Részlet az 1971-ben készült szervezeti szabályzatból:

„A stúdió archív anyagot készít és módszeresen tárol dokumentumokat a város településtörténetéről, műemlékekről vagy műemlék jellegű épületekről, képzőművészeti alkotásokról, középületekről, intézményekről. Fotón és filmen megörökíti a városrendezés során kialakított új lakótelepeket, létesítményeket. Dokumentumszerűen megörökíti és módszeresen gyűjti a Debrecen társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és kiemelkedő sporteseményeiről készített riportfelvételeket. Ellátja a városi könyvtár hálózatát propaganda-anyaggal. Megörökíti a könyvtár különböző kiállításait, rendezvényeit. Reprodukciókat készít. Igény szerint vagy megrendelésre 8 vagy 16 mm-es mozgófilmet készít.”

Meghívó a megnyitóra




Széchényi utca 63.sz.



Taar Ferenc

Taar Ferenc 1974-től 1984-ig vezeti a Dokumentációs Stúdiót, majd a könyvtár igazgatóhelyetteseként megy nyugdíjba. Részfoglalkozásúként még további 12 éven át az általa létrehozott Hangarchívum gondozói és gyarapítói munkáját látja el.


Benkő László gyűjtemény

Benkő László fényképeit 1976-ban reprózzák (ezek nagyobbrészt háborús képek, ill. az 50-es, 60-as évekből valók).

Petheő Károly gyűjtemény

Petheő Károly képeslapgyűjteményét 1983-ban reprózzák, a másolatok jelenleg is Fotótár tulajdonában vannak.

Ajándékozás

1984. június 19-én Hüse Péter az intézménynek ajándékozza 1878 képből álló gyűjteményét Még ebben az évben további 365 db régi városkép-fotót vásárolnak.

Béres András gyűjteménye

Béres András lánya, Béres Zsuzsa 1998-ban adta át édesapja fotónegatívjait és diafelvételeit a Fotótárnak.

Újsághír 1999-ben

A „Válogatás a Debreceni Fotózás történetéből” és a” Régi utcák – régi házak – a századelő Debrecene” című kiállítások nyitva tartási idejét, a nagy érdeklődésre való tekintettel meghosszabbítottuk.”

Videofilmek

Berényi Dénes – fizikus
Maghy Zoltán – festőművész
Bagdi Lajosné – népművész
Radics László – mézeskalácsos

Használati Szabályzat
A Helytörténeti Fotótárban hozzáférhető képek felhasználására az érvényes jogszabályok (1999. évi LXXVI. Törvény a szerzői jogról) az irányadóak. A szerzői és a szomszédos jogok betartásának kötelezettsége a Fotótárra és a felhasználóra egyaránt vonatkozik. A kutatás ingyenes. A kiválasztott fotókról másolatok rendelhetők, de ennek már anyagi vonzata is van. A kép megrendelőjének meg kell térítenie a kép előállítási költségét, és ha nyilvános célra akarja felhasználni, abban az esetben a szerzői jogdíját is. „A másolat csak magáncélra használható, egyéb cél (publikáció) esetén a könyvtár külön engedélye szükséges. Az engedély térítéshez kötött, nyilvános közlés, felhasználás esetén a - kép nagyságától és formátumától (nyomtatott vagy digitális) függetlenül - képenként 1000 Ft közlési díjat kell fizetni.”

Turák Angéla kiállítása

2007 és 2010 között készült virtuális kiállítások

Debrecen fürdői, Fiatalok mindennapjai anno…, Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékei Debrecenben, 1956 - Debrecen, Virágkarnevál, Borsos József, Amerigo Tot Debrecenben, Kodály Zoltán és Debrecen, Hajdúsági Farsang, Szabó Magda, Széchenyi István és Debrecen, Debreceni strandok, Virtuális kiállítás Debrecen vendéglátásáról és kiemelkedő vendéglátójáról, Végh László egykori igazgató, szakíróról, Fotográfia napja, Trolik a közlekedésben – 25 éve Debrecenben.


