Kertész Gyuláné könyvtárigazgató


Harmadik ötéves terv
„Az 1966-70 közötti tervidőszakban el kell érni, hogy az ország lakosságának 18%-a beiratkozott olvasó legyen a tanácsi könyvtárakban, s a tanácsi, valamint a szakszervezeti könyvtárakban együttesen elérje a 25%-ot.”

Fiatalok ellátása
A könyvtárak mellett – elsősorban a KISZ korosztályú fiatalokból – irodalombarát-köröket kell létrehozni, amelyekbe a könyvtári olvasókon kívül be kell vonni az irodalmi színpadok törzsközönségét is.”


Értekezlet 1971-ben a Nyíl utcai fiókkönyvtárban




Író-olvasó találkozó a Benedek Elek Gyermekkönyvtárban
Végh Csabáné és Mesterházyné Baranyai Margit


Ünnepi könyvhét 1971-ben a Benedek Elek Könyvtárban


Értekezlet a Szabadságtelepen


Fejlesztési terv, 1965
„…minden ember részére a lakásától számított kb. 1 ½ km-es körzeten belül könyvkölcsönzési lehetőséget biztosítsunk.”

Könyvtár a Szabadságtelepen
Könyvtáros: Kiss Lajosné


Egy jó lehetőség: a közös fenntartás
A művelődéspolitikai célkitűzések eredményesebb megvalósítása és a különböző szerveknél népművelési feladatokra rendelkezésre álló eszközök gazdaságos felhasználása érdekében a művelődési otthonok és a közművelődési könyvtárak közös fenntartásával kapcsolatos kérdéseket a művelődésügyi miniszter 4/1965/VI.15./MM számú rendelete szabályozta.

Hírlapolvasók az országban
1965. szeptember 13-án a Könyvtáros folyóirat szerkesztősége Székesfehérváron szerkesztőségi ankétot szervez a hírlapolvasókról. Szeretnék elérni, hogy az ország nagyobb városaiban hírlapolvasók alakuljanak. Az ankéton részt vesz Kertész Gyuláné igazgató asszony.

1970. május 30-án a könyvhetet Kertész Gyuláné nyitja meg az Ady Endre Könyvesboltban.

1974. június 1-én a könyvhetet Elek Sándorné nyitja meg. A megnyitó vendégei: Sánta Ferenc, Apáti Miklós, Juhász Béla


5. évforduló
A Debreceni Városi Könyvtár 1966-ban ünnepli fennállásának 5. évfordulóját. Ebből az alkalomból az igazgató kitüntetésre terjeszteti fel Ér Lajosnét, aki 1950. november 1-jétől dolgozik könyvtárban, 1961-től a Nyíl utcai könyvtár vezetője. Feladata a könyvtár vezetése és a hálózati olvasószolgálati munka instruálása.

Értekezlet
Középen: Sipos Klára, Kiss Anna

Az első gépkocsi

1966 nyarán Nysa gépkocsit kap a Városi Könyvtár, amelynek segítségével rendeződnek a könyv- és egyéb szállítási problémák, tanyai könyvcserék, ellenőrzések. A gépkocsi segítségével az említett feladatok betöltése mellett mozivetítéseket is végeznek három, addig ellátatlan tanyai körzetben. 1975-ben a személygépkocsit leadják a Közegészségügyi és Járványügyi Állomásnak, mivel a könyvtárnál a kihasználtsága csak 50%-os. A Városi Könyvtárnak megmarad az 5 éves Latvija mikrobusz, amelynek a műszaki állapota nagyon rossz, több esetben van nagyjavításon. 1976-ban új gépkocsit kap a könyvtár.

A Homokkerti Könyvtár átadása 1969

Középen: Kertész Gyuláné


Benedek Elek Könyvtár 1968-ban


III. Országos Könyvtárügyi Konferencia

A Művelődésügyi Minisztérium 1970. december 15-17. között háromnapos konferenciára hívja meg a magyar könyvtáros-társadalom, az oktatási, kulturális és tudományos élet reprezentánsait. Többek között megtárgyalják a központi szolgáltatások, a könyvtárközi kölcsönzés, a könyvtári katalógusok, címleírások egyöntetűségének kérdését, az új magyar szabványok tető alá hozását.

