„Míg a múzeumoknak a nyilvánosság elé való kitáráson kívül nagy fontosságú munkájuk a muzeális tárgyak felkutatása és megőrzése – addig a közművelődési könyvtáraknak sem kutatásra, sem megőrzésre, de a műveltséget terjesztő és fejlesztő forgalomra kell törekedniük.” /4./



A könyvtárat a volt gazdasági tagintézet épületének emeleti helységeiben helyezik el, a Füvészkert utca 2. szám alatt.



Györgyi Dénes és Münnich Aladár építészek tervei alapján 1926-ban megkezdődik a múzeum építése.


A múzeum építése 1928 elején befejeződik. A városi könyvtár az új múzeum épületében kap korszerűbb, szebb otthont. 1928. április 11. és 13. között a volt gazdasági tanintézet épületéből a mai Déri Múzeum nyugati földszinti helységébe költözik a Városi Könyvtár.



Ecsedi István 1885. szeptember 20-án Debrecenben születik. Középiskolai tanulmányait Debrecenben a Kollégiumban, az egyetemit a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán végezi. Ugyanitt nyer bölcsészet doktori diplomát. Tanuló évei alatt tanulmányozza a bécsi, berlini, hamburgi, párizsi múzeumokat, könyvtári gyűjteményeket. A 20-as években sorra jelennek meg néprajzi témájú kutatásai. Főleg Debrecen, Hortobágy és az Alföld népélete érdekeli. Feldolgozza a hortobágyi pásztoréletet és halászatot. Munkássága elismeréséül a Magyar Alföldkutató bizottság tagjává, Debrecen város közgyűlése 1911 végén múzeumőrévé választja. Nagy szerepet vállal a városi múzeum néprajzi részének megteremtésében. 1925-ben a városi tanács a Közművelődési Könyvtár élére állítja. Mint könyvtárigazgató a vidék leglátogatottabb gyűjteményévé fejleszti a könyvtárat. 1929 nyarán a városi közgyűlés egyhangúlag az akkor felépült és a régi városi múzeumot is magába foglaló Déri Múzeum igazgatójává választja. 1936. május 19-én éri a halál. A város által adományozott díszsírhelyen helyezik örök nyugalomra. /15./

Kiss Lajosné Bobák Anna könyvtáros visszaemlékezése:
Ecsedi István „ a magánéletében kedélyes, enni-inni szerető ember volt, aki mindig megtartotta rusztikus szokásait, demokratikus viselkedését… Három könyvtárosa volt Gulyás Sarolta, Árvai Anna és jómagam, Bobák Anna.”



Ecsedi István mellett, jobb oldalon ül Bobák Anna (később Kiss Lajosné), 1961-ben megnyíló városi könyvtár munkatársa lesz. Lánya Kiss Anna is a könyvtáros pályát választja.








"A Debreceni Városi Könyvtár a Szegedi Városi Könyvtárral folytatott versenyben az olvasótábor növelésében első lett, míg a könyvállomány gyarapításában második helyet szerzett. Számos könyvkiállítás is volt 1951-ben, és az ankétok is nagyon sok olvasót vonzottak."

 

Az első debreceni közművelődési könyvtár

Századokon át az iskolák, az „ősi” kollégium és a város urainak és polgárainak magángyűjteményei jelentették Debrecen könyvtárait. A Debreceni Református Kollégium könyvtárában a teológia mellett történelmi, irodalmi művek és természettudományos munkák voltak találhatók, főleg a matematika és a botanika köréből. A XIX. század közepétől lassan, majd a század végén (a gazdasági fellendülést követően) gyorsan fejlődtek a különböző körök, egyletek könyvtárai, melyeket az uralkodó osztály az úgynevezett kaszinó-könyvtárakkal ellensúlyozott. /1.,2./