„Van képünk hozzá – önnek van képe hozzá? címmel fotópályázatot hirdetnek a közelmúlt utcaképeiről, eseményeiről, személyiségeiről

Bécsiné Kléri Ágota a 2009-es Munkaértekezleten beszámol a Fotótár munkájáról, terveiről.




 

FOLYAMATOS JELEN

Helytörténeti Fotótár

Alapítás éve: 1969
A könyvtár címe: Batthyány u. 1. - Széchényi utca 63. - Hatvan utca 57.
Könyvtárosok:1971-ben 4 fő dolgozik a csoportban. A vezető Zoltai Károly fényképész. Munkatársai Rudas István laboráns, Király Julianna gazdasági ügyintéző és adminisztrátor, Tiba Ferencné fényképész.

Taar Ferenc (1974-1984), Kaskötő Gézáné, Vencsellei István (1984-1995), Kovács István, Szűcs Ernő, Magyarné Ember Mária (1996-2008), Bécsiné Kléri Ágota (2005- ), Nagy Sándor Zoltán (2009-2010)

FILM- ÉS DOKUMENTÁCIÓS STÚDIÓ A VÁROSI KÖNYVTÁRBAN

  • 1969. április 24-i dátummal a Művelődési Osztály határozatot küld a városi könyvtárnak a Film- és Fotódokumentációs Stúdió felállításáról.
  • A stúdió vezetésére Zoltai Károly kap megbízást. Munkáját a Batthyány utca 1. szám alatti Igazgatási Központban kezdi el. Egyelőre a központ eddig kihasználatlan mellékhelyiségében és egy összekötő folyosón helyezik el a fotólabort.
  • A stúdió működéséhez szükséges eszközöket részben a Virágkarnevál Szervező Bizottságától átvett eszközökkel, részint póthitelből biztosítják. Egy év alatt oly mértékben kiteljesedik a stúdió munkája, hogy szükséges különálló helyiség után nézni.
  • Az intézmény megkapja a vargakerti pártház emeleti részét, s Varga László építész elkészíti a korszerű stúdió tervét, amelyben a raktáron, irodán kívül helyet kap a fotólaboratórium és egy akusztikai fallal ellátott felvevő terem is. Kiváló fényképezőgépeket vásárolnak, s 1970 novemberében megtörténik az átköltözés.
  • 1971. június 9-én egy feljegyzés születik arról, hogy Debrecenben TV-stúdiót kell létrehozni. Ennek alapjait a Zoltai-féle Dokumentációs Stúdió alkotná.
  • 1974. február 1-jétől a Városi Tanács VB. határozata alapján a stúdió kiválik a városi könyvtárból, önálló intézmény lesz, a munkát a stúdió vezetője irányítja. A városi könyvtárban eltöltött öt év alatt gondosan lerakott alapok után, 74-től új időszak kezdődik.

ÖNÁLLÓ INTÉZMÉNY

  • 1974-től Taar Ferenc a vezető, aki magával hozza hosszú évekre visszanyúló gyűjteményét, amely a városban történt nevezetesebb eseményekről készített riportok hangfelvételeit tartalmazza. Ezáltal új ágazattal gazdagítja a gyűjteményt.
  • A 80-as évektől szokássá válik amatőr-gyűjtemények kölcsönkérése, azok anyagáról reprodukciók készítése. Az eredeti felvételek mindig visszakerülnek a tulajdonoshoz, az archívumban feltüntetik az adományozó nevét. Az önállósulás egyik célkitűzése - az intézmény rádió- és televízióállomássá fejlesztése - nem valósul meg, a tervek nem válnak valóra, ezért csökkentik a munkatársak létszámát.