Ajánlások
„A gyermekkönyvtárak számának növelésénél azt a normát kell szem előtt tartani, hogy minden 10 000 lakoson felüli helységnek legyen gyermekrészlege, nagyobb városokban pedig minden 20 000 lakosú lakóterületre jusson gyermekkönyvtár.”

„A gyermekekkel kapcsolatos könyvtári munkának központi helyet kell kapnia a következő években. A gyermekekkel való foglakozás módszereit az életkori sajátosságoknak megfelelően kell kialakítani.”

1975 két nagy eseménye a Petőfi Emlékkönyvtár és a felújított Csapókerti Könyvtár átadása


„Sok műszaki hiba volt mindkét helyen, mégis nagy eredmény, hogy közel 550 m2-rel emelkedett a könyvtárhálózat alapterülete.” (Igazgatói beszámoló)

Minisztériumi vizsgálat
1976 márciusában minisztériumi munkacsoport vizsgálta, hogy a városi könyvtár teljesítette-e a „Kiváló könyvtár” cím megtartása érdekében tett vállalásait. A hét oldalas jelentés nagyon pozitívan értékeli a könyvtár munkáját, előrehaladását.

Új igazgatási központ

1968. július 18-ai dátummal megszületik Debrecen Mj. város II. kerületi Tanácsának határozata Batthyány u. 1. szám alatti ingatlan kiutalásáról. A Debreceni Mj. Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága határozatlan időre, a következő helységet az alábbi kikötések mellett, a következő megosztás szerint utalja ki:
  • feldolgozónak 2,
  • könyvkötészetnek 1,
  • kötészeti gépszobának 1,
  • irodának 3,
  • gyermekkönyv-raktárnak 1,
  • könyvtár céljára 5 helységet.

József Attila telepi Könyvtár - 1968
Az épületet az I. ker. Tanács építteti és a Városi Könyvtár üzemelteti. Az épület klubkönyvtári funkciót lát el, egyéb helységeiben a területi pártszervezet irodája nyer elhelyezést. Alapterülete 170m2, a telek nagysága 216 öl, telekkönyvi száma: 9910, az épület értéke 616.179,-Ft, tervezője: Karátsony Edvin

Meghívó a Dokumentációs Stúdió megnyitójára 1972


Szabadságtelepi Könyvtár


Vargha Balázs válasza Kertész Gyuláné levelére 1969 novemberében
Kedves Kati,
Megtisztelő meghívása talán egy kicsit hivatalosabbra sikerült a szokásosnál, de mindenesetre hatásos volt, mert november 19-én, ha minden jól megy, leszaladok Magukhoz. Délelőtt – amennyi a vonattól telik – Julow Viktorral szeretnék beszélgetni és kb. 3 órakor jutnék el Magukhoz, attól kezdve a vonat indulásáig rendelkezhetnek velem.
Kezét csókolja
Balázs
Jaj utóirat:
Fekete tábla, kréta, szivacs mindenképpen legyen, esetleg papír – ceruza a gyerekeknek. Más nem, bár kellékes játékok is vannak, de nem akarom ezzel fárasztani.


A Zenei Könyvtár megnyitása



1971-ben a IV. Országos Könyvtáros Vándorgyűlés helyszíne Debrecen
A találkozóra október 2-5. között kerül sor. A szakmai programok délelőttönként a Déri Múzeum előadótermében zajlottak. Ördögh Lászlónak, a Debreceni Városi Tanács elnökhelyettesének ünnepélyes megnyitója után Takács Miklós, a szombathelyi Megyei Könyvtár igazgatója tartott előadást az MKE tevékenységéről és feladatairól. A vándorgyűlés szervezésében részt vállaltak a Megyei Könyvtár, az Agrártudományi és Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának, valamint a Szakszervezeti és Városi Könyvtárnak a munkatársai.