Városi Könyvtár alapításának gondolata

A „Közkönyvtár” létrehozásának gondolata az 1900-as évek legelején merült fel. Csűrös Ferenc, Debrecen város közművelődési tanácsnoka 1915. július 10-én a Debreceni Közlöny hasábjain tett indítványt városi könyvtár létrehozására. Erre az indítványra válaszolt nyílt levélben Szabó Ervin, a Fővárosi Könyvtár igazgatója, „Debreceni Könyvtári Föladatok” címen a Debreceni Közlöny 1915. december 26-i számában. Ebben feltárja azokat az országosan jelentkező hiányosságokat, amelyeket szeretne kiküszöbölni az új debreceni könyvtár életéből. A debreceni viszonyok elemzéseként közli, hogy a Magyar Minerva utolsó kötetei szerint ez időben Debrecen összes könyvtárában 237.232 darab a kötetállomány (1915-ben), tehát majdnem 3 kötet jut egy lakosra. Ez évben 31.780 kölcsönzés történik, tehát évenként csak minden ötödik könyv fordul meg olvasónál. /3./ Az elmaradottság okát a lakosság alacsony műveltségében, a könyvtárak, az állomány szétdaraboltságában (44 helyen található a 237.232 kötet), a nem közkönyvtári jellegben jelöli meg. Ilyen előkészítés után a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa, 21.000 korona segítséget nyújt, a városi tanács pedig határozatban rögzíti a közművelődési könyvtár felállítását. A könyvtár elhelyezésére a volt gazdasági tanintézet épületének (Fűvészkert utca 2. sz.) első emeleti helységeit jelölték meg.

A könyvtár megnyitása

1917-ben Nagy József polgári iskolai tanárt nevezték ki a könyvtár igazgatójának. Őt kérték fel, hogy dolgozza át a városi múzeum szervezeti szabályzatát és bővítse ki a könyvtárüggyel. A könyvtár megnyitását 1918 tavaszára tervezték /5./, de a polgári forradalom kitörése és a 19-es események miatt csak 1919. augusztus 1-jén nyílt meg a nagyközönség számára.

• A könyvtár állományának alapját a már említett Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának 21.000 koronás ajándéka, Déri Frigyes és a Kereskedő Ifjak Társulatának adománya alapozta meg. Az első hivatalos jelentés 1920-ból való. A megnyitás napján a könyvtár állománya alig haladta meg a 6.000 kötetet, s rövid félév alatt 100.000 látogatója volt. Ilyen forgalom mellett a két kirendelt napidíjas nehezen tudta a kölcsönzési munkálatokat végezni, ezért kérték harmadik munkaerő alkalmazását. /6./


• 1923-ban a háromfőnyi személyzetet már ötre kellett emelni a nagy forgalom miatt. Mind a könyvtár vezetői, mind az olvasóközönség azt tapasztalták, hogy a könyvtár iránti igények kielégítését sem MKOT, sem a Városi Tanács nem képes megoldani, a forgalomhoz képest csekély a könyvállomány. Ezek a tények méltán bizonyítják Debrecen város lakóinak igényét a kultúrára, a könyvre. 1924-ben az igazgató kéri a könyvállományt legalább 15.000 kötetre emelni, de elutasító választ kap a Városi Tanácstól, amely a súlyos gazdasági helyzetre hivatkozik.


• 1924. július 1-től a 12 órás nyitva tartást (8-20-ig) 6 órára kellett korlátozni a létszámcsökkenés miatt. Az új nyitvatartási rend 10-13-ig és 16-19-ig volt előírva.

Ecsedi István a könyvtár vezetője

• 1925. január 16-tól új igazgató, Ecsedi István kerül a könyvtár élére, aki egyben a városi múzeum igazgatója is. Jelentésében a könyvtár funkcióját a „város minden rendű és rangú közönségének jó magyar nyelvű irodalmi olvasmány” nyújtásában határozza meg. Nagyon érdekes az, amit a könyvtárak közötti gyűjtőkör elhatárolásáról mond: „Érintkezésbe léptem Debrecen város másik két könyvtárával, a kollégiumi könyvtárral és az egyetemi könyvtárral, amelyek vezetőségével olyan megállapodásra jutottam, hogy ők a tudományos szakmunkákat szerzik be, én pedig a közművelődési könyvtár részére a szépirodalmi és ismeretterjesztő (nem tisztán szakirányú) és ifjúsági munkákat.” /7./ Az ő nevéhez fűződik a könyvtár első nyomtatott katalógusának elkészítése és kiadatása is. Leleményességére, találékonyságára vall, hogy a katalógusba hirdetéseket tett, amelyek 6 millió koronával csökkentették a nyomtatási költségeket. 1925-ben jelent meg a katalógus 1000 példányban. Nagy gondot fordít az olvasóteremre: 22 fizetett és 17 ingyenes lapot járat. Olvasótoborzás céljából körlevelet intéz az iskolák igazgatóihoz, amelyekben közli a könyvtár nyitvatartási rendjét és a belépésre vonatkozó szabályzatát, s kéri a tanulók könyvtárba járásának engedélyezését. Igazgatósága idején határozott fellendülés tapasztalható a közművelődés terén.