VISSZATÉRÉS

  • 1982-től a stúdió ismét a városi könyvtárhoz tartozik. Taar Ferenc ez időben mint a városi könyvtár igazgatóhelyettese irányítja a stúdiót. A továbbiakban a Debreceni Városi Könyvtár Dokumentációs Osztályaként látják el feladatukat.
  • 1982-től megkezdődik a felhalmozott képanyag tudományos feldolgozása, tematikus nyilvántartása. Ezáltal ez az országosan egyedülálló gyűjtemény kutathatóvá válik. A munkára dr. Szűcs Ernő személyében egy hozzáértő helytörténészt is alkalmaznak. A Fotótár alaptevékenységéből adódóan bővül a fotóanyag a következő fontosabb témakörökben: a városrészek változásainak dokumentálása; riportok készítése fontos társadalmi és politikai eseményekről; kulturális események megörökítése (Bartók Béla Kórusfesztivál, Virágkarnevál, Irodalmi Napok, Országos Nyári Tárlat, könyvünnepek).
  • 1984-ben Taar Ferenc nyugdíjazását követően Vencsellei István fotóművész kap vezetői megbízást.
  • 1990. október 5-én országos szakmai konferenciát szerveznek „A fotó műtárgyak és audio-vizuális információhordozók nyilvántartása a közgyűjteményekben” címmel.
  • 1994-ben megkezdődik a színes fotózásra való átállás: az elavult eszközök értékesítéséből származó pénzből korszerű kellékeket szereznek be.
  • 1995. augusztus 1-től Magyarné Ember Mária veszi át az intézmény vezetését.
  • 1995-ben egy videokamera megvásárlásával lehetővé válik a tár régi mozgófilmjeinek videokazettára való átvétele.

HARMADIK KÖLTÖZÉS

1996 decemberéig a Széchenyi u. 63. szám alatti épületben folytatják a munkát, 1997-ben a gyűjtemény átköltözik a Hatvan utcai Könyvtár üresen maradt épületébe.
  • A 90-es évek végétől a fotótár népszerűsítése miatt több irányba is nyitnak: kiállításokat rendeznek, bérmunkákat vállalnak.
  • Otthont adnak a csetneki csipkekörnek.
  • Az intézmény gazdálkodási nehézségei, majd a digitális fotózás megjelenése hozzájárul az utolsó fotós munkakör megszüntetéséhez. A magára maradt egyetlen könyvtáros digitális fotókon igyekszik megörökíteni a legfontosabb történéseket.

A DIGITALIZÁLÁS

  • 2001-ben az internet új lehetőséget nyit a helytörténeti ismeretterjesztő munkában is. Az intézmény honlapjával együtt elkészül a „Debrecen régi fürdői"-t bemutató első virtuális kiállítás. 2002-ben újabb, a Hortobágyról szóló, régi képeslapok alapján készült válogatás kerül fel a honlapra.
  • 2003-ban az intézmény együttműködési megállapodást köt az „Őrváros - Debrecen Szerepe Magyarország XX. századi Történetében” Közalapítvánnyal, a város jelenkori történetével kapcsolatos dokumentációs tevékenységhez. A megállapodás szerint a Fotótárban kerülnek regisztrálásra, digitalizálásra, archiválásra a lakosságtól beérkező fotók. Az alapítványtól kapott támogatásból a Fotótár részére a tevékenységhez szükséges berendezéseket (számítógép, nyomtató) szerzik be. Megkezdődik a digitalizálásra érdemes fotóanyag beszkennelése. A szkenneléssel együtt a fotókhoz tartozó adatokat is felülvizsgálják. A technikai háttér lehetővé teszi, hogy az igénylők kérésének megfelelően a dokumentumokat floppyn, CD-n vagy nyomtatott formában kapják meg.
  • 2003 legjelentősebb hálózati szintű programja a Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat. A Fotótárban Kossuth szellemiségéhez kapcsolódó kiállítás és folyamatos tárlatvezetés van.
  • 2004-ben a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával elkészült egy számítógépes program, amelynek segítségével a Helytörténeti Fotótár archívumát digitális formában lehet rögzíteni (a képeket és a hozzájuk tartozó szövegeket is), a visszakeresésre különböző szempontok szerint van lehetőség. Az adatbázis a www.dbvk.hu/fototar címen érhető el.
  • 2004-ben elkészül a Fotótárat bemutató honlap, amelyen a kép-adatbázis és a virtuális kiállítás című menüpont is elérhető. A látogatók a Vendéglátás Debrecenben, Írók, költők házai, Debrecen a XX. század elején című kiállításokat tekinthetik meg.
  • 2007-ben Bécsiné Kléri Ágota veszi át a tár vezetését. A gyűjtemény heti 24 órában fogadja a látogatókat. Egyre több csoport - általános iskolásoktól egyetemistákig - kér előadást, bemutatót a gyűjtemény vezetőjétől.
  • 2009-től Nagy Sándor Zoltán 4 órás munkakörben bekapcsolódik a Fotótár munkájában.
  • Minden évben készülnek évfordulókat, jeles napokat bemutató virtuális kiállítások.
  • 2009-től a Fotótárban is van internethozzáférés.