A Vándorgyűlés megnyitója a Déri Múzeumban

Csűry István, Kondor Istvánné, Kertész Gyuláné, Hadházy Csabáné





Személyi változások 1965-ben

1965-ben Tóth Józsefnét, az feldolgozó csoport addigi mb.vezetőjét bízzák meg a fiókkönyvtárak „módszertani instruálásával”. A feldolgozói csoport vezetője dr. Gondola Istvánné lesz.

Könyvtárosok az új épületbe költöző Homokkerti Könyvtár megnyitóján
Kiss Anna, Dankó Ilona, Tóth Ferencné, Sipos Klára


A nők helyzete a városi könyvtárban
1975-ben jelentés készül a városi könyvtár nődolgozóinak helyzetéről: az intézménynek 48 nődolgozója van, s mindössze két férfi. 17 fő felsőfokú, 17 fő középfokú szakmai végzettséggel rendelkezik, 14 fő pedig szakképzetlen.

Személyi változások, új könyvtárvezetők
1976-ban sok személyi változás történt a hálózatban: májustól Papp Emma kap megbízást a Zenei Könyvtár, júniusban Várterész Cecília az Új Élet Parki Könyvtár és Dr. Nagy Zoltánné a Petőfi Emlékkönyvtár vezetésére.

„Az állomány fejlesztését illetően arra kell törekedni, hogy egy felnőtt olvasóra legalább 10, egy gyermekolvasóra pedig 6 kurrens kötet jusson…A gyermekkönyvtárak választékának bővítése érdekében a gyermekkönyvtáraknak és - részlegeknek be kell szerezniük a felnőttek számára kiadott könyvek közül azokat, amelyek megfelelnek a 12-14 éves gyermek fejlettségének.”

A feldolgozó osztály vezetőjének körlevele a raktári lapok aláírásáról, törlések előkészítéséről, dezideráta- jegyzékről


Állományadatok 1965-ben
A könyvállomány 1965. augusztus 31-én 53613 kötet könyv, a tanyai könyvkölcsönzőkben 11514 kötet. A könyvkölcsönzőkben egy év alatt 36 könyvcserére került sor, 2437 könyv megmozgatásával.

Beszerzési keret 1965-ben
1965. I. félévében 73 900 F-tos évi könyvbeszerzési keret mellett 250 000 Ft póthitelt kap a könyvtár. Ebből 150 000 Ft-ot a Művelődésügyi Minisztérium-tól, 10 0000 Ft-ot a Debreceni Városi Tanácstól. Ez kb. 13000 kötet könyv beszerzését teszi lehetővé. A MESZÖV-től 8800 Ft értékben kapnak ajándékkönyvet. A beszerzett könyvek átlagára 22Ft.

Körlevél a perlésekről


Az 1972. évet az UNESCO Nemzetközi Könyvévnek nyilvánította.
A magyar könyv 500 éves emlékünnepén Debrecen az öt évszázadból jóval több mint négyet magáénak tekint Huszár Gál debreceni könyvnyomtató műhelyének felállításával. Ez alkalomból az Alföldi Nyomda, az egyetemi, a megyei és a városi könyvtár nagyszabású emlékülést tart és kiállítást rendez a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Az Alföldi Nyomda számozott, díszes „mini könyvet” ad ki. A rendezvény országos elismerést arat.






A Művelődésügyi Minisztérium által javasolt könyvnépszerűsítő akciók a harmadik ötéves tervben:

Ünnepi Könyvhét
Őszi megyei könyvhetek
Mezőgazdasági könyvhónap
Költészet napja

Igazgatói körlevél a színcsíkos kölcsönzésről



Igazgatói körlevél a felszólítások címzéséről



Beiratkozási díjak 1965-ben
  • Dolgozóknak: 3Ft
  • Iskolai tanulóknak: 1Ft
A tanyai könyvkölcsönzőkben nem kell beiratkozási díjat fizetni.

„Olvasóelemző füzetek készülnek, amelyekben fiókkönyvtáranként 4-5 olvasó figyelésével és irányításával az ajánló könyvjegyzékek alapjait teremtik meg, elsősorban felnőtt továbbtanulók segítésére.”

„Egy könyvtári hálózat tartalmi munkája a tájékozató tevékenység színvonalán mérhető le, hiszen a könyvtári munka súlypontja egyre inkább erre tolódik el.”

1974. január 1-jétől Magyarországon is bevezetik a nemzetközi azonosító könyvszámot, az ISBN-t.

1974 - az első olvasótábor ünnepélyes megnyitója


1974. január elsejétől bevezetik Magyarországon is a nemzetközi azonosító könyvszámot (ISBN)

Részlet a Városi Könyvtár 1965. évi továbbképzési tematikájából:

Február
Az 1964. évi munka értékelése

Március
Váczi Mihály munkássága – Szabadpolcos könyvtárak lehetőségei” ( Beszámoló a Könyvtáros folyóirat 2.sz. szerint)

Április
„A feldolgozó munka időszerű kérdései” című cikk ismertetése

Magyar Könyvészet 1945-1960-ig , Új Könyvek, Magyar Nemzeti Bibliográfia ismertetése

A Feldolgozó Csoport

Tóth Ferencné, Sipos Klára, Dankó Ilona




Statisztika - könyvellátottság Debrecenben
1966-ban országosan 1000 lakosra 1896 kötet könyv jut, ezzel szemben 1967-ben Debrecenben csak 1667 kötet.

Debrecenben a lakosság 18%-a olvasója a közművelődési könyvtáraknak. Az olvasók száma a Megyei Könyvtárban egy év alatt 597-el, a Városi Könyvtárban 791-el emelkedett.



„A könyvtárak propagandamunkája még sok kívánnivalót hagy maga után. Rendezvények számában a négy megyei jogú városi könyvtárhálózattal összehasonlítva utolsó helyen áll. Ebben a Városi Könyvbarát Bizottság új lendületet vett munkájával jelentős változást fog elérni...”

Programok bejelentése
Minden hónap végén a könyvtárosok elkészítik a következő hónap foglalkozásainak összesített tervezetét, megjelölve ezek időpontját, témáját és jelezik, hogy az előző havi programból mit nem valósítottak meg, változtak-e az időpontok, vagy témák, illetve milyen programmal bővült tervük.

Egész sor író levele található meg az irattárban, amelyek tanúsítják az író-olvasó találkozók sikerét,s azt, hogy szívesen jönnek Debrecenbe.

A Városi Könyvtár vendégei 1967 –ben
Sánta Ferenc, Moldova György, Pintér Tamás, Ratkó József, Karsai Elek, Bor Ambrus és Bella István.

Igazgatói körlevél az Olvasó munkásért pályázatról

 

FOLYAMATOS JELEN

A DEBRECENI VÁROSI KÖNYVTÁR ÖTVEN ÉVE 1965–1977

Kertész Gyuláné

1965-ben új fejezet kezdődik a Debreceni Városi Könyvtár történetében. Január 1-től az intézmény igazgatója Kertész Gyuláné.

A Könyvtárügy törekvései

A harmadik ötéves terv irányelvei 1965-ben jelennek meg, a Művelődésügyi Minisztérium kidolgozza a közművelődési könyvtárak fejlesztésének kívánatos irányát. Az irányelv többek között tárgyalja, hogy milyen követelményeknek kell megfelelnie egy városi könyvtárnak: biztosítania kell a helyben használat korszerű feltételeit, ki kell építenie a tájékoztatási apparátust – beleértve a megfelelő személyzetet és technikai felszerelést, valamint a prézens állományt s a nagy választékot nyújtó folyóirat állományt. Az útmutatás szerint „a városokban működő közművelődési könyvtárakat – az együttműködés és a közös fenntartás lehetőségeit messzemenően érvényesítve – funkcióiknak és jelentőségüknek megfelelően kell fejleszteni”. A könyvtárak fontos feladatának tekintik a tömegek világnézeti nevelésében való részvételét, a természettudományos világszemlélet, a szocialista morál erősítését, az egyéni és közösségi tudat egészséges fejlesztését. Ennek érdekében a könyvtáraknak az érdeklődés felkeltésében bevált valamennyi hagyományos és új módszert alkalmazniuk kell.

1970 decemberében rendezik a III. országos könyvtárügyi konferenciát. A könyvtárosok elképzeléseit összevetik a felhasználók igényeivel, ez alapján határozzák meg a következő időszak fejlesztési tennivalóit. A könyvtárak közötti munkamegosztást és együttműködést magasabb szintre kívánják emelni. Javasolják, hogy az általános gyűjtőkörű könyvtárak hálózati központjait a szorosan vett közművelődési feladatok mellett a tudományos munkára és tájékozódásra is alkalmas nagykönyvtárakként fejlesszék tovább. A konferenciát követően meggyorsul a szabványosítás. 1973-tól jelennek meg a különféle dokumentumtípusok leírásával kapcsolatos szabványok.

A tanácsi közművelődési könyvtárak fejlődésére a legjelentősebb hatása az 1972-ben kiadott szakmai irányelveknek van. Az itt felvázolt könyvtári modellek (A, B, C típus, illetve D típusú szolgáltatóhely) a korszerű közművelődési könyvtár ismérveit és normatíváit (állománygyarapítás, nyitvatartási idő, gyermekszolgálat, folyóirat-választék) fogalmazzák meg. Az irányelvek hatását jelzi, hogy a városok könyvtárügye szinte megújul.

A hetvenes években számos jogszabály is megjelenik. Az 1976-ban elfogadásra kerülő új könyvtári törvényerejű rendelet a hálózati szervezés merevségének áthidalására lehetővé teszi a területi együttműködést. 1973-ban a szakfelügyeletet, 1975-ben az állományvédelmet, 1977-ben a kötelespéldány elosztást, 1981-ben a könyvtárközi kölcsönzést szabályozó rendelet születik meg.

A VÁROSI KÖNYVTÁR HELYZETE 1965-ben

A Városi Könyvtárban 1965-ben 11 fiókkönyvtár, 24 könyvkölcsönző (eggyel kevesebb, mint az előző tervidőszakban, ugyanis megszűnik az Ady Endre Művelődési Központban lévő könyvkölcsönző) működik. „A Megyei Könyvtártól átvett és az azóta nyitott könyvtárak helyiségei alkalmatlanok, korszerűtlenek, kicsik.” Többségük apró üzlet- és raktárhelyiség volt korábban. Debrecenben 1965-ig még tervszerű könyvtártelepítésről nem lehet beszélni.

FeJLESZTÉSI TERVEK 1966 és 1973 KÖZÖTT

A könyvtár igazgatója már 1966-ban egy beszámolójában megfogalmazza hálózatfejlesztési terveit. „A peremkerületek egy része és az újonnan épülő lakótelepek (Új Élet Park, Dobozi, Április 4. úti bérházak, Petőfi tér stb.) könyvtárilag teljesen ellátatlanok. Ennek alapján kerületenként három nagy kerületi művelődési otthon és kerületi központi könyvtár felépítését kell megoldani. A kerületi központi könyvtárak méreteikben egy korszerű járási könyvtár követelményeinek felelnének meg. A könyvtári normatívák szerint egy ilyen egységnek minimális alapterülete (klubövezet nélkül) 328-506 m2”. Az új lakótelepek tervezésekor „járulékos beruházásból” kell a művelődési intézményeket megtervezni.
1972. június 5-én a Művelődési Közlöny 11. számában megjelenik a Szakmai irányelvek a tanácsi közművelődési könyvtárak távlati fejlesztéséhez című dokumentum, amelyet a Művelődésügyi Minisztérium az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal és a Pénzügyminisztériummal együtt bocsát ki.
1973 már az V. ötéves terv kidolgozásának ideje. A városi könyvtár fejlesztési tervében felsorolják az ellátatlan területeket: Vénkert, Újkert, GÖCS-bérházak, valamint az Erzsébet út környéke. Szerepel a tervben a Csapókert, Nyulas, Kerekestelep és Tégláskert könyvtárainak fejlesztése is. Előrelátó fejlesztési elgondolás ez, amely ha nem is ebben a tervidőszakban, de fő vonalaiban a későbbiekben megvalósul. Az aktuális könyvtártípusok (A, B, C, D) elvárasai szerint meghatározzák a szükséges fejlesztéseket.

A típusú könyvtárak fejlesztési terve
  • A Benedek Elek könyvtárat A típusú központi gyermekkönyvtárrá kell fejleszteni az egész megyei hálózatra is kiterjedő funkcióval.
B típusú könyvtárak fejlesztési terve
  • A Zenei Könyvtárban nagyobb ütemű bővítést kell végrehajtani.
  • B típusú könyvtárakat kell építeni: a Dobozi lakótelepen, a Petőfi téren, az Újkertben.
    B típusú könyvtárrá kellene fejleszteni a Hatvan utcai és a Nyíl utcai fiókkönyvtárakat.
C típusú könyvtárak fejlesztési terve Központi raktár terve
  • Ki kellene alakítani egy olyan központi raktárat, amely részben tápraktár, részben „fölös”-raktár.
A továbbiakban szó van az állomány fejlesztéséről, az olvasószolgálat tartalmi feladatairól, a nyitvatartási idő bővítéséről és létszámfejlesztésről. Készül kiadványterv és gazdasági terv is.

A VALÓSÁG - Könyvtári fejlesztések

A könyvtárvezetés minden lehetőséget megragad a hálózat bővítésére. A hálózatfejlesztés vonatkozásában a városi könyvtár legeredményesebb időszaka kezdődik el 1965-től.

AZ 1965. ÉV FEJLESZTÉSEI
Szabadságtelepi könyvtár
  • Előrelépést jelent a Városi Könyvtár Szabadságtelepi fiókkönyvtárának és a MÁV Járműjavító Művelődési Otthon Szakszervezeti Könyvtárának összevonása és ekkortól közösen történő fenntartása. Az 1965. július 12-én kelt megállapodás szerint az összevonás mindenképpen indokolt, mert a III. kerület periférikus, munkáslakta területén a dolgozók, a lakosság és az ifjúság ellátottsága a két külön működő könyvtárral nem megoldott. Tekintettel arra, hogy a két könyvtár viszonylag közel van egymáshoz, azonos feladatokat látnak el, az adottságok a Járműjavítóban működő könyvtárnak kedveznek (helyiség, könyvállomány), ehhez - mint anyakönyvtárhoz - csatolják a városi fiókkönyvtár felnőtt részlegét. A gyermekrészleget a Bokányi Dezső u. 2. szám alatt megüresedő orvosi rendelő két szobájában helyezik el. Az összevonásról Kertész Gyuláné a Városi Könyvtár megnyitásának 10. évfordulójára írott cikkében megemlíti, hogy „…az országban elsők között hoztunk létre közös fenntartású könyvtárat a Járműjavító művelődési otthonával, amelynek működéséről a legnagyobb elismeréssel szólhatunk”.
Könyvkötészet
  • „Az olvasók számának nagyarányú emelkedése és az egy olvasóra eső kölcsönzési forgalom növekedése miatt a megyei könyvtárak könyvkötészete erőteljes fejlesztésre szorul.”
  • 1966 januárjában a Városi Könyvtár a Megyei Könyvtárral közösen könyvkötészetet létesít, amely néhány év fejlődés után az egész megyei könyvtárhálózatot szolgálja.
AZ 1966. ÉV FEJLESZTÉSEI
Városi Folyóiratolvasó
  • Az Ady Endre Művelődési Ház Széchenyi utcai Művész Klub helyiségében az Egyetemi és az SZMT Könyvtár támogatásával Városi Hírlapolvasót alakítanak ki. A Hírlapolvasót az egyetemi és megyei könyvtár segítségével nagyon jól ellátják folyóiratokkal, állományát több mint száz kötetes kézikönyvtár egészíti ki. A helyben olvasáson, lapozgatáson kívül biztosítják a kutatómunkát éppúgy, mint a világ dolgaiban, a bel- és külpolitikai életben való gyors tájékozódást. Folyóirat-ankétjaikra, újságíró-olvasó találkozóikra, politikai vitaköreikre országosan is felfigyelnek. Sajnos az emeleti elhelyezés, a meredek lépcső és az értekezletek miatti gyakori zárva tartás akadályozza a látogatottság emelkedését. Ennek ellenére a látogatók száma fokozatosan nő: 1966-ban 5.420 fő, 1972-ben 11.257 fő használja. A Hírlapolvasó külső okok miatt 1972. október 31-én beszünteti szolgáltatásait, s új helyen, a Kossuth u. 1 sz. alatt folytatja tevékenységét.
Gyermekkönyvtári részlegek
  • 1966 februárjában az Ady Endre Művelődési Ház Ludas Matyi Bábszínházának nézőtéri részén gyermekkönyvtári részleg nyílik. A nézőtér a hetenkénti egy-két előadás céljára van kialakítva, a hét többi napjain pedig a gyermekkönyvtár és gyermekklub. A gyermekkönyvtár több iskola közvetlen szomszédságába van, a környező lakóterület egyébként könyvtárilag ellátatlan. A könyvtárban csak napi négy órás könyvtárost alkalmazhatnak. Valamennyi gyermekújságot megrendelik, mivel lehetőség van a helyben olvasásra.
  • 1967. április 4-én a Szabadságtelepen, a Bokányi Dezső 9. sz. alatt az orvosi rendelő helyén felnőttek számára nyílik egy fiókkönyvtár.
Cegléd utcai fiókkönyvtár
  • A Cegléd u. 1. sz. alatti volt üzlethelyiségben is új fiókkönyvtár nyílik.
Hatvan utcai fiókkönyvtár
  • Új helyre költözik a Hatvan utca 17. sz. alól a fiókkönyvtár. 1966 őszén megkapják a Hatvan u. 57. sz. alatti helyiséget cserébe a Lehel utcai épületrészért, de meghagyják a Hatvan u. 17-et is csereközpont céljaira. A helyiség megnyitására a többhónapos átalakítási munka miatt december 20-án került sor. Itt biztosítanak helyet az igazgatónak, a gazdaságvezetőnek, adminisztrátornak, a feldolgozó csoportnak is.
Csapókerti Könyvtár
  • Ugyancsak az ősz folyamán kerül új helyiségbe a Csapókerti fiókkönyvtár. A Művelődési Otthonon belül nagyobb területet, jobb elhelyezést kap.
AZ 1968. ÉV FEJLESZTÉSEI
Batthyány utcai központ
  • Jelentős fejlesztési lehetőséget jelent 1967-ben a Batthyány u. 1. sz. alatti épület megszerzése, ahol létrejöhet a hálózat központja. A könyvtár megkapja a Beruházási Bank épületét (kb. 400m2). Erről a Művelődési Osztály dr. Tar Károly aláírásával küld értesítést 1967. február 22-én. Az 1968-as év a Városi Könyvtár életében rendkívül sok változást hoz. A könyvtárközpont helyiségeinek végleges kialakítása a munkafeltételek javulását hozza. Itt helyezik el az igazgatási, gazdasági, feldolgozó és olvasószolgálati-módszertani egységeken kívül a Benedek Elek központi városi gyermekkönyvtárat, valamint a Megyei Könyvtárral közös kötészetet. Kertész Gyuláné 1968. október 14-én kéri, hogy a Kossuth utca 51. szám alól új helyiségbe költöző gyermekkönyvtárat Benedek Elekről, a gyermekirodalom egyik megteremtőjéről nevezzék el. 1968. október 31-én Debrecen Mj. Városi Tanács VB. Művelődési Osztálya válaszlevelében engedélyezi Benedek Elek nevének felvételét. A fiókkönyvtár hivatalos neve 1968. november elsejétől Benedek Elek Gyermekkönyvtár.
József Attila telepi könyvtár
  • A József Attila telepen az I. Kerületi Tanács kétszintes klubkönyvtárat építtet, amelyet kísérletként a városi könyvtár működtet. 1969. november 25-én Szente Ferenc a helyszínen tanulmányozza a klubkönyvtár működésével kapcsolatos elvi és gyakorlati kérdéseket. „Az említett intézmény az országban egyetlen, amely könyvtári központ irányítása alatt működik. Ezért mint kísérleti bázis különös figyelmet érdemel” - írja Szente Ferenc az intézményvezetőhöz címzett levelében. Javasolja a működtetés során a könyvtári tevékenység előtérbe helyezést, a könyvtár nyitva tartási idejének növelését, az olvasótermi rész feladatának hangsúlyossá tételét.
Új Élet Parki Könyvtár (később Libakerti Könyvtár)
  • 1968. december 16-án megnyílik az Új Élet Parki fiókkönyvtár egy szanálásra ítélt magánházban. A Városi Tanács V.B. 138/ 1967. II.sz. VB határozata az Új Élet Parkban a Viola u. 23/b sz. alatti épületet a II. kerületi Tanács előterjesztésére a Városi Könyvtár rendelkezésére bocsátja. A II. kerületi Tanács az 1968-as fejlesztési tervében 70000 forintot kíván fordítani az épület könyvtárrá történő átalakítására. A könyvtárigazgató 1968. január 24-én keltezett levelében köszönetet mond a „hallatlan nagy jelentőségű” támogatásért, s néhány mondatban felvázolja az új fiókkönyvtárra vonatkozó elképzeléseket. „A Viola utcai épület külső méretei arra engednek következtetni bennünket, hogy ott klubkönyvtári formát alakíthatunk ki, ahol kisebb rendezvények tartására, TV-nézésre is lehetőség nyílik, a felnőtteknek és a gyerekeknek külön-külön kialakított könyvkölcsönző helységekben.”
AZ 1969. ÉV FEJLESZTÉSEI
1969-ben új könyvtári egységgel nem gyarapodik a hálózat. Minőségi változást jelent a Homokkerti fiókkönyvtár új épületbe költöztetése (Szabó Kálmán u. 33.).

Film-Fotó Dokumentációs Stúdió (később Helytörténeti Fotótár)
  • Jelentős fejlesztés a Film-Fotó Dokumentációs Stúdió létrehozása 1969. május 1-jével a Városi Könyvtár részlegeként. Részlet az 1971-ben készült szervezeti szabályzatból.
    „A stúdió archív anyagot készít, és módszeresen tárol a város településtörténetéről, műemlékekről vagy műemlék jellegű épületekről, képzőművészeti alkotásokról, középületekről, intézményekről. Fotón és filmen megörökíti a városrendezés során kialakított új lakótelepeket, létesítményeket. Dokumentumszerűen megörökíti, és módszeresen gyűjti Debrecen társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és kiemelkedő sporteseményeiről készített riportfelvételeket. Ellátja a városi könyvtár hálózatát propagandaanyaggal. Megörökíti a könyvtár különböző kiállításait, rendezvényeit. Reprodukciókat készít. Igény szerint vagy megrendelésre 8 vagy 16 mm-es mozgófilmet készít.”
Vezetőjévé Zoltai Károlyt nevezik ki. A Stúdió az első években a Városi Könyvtár központjában működik, később önálló helyiséget kap a Széchényi utcai pártház emeletén. 1974. március 12-én szervezetileg kiválik a könyvtárból és önálló intézmény lesz a Dokumentációs Stúdió, Taar Ferenc irányításával.

AZ 1971. ÉV FEJLESZTÉSEI
Zenei Könyvtár
  • A Debreceni Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1964-ben hoz határozatot egy városi Zenei Könyvtár tervezetének a kidolgozásáról. A tervezetet a Városi Könyvtár készíti el. Az elképzelések megvalósítására még évekig nem kerül sor. 1965-ban készítik el a könyvtárhálózat ötéves fejