FOLYAMATOS JELEN

ZENEI KÖNYVTÁR

Alapítás éve: 1971
Cím: Piac utca 26/a.
Könyvtárosok, munkatársak: Fonyó Istvánné (1971–1976), Papp Emma (1976–2007), Bérczy Zoltánné (1971–1973), Mátyás Ottilia (1974–1977), Kovács Zoltán (1975), Dévai János (1976–1980), Vas Sándorné (1978–), dr. Ér Lajosné, Kovács Piroska (1978–), Hajdú Kálmánné (1979–), Harsányi László (1980–1984), Czeglédi Erika (1980–1982), Vígh Attila(1989–1995 ), Bánki Zsuzsa (1983–1989), Horváthné Tassy Anikó (1986–1992),Terebesi Imre, Pásti Csaba, Szabó Ildikó (1990–1995), Kricsfalussy Istvánné (1991–1996), Nagy Katalin, Orosz Tóth Klára, Veresné Varró Mónika (1999–2002), Veresegyházyné Gombos Annamária (1997–1998),Jávorszky Ferenc, Némethné Varsányi Mónika (2005–2007), Hegyesiné Lázár Edit, Jakab Péter (2006–), Papp Renáta (2008–)

Egy kis statisztika

Évek		1971	1981	1991	2001	2009
Állomány	Könyv	446	2235	3569	3728	4434
	Hangzó anyag		6309		12 068	15 040
	Kotta		5286		7330	6755
	Kép					290
	Elektronikus dok.					85
Beiratkozott olvasók		486	1101	2616	1833	639
Forgalom/kötet		295	6509	18 816	12 890	13 011

AZ ELSŐ LÉPÉSEK

• A zenei könyvtárak és részlegek kialakítása többnyire a hatvanas évek közepén kezdődött. Elterjedésüket elősegítette a hanglemezek tömeges megjelenése a kereskedelemben, s ezzel a könyvtárak használóinak igényváltozása.
• A városi zenei könyvtár tervezetének a kidolgozására a Debreceni Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1964-ben hoz határozatot.
• 1965-ban készítik el a könyvtárhálózat ötéves fejlesztési tervét, amelyben ismét szerepel a zenei könyvtár létrehozatalának gondolata. Az elképzelések megvalósítására azonban még évekig nem kerül sor.
• A Zenei Könyvtár 1971-ben a városi könyvtár, a megyei könyvtár és a megyei művelődési ház összefogásával jön létre. A megállapodást 1971. március 6-án írja alá Gyarmati Kálmán (Városi és Megyei Művelődési Központ), Arató Attila (Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár) és Kertész Gyuláné (Debreceni Városi Könyvtár). 1971. április 1-jétől közös fenntartású, központi zenei könyvtárat és klubot hoznak létre.
• Néhány év közös fenntartás után a zenei gyűjtemény a városi könyvtár fenntartásába kerül. Állománya, szolgáltatásai révén A típusúnak minősül, s mint a város egyetlen zenei könyvtára, létfontosságú műhely lesz a város zenei szakemberei, előadóművészei, a zeneművészeti főiskola kihelyezett tagozata, és a zeneművészeti szakközépiskola tanulói számára.

KLUBOK, ZENEI FOGLALKOZÁSOK

• Kezdetben a könyvtár alapszolgáltatása a helyben használat. A klubtevékenység mellett a zenehallgatás biztosítása az elsődleges feladat.
• A könyvtárba való beiratkozás alsó korhatára a 14. életév, a 14 éven aluliak csoportosan látogathatják a klubot.
• „A könyvtár a megnyitásától kezdve szervez klubfoglalkozásokat, fontos szerepet vállal a zenei ismeretterjesztésben. Minden beiratkozott olvasó egyúttal klubtag is, ezért a foglalkozások összeállításakor a legszélesebb igényeket veszik figyelembe.
• Az általános iskolák tananyagához kapcsolódva rendszeresen tartanak zenetörténeti és hangszereket bemutató sorozatokat. A Zeneműkiadó Vállalattal könyvbemutatókat szerveznek, a színházi operabemutatók előtt zenekritikus elemzi és mutatja be a műveket.
• A hetvenes évek végére jó kapcsolat épül ki a városban lévő középiskolákkal, szakmunkásképző intézetekkel, kollégiumokkal.
• A hetvenes évek közepétől a hálózatban és a megyében működő zenei részlegek munkatársai számára módszertani segítséget adnak, a könyvtárosok rendszeresen látogatják a zenei részlegeket, továbbképzéseket szerveznek.
• A zenei szolgáltatás megszervezésének legnagyobb problémája a személyi feltételek megteremtése.
• 1974-ben felújítják a könyvtárat, lényegesen jobb lehetőség teremtődik zenehallgatásra.
• 1977-től már négy könyvtáros dolgozik a könyvtárban.
• 1976 augusztusától Dévai János a könyvtár vezetője.
• 1978-ig a Zenei Könyvtár fenntartását a Megyei Művelődési Központ fizeti. A Művelődési Központ elköltözésével ez a költség a Városi Könyvtárat terheli. A költözés után a Megyei Művelődési Központ 2 helyiséget és egy telefonvonalat átad a könyvtárnak. Az igazgató a fenntartásra és további 1 fő 8 órás technikai dolgozó, valamint 1 fő 4 órás takarító bérére évi 83.000 Ft fedezetet kér.
• 1978. szeptember 1-jétől az intézmény igazgatója Papp Emmát bízza meg a könyvtár vezetésével.