• 1928 áprilisában a könyvtár a felújított Déri Múzeum nyugati földszinti helységébe költözött. Az előző helyiség az emeleten volt, s egy várószobából, kölcsönző-raktárhelyiségből, valamint egy olvasószobából állt. Az új helyiség egy váró-, egy kiadó szobából, raktárból és két olvasóteremből állt (könyv- és folyóirat-olvasó). Katalógusa 224 oldalas vaskos könyvecske, minden második lapja üres a pótlások számára, így 448 lap. A könyvtár eddigi összes taglétszáma 6.655 fő.


• Az 1929-1933-as gazdasági válságot a könyvtár nagyon megérezte. /8./ A 30-as évek második felében olvasunk először a Városi Könyvtár hálózati tevékenységéről. Először a hortobágyi csárdában helyeztek el letétként 100 kötet könyvet (1935). Később fiókot létesítettek a szegényházban is. Ide helyezték a véglegesen kiselejtezett könyveket (100 kötet), majd a nyilastelepi olvasóterembe szintén 100 kötetet.


• 1936-1950 között a Debreceni Déri Múzeum és egyben a városi könyvtár igazgatója Sőregi János régész, múzeológus.


• Az 1936-os jelentés már a város különböző részein felállított könyvtárak nagy jelentőségéről beszél, de mindjárt azt is megállapítja, hogy a kisebb fiókkönyvtárak csak nagyon kis mértékben mentesítik a központi könyvtár túlterheltségét, holott létrehozásuk célja ez lett volna. A fiókkönyvtáraknak elsősorban elhasznált, rongált, selejtes könyveket adtak ki, ezeket is minimális példányszámban (100 kötet), így nem csoda, ha a környéken lakók igényeit nem elégítették ki. /9./ Már a 30-as évek végétől érződik a háborús előkészületek hatása, a könyvforgalom a 40-es évek elején nagyon lecsökken.


• Az 1942-es jelentésből kitűnik, hogy az olvasók igényeit egyre nehezebb volt teljesíteni a háborús viszonyok miatt. A könyvek megdrágultak, emellett a rossz papír és gyenge minőségű kötés miatt hamar tönkrementek. /10./ A 40-es évek könyvtári munkájában egyedüli érdekességet az erdélyi könyvtárakkal (elsősorban Marosvásárhellyel) folytatott kölcsönös cserék és adományok jelentették. A könyveket a nagyobb helyi könyvkereskedésekkel (Méliusz, Grünmann, Bertók cég) kötött szerződések útján szerezték be. Ezek rendszeresen elküldték megtekintésre a könyvújdonságokat. A könyvtár vezetője és a feldolgozó könyvtáros kiválasztotta a megfelelő és igényelt műveket, a többit visszaküldték. A beszerzésbe – sajnos - szakismeret nélkül gyakran beavatkozott a felettes szerv. A vásárlás mellett ajándékozás útján is gyarapodott a könyvtár állománya. Nagyobb tétel volt a Kereskedő Társulat ajándéka. A Társulat kérésére egy ideig vasárnap is nyitva tartották a könyvtárat. A könyvtár 1944-ig megnégyszerezte állományát és igyekezett maga köré hálózatot kiépíteni.


• 1950-ben jelent meg az új szerzői betűrendes katalógus, amely a könyvtár teljes állományát tartalmazta.

Államosítás

• 1951-ben államosították a Déri Múzeumot, ami ekkor különvált a Városi Könyvtártól. Ebben az évben 5.929 beiratkozott olvasót regisztráltak. A napi forgalom 180-200 fő volt. /11./ Az 1950-ben beterjesztett 5 éves munkatervben többek között az is szerepelt, hogy 1951-től a könyveket decimális rendszerbe sorozzák, majd a következő években átszámozzák az egész állományt, amennyiben ez a fajta számítás országosan is gyakorlatba lép.


