. p.
• Papp Emma: Debrecen zenei hagyományai a zenei szekció összejövetelén. = Könyvtári Lev/lap, 1996. 2. sz. augusztus. 15. p.
• Papp Emma: Zenebarátok Köre a debreceni Zenei Könyvtárban. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1997. 1. sz. 55–56. p.
• Papp Endre: Félő, hogy hiába reménykednek… : Az idei nem a könyvtárak éve lesz. = Hajdú-bihari Nap, 1996. 52. sz. márc. 1. 8. p.
• Páratlan dokumentumok őrzői / HeP. = Hajdú-bihari Napló : Táj-Kép : Debrecen. 1996. 20. sz. máj. 16. 4. p.
• Pásztor-Balogh Judit: Nemcsak beszélni lehet vele… : Telefonkártya-gyűjtők klubjában. = Hajdú-bihari Nap, 1996. 51. sz. febr. 29. 11. p.
• Pintye Mihály: Nyugalmas, de üres : Olvasónktól. = Hajdú-bihari Napló, 1993. 227. sz. szep. 29. 6. p.
• Pozderka Judit: Három könyvtár egy fedél alatt megfér-e? : Az egyetemi, a megyei, a városi hálózat részleges integrációját vetette fel a miniszter. = Hajdú-bihari Napló, 1997. 219. sz. 19. 3. p.
• Pozderka Judit: Kit érdekel manapság a költészet maga? : Vasárnapi kérdés a költőhöz, a könyvtároshoz, az irodalomtudóshoz, a tanárhoz, a kritikushoz. = Hajdú-bihari Napló, 1996. 85. sz. ápr. 11. 3. p.
• Pukánszky Antalné: Zene és művelődés. Az Újkerti Könyvtár zenei részlegének munkája. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1989. 2. sz. 37–39. p.
• Rácz Anikó: Tükör. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1992. 2. sz. 47–48. p.
• Rendezvények itt-ott. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1987. 1. sz. 54–55. p.
• Rendezvények itt-ott. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1988. 1. sz. 59–60. p.
• Rendezvények itt-ott. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1989. 1. sz. 59. p.
• Salga Attila: Zenei Könyvtárak válsága : Minden remekmű vigasztal, gyógyít, művel, nevel, szórakoztat. = Táj-Kép. A HB Napló melléklete Debrecen és környéke közönségének, 1995. ápr. 27. 3. p. ; Világító Ceruza, 1995. 6–7. sz. június-július. 2. p.
• Sass Bálintné: Az olvasó bosszúja: Válasz. = Hajdú-bihari Napló, 1993. 228. sz. szept. 30. 6. p.
• Szárazelem. = Hajdú-bihari Napló, 1993. 224. sz. okt. 19. 13. p.
• Szarvas Lilla: Helytörténész a Dokumentációs Film-Stúdió élén : Több mint 80 ezer fénykép őrzi a múltat. = Hajdú-bihari Nap, 1995. aug. 21. 6. p.
• Szikszay Tamás: Ahol azt figyelik, kint van-e a lábtörlő : „Ez egy jó forgalmú könyvtár, legalábbis a peremkerületeket illetően”. = Hajdú-bihari Napló, 1992. 168. sz. júl. 17. 8. p.
• Szűcs Ernő: Egy speciális múzeumról : Dokumentációs Stúdió. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1988. 2. sz. 14–18. p.
• Szűcs József, T.: „Hogy az olvasók jól érezzék magukat”: Nem mindenki ismeri, de sokan látogatják. = Hajdú-bihari Napló, 1991. 96. sz. ápr. 25. 8. p.
• Szűcs József,T.: Az olvasók nem pártoltak el : Több, mint húsz éve kínálnak könyveket a Viola utcán. = Hajdú-bihari Napló, 1991. 87. sz. ápr. 15. 1. p.
• Várterész Cecília: „Kell-e a krimi a könyvtárban?” : A tömegkultúra mérése a Debreceni Városi Könyvtár 14. sz. fiókkönyvtárában 1987/88-ban. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1989. 2. sz. 3–15. p.
• Várterész Cecília: PC-Lemezújság : Információs újság számítógépen. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1990. 1. sz. 41–42. p.
• Várterész Cecília: Számítógépek a Debreceni Városi Könyvtárban. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1994. 2. sz. 50–52. p.