VÁLTOZÓ IGÉNYEK

• A hetvenes évek közepére erőteljesen megnő az igény a dokumentumok kölcsönzése, másolatok készítése iránt, többen keresik a hangkazettákat, mint a lemezeket.
• 1978-ban a Művelődési Minisztériumtól több mint 2000 db Melodia lemez érkezik ajándékba. Ez az anyag képezi a bevezetésre kerülő kölcsönzési alapállomány törzsanyagát.
• 1979-ben megkezdik a kölcsönzést.
• 1980-tól 1 fő technikus is segíti a munkát, népszerű szolgáltatás lesz a másolatkészítés.
• A nyolcvanas évektől az állomány értékes könnyűzenei felvételekkel bővül.
• 1987-ben elkészül a magyar népzenei lemezgyűjtemények cím illetve szövegkezdet katalógusa.
• 1988-ban megújul a Zenei Könyvtár. A felújítás miatt a Központi Olvasóterem helyiségeit veszik igénybe – átmenetileg. Ez idő alatt az olvasóterem (Béke u. 18.) szünetelteti működését. 1989-ben a Zenei Könyvtár visszaköltözik a Gambrinusz-közbe. A Városi Tanácstól még 1988-ban kapott támogatásból a géppark bővítésére is jut (lemezjátszókat vásároltak), emelkedik a lejátszó csatornák száma is. A szűk alapterületen viszont nem tudnak változtatni.
• 1988-ban megkezdődik a nyomtatott dokumentumok másolása.
• Az olvasói létszám növekedésével egyre szűkösebbé válik a könyvtár.
• 1989-ben vásárolják az első CD-lemezeket, amelyek viharos gyorsasággal kiszorítják a hagyományos bakeliteket.
• A kilencvenes évek közepétől az ismerethordozók világában nagy változások zajlanak. Megjelennek a számítógépek, multimédiás anyagok.
• 1990-ben a könyvtár CD-lejátszót és egy kottafűző gépet kap.
• 1992-ben a kották ára drasztikusan megemelkedik. A könyvtár kénytelen áttérni az egy példányos beszerzésre.
• 1996-ban módosítják a gyűjtőköri szabályzatot, a gyűjteménybe bekerülnek az audio CD-k, a műsoros videokazetták és az elektronikus dokumentumok.

REKVIEM EGY KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSÉRT

• 1999-es szerzői jogi törvény nem engedélyezi a zenei dokumentumok másolását, kénytelenek megszüntetni ezt a tevékenységet.
• Ellensúlyozásként 1999-től bevezetik a CD-kölcsönzést, a lemezállomány nagy részét, a teljes prézens állományt - néhány nagyon értékes lemez, valamint a helyismereti gyűjtemény kivételével - kölcsönözhetővé teszik.

ÚJ KIHÍVÁSOK

• 1995-től az idegen nyelvek oktatását segítő hanganyag gyarapítása megszűnik.
• 1996-ban a könyvtár megkapja az első számítógépet, 1998-ban a másodikat.
• Az SR-LIB rendszer katalogizáló moduljának használatba vételével megkezdődik a CD-lemezek gépi katalógusának kiépítése.
• A hálózat első informatikus rendszergazdája a Zenei Könyvtárban áll munkába.
• A szerzői jogi törvény és az olvasói szokások változása kikényszerítik a szerzeményezésben a változtatást. Az érdekeltségnövelő pályázat terhére egy könnyűzenei kölcsönözhető gyűjtemény kerül kialakításra A komolyzene – könnyűzene korábbi 85–15%-os beszerzési aránya 2000-ben 50–50%-ra változik. A változásról az olvasói visszajelzések pozitívak, ezért folytatják az igényes könnyűzenei állomány gyarapítását.

KINCSET ÉRŐ GYŰJTEMÉNY

• 2001-ben elkészül a 30 éves Zenei Könyvtár történetét bemutató kiadvány, öt könyvtáros közös munkájaként.
• A könyvtár első pillanattól kiemelten kezeli a hangfelvételekhez kapcsolódó kották beszerzését, ilyen értelemben az ország egyik legjobban ellátott, szakmai körökben számon tartott közművelődési zenei könyvtára lesz.

Napjaink

• 2007-ben Papp Emma nyugdíjba vonul, a könyvtár vezetését Kovács Piroska veszi át.
• Rendszeresen szerveznek könyvtárbemutatókat, évfordulókhoz, zenei korszakokhoz kapcsolódó előadásokat, kiállításokat, zenei vetélkedőket. Sikerrel mutatkoznak be a helyi amatőr zenekarok is: Perro Negro, Amici Együttes.
• 2007-től elkészül és interneten is elérhetővé válik a CD-lemezekről analitikus feltárással (a lemezen megtalálható valamennyi mű szerző, cím és előadó szerint) szerkesztett katalógus.
• 2008-ban a kotta- és könyvállomány használata megélénkül. A kottakölcsönzésnek jót tesz, hogy a teljes, eddig nem kölcsönözhető kispartitúra állományt is felszabadítják.
• 2008-ban a könyvekről készült betűrendes szerzői- és címkatalógus lezárásra kerül.
• Mára a zenei a Debreceni Városi Könyvtár legjelentősebb dokumentumküldő könyvtára, 2008-ban 162 kérés érkezik hozzájuk. A nagy érdeklődés jelzi, hogy a Zenei Könyvtár a térségben egyedülállóan gazdag és rendkívül értékes, sokoldalúan feltárt gyűjteménnyel rendelkezik.
• A TIOP pályázat támogatásával megújul a könyvtár számítógépparkja, 4 könyvtárosi és 2 olvasói géppel gazdagodnak.

Cikkek

• Ének-zene oktatás és a zenei könyvtár. = Könyvtáros, 32. évf. 11. sz. 657–658. p.
• Fonyó Istvánné: Zenei műsorok fiatalok részére a debreceni zenei könyvtárban. = Könyvtáros, 1974. 24. évf. 1. sz. 34. p.
• Fonyó Istvánné: Zenemű- és hangtárak kialakítása Hajdú-Bihar megyében. = Hajdú-Bihar Megyei Téka, 1974. 1. sz. 44–50. p.
• Kovács Piroska, Nagy Katalin: SR-LIB a zenészek szolgálatában avagy hogyan találjuk meg Hordó anyót? = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 2001. 1. sz. 41–47. p.
• Papp Emma: AV-dokumentumok a közművelődési könyvtárakban. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1987. 1. sz. 29–31. p.
• Papp Emma: Rekviem egy könyvtári szolgáltatásért. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 2000. 2. sz. 51–53. p.
• Papp Emma: Zenebarátok Köre a debreceni zenei könyvtárban. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1997. 1. sz. 55–56. p.
• Papp Emma: Zenei Könyvtári intermezzók. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 2001. 1. sz. 63–64. p.
• Pásti Csaba: Az SR LIB 3.0 rendszer könyvtári katalogizáló moduljának használata a Debreceni Városi Könyvtár Zenei Könyvtárában. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1998. 2. sz. 31–34. p.
• Zenei könyvtár nyílt Debrecenben / K.G. = Könyvtáros, 1971. 21. évf. 6. sz. 342. p.

Tanulmányok

• A Debreceni Zenei Könyvtár 30 éve. Szerk. Várterész Cecília. Debrecen, 2001, Debreceni Városi Könyvtár.
• Fonyó Istvánné, Simon Zoltán: A zenei szolgáltatás megszervezése közművelődési könyvtárakban. Debrecen, 1973, Hajdú –Bihar Megyei Könyvtár.