• Az 1951. évi munkaterv célul tűzte ki, hogy a dolgozó népet műveltté teszik. A könyvtári munkában mindenképpen szem előtt tartották: „A könyvet, a tudás forrását minél szélesebb rétegben juttassuk el az igazi rendeltetési helyére, a dolgozók kezébe.”


• Az igazgatóváltás is ebben az évben zajlott le. Tervbe vették nyolc fiókkönyvtár létesítését és az aktív hálózat kiépítését. /12./ Ez utóbbinak a megvalósítása még ebben az évben megtörtént. Három iskola került be a hálózatba.


• 1951-ben megjelent egy olyan határozat, amelyben a városi könyvtárakat a Városi Tanács Oktatási és Népművelési Osztálya felügyelete alatt álló intézményekként működtetnék. Ehhez azonban szervezetileg egyesíteni kívánták a városi nyilvános könyvtárakat, a vidéki múzeumoknak a könyvtárrészlegét, a volt szerzetesi könyvtárak tudományos szempontból értékes könyvanyagát, illetve az iskoláknak az oktatási feladatok ellátásához szükséges állományt meghaladó könyvtárrészlegeit. Ezzel az volt a cél, hogy a város területén lévő valamennyi nem országos tudományos könyvtár egy helyre kerüljön, és tudományos színvonalra emeljék a városi könyvtárakat. /13./


• A fenti intézkedések és az 1952-ben kiadott minisztertanácsi határozat következtében Debrecenben is elkezdődtek a Megyei Könyvtár létesítésének előzményei. A Népművelési Minisztérium elrendelte, hogy ahol körzeti és városi könyvtár működik a megye székhelyén, a létesítendő megyei könyvtár folyó évi előirányzatát a városi és a körzeti hitelmaradványok együttese adja. Azoknak a könyvtáraknak, amelyek körzeti és városi könyvtárból alakulnak meg, közölniük kell a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Pénzügyi Osztályával a megalakulás időpontját és kérni a Pénzügyi Osztályt, hogy a megyei könyvtár részére szükséges költségvetési tételről gondoskodjék. Ez a rendelet Debrecenre is vonatkozott, mivel városi és körzeti könyvtár is volt a megyeszékhelyen.Gyakorlatilag a két könyvtár összeolvasztásából keletkezett a Megyei Könyvtár, amely a Megyei Tanács intézménye lett, felügyeletet pedig a Népművelési Minisztérium gyakorolt felette. /14./

Hivatkozások

/1./ Goda Éva: A Debreceni Kaszinó Könyvtár1833-1849. I. rész. = Hajdú-Bihar megyei könyvtári téka, 1992. 2. sz. 3–13. p.
/2./ Goda Éva: A debreceni kaszinó könyvtára 1849–1967. = Hajdú-Bihar megyei könyvtári téka, 1944. 1. sz. 3–13. p.
/3./ Szabó Ervin: „Debreceni könyvtári föladatok”. = Debreceni Közlöny, 1915. dec. 26. sz.
/4./ Szabó László, Sz.: A debreceni „közművelődési könyvtár” története alakulásától a felszabadulásig : 1917–1944. Bp., 1963. 122. p.
/5./ Csűrös Ferenc: Debrecen közművelődési feladatai a háború után. Debrecen, 1918. 12. p.
/6./ Uo. /4./ 122. p.
/7./ Uo. /4./ 123. p.
/8./ A debreceni Közművelődési Könyvtár 1931. évi jelentése. = A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1931. 36. p.
/9./ A debreceni Közművelődési Könyvtár 1936. évi jelentése. = A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1936. 85. p.
/10./ A debreceni Közművelődési Könyvtár 1942. évi jelentése. = A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1942. 76. p.
/11./ HBmL XXVI / 855.55 / 1951. KKSZ.
/12./ HBmL XXVI / 855.52 / 1951. KKSZ.
/13./ HBmL XXVI / 855.13 / 1951. KKSZ.
/14./ Sarkadi Ida: A debreceni (nagy)könyvtárak tíz éve : 1944–1854. = A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtárának Évkönyve, 1955. 225–226. p. /15./Dr. Ecsedi István, a Déri muzeum igazgatója, kiváló néprajzi tudós keddre virradó éjszaka meghalt. = Debreczen, 1936. május 20. 3. p.