TERVEK, REMÉNYEK

  • Az eltelt évek során bebizonyosodott, hogy a Fotótárban végzett helytörténeti kutatómunka fontos támasza a nyomtatott helyismereti anyag. A hálózat legjelentősebb helyismereti gyűjteménye jelenleg a Központi Olvasóteremben van. A város lakóinak magasabb szintű ellátását tenné lehetővé a két gyűjtemény közös térben való elhelyezése.
  • Az egyesítést a 2009-ben végzett szakfelügyeleti vizsgálat és a város Kulturális Osztálya is támogatja.
Részlet Bényei Miklós szakfelügyeleti vizsgálata során készült összefoglalóból: „A Központi Olvasóterem és a Helytörténeti Fotótár szolgáltatásai szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Az Olvasóteremben a referensz-kérdések és a személyes helyben használat meglehetősen nagy hányada helytörténeti-helyismereti vonatkozású. A Fotótárban ez az arány csaknem száz százalékos. A helyzet úgy is felfogható, hogy az olvasótermi dokumentum- és információanyag mintegy szöveg (más szóval: nyomtatott) hátterét képezi a fotótári dokumentációnak. Vagy megfordítva: az olvasótermi információk a Fotótárban egészíthetők ki képanyaggal. Mindkét szervezeti egység prézens jellegű, tehát e téren is egymás közeli rokonai. Éppen ezért célszerű lenne ismét érdemben megvizsgálni a Debreceni Városi Könyvtár igazgatójának többször felvetett javaslatát (amelytől a Városi Önkormányzat vezetői sem zárkóztak el), mely szerint a Központi Olvasótermet és a Helytörténeti Fotótárat össze kellene vonni; esetleg harmadikként hozzájuk kapcsolni a szintén nehéz helyzetben lévő Zenei Könyvtárat.„

Irodalomjegyzék:

  • Fazekas Valéria: Múltunk gyűjtőhelyén : Nyolcvanezer fotó, ötvenezer méter film. = Hajdú-bihari Nap, 1995. dec. 7. 8. p.
  • Képek a Debreceni Városi Könyvtár helytörténeti fotótárának gyűjteményéből. = Könyvtári Levelező/lap, 2007. (19. évf.) 4. sz. 26. p.
  • Magyarné Ember Mária: A Debreceni Városi Könyvtár Helytörténeti Fotótára a kutatás szolgálatában. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 2000. 1. sz. 34–38. p.
  • Szarvas Lilla: Helytörténész a Dokumentációs Film-Stúdió élén : Több mint 80 ezer fénykép őrzi a múltat. = Hajdú-bihari Nap, 1995. aug. 21. 6. p.
  • Szűcs Ernő: Egy speciális múzeumról : Dokumentációs Stúdió. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1988. 2. sz. 14–18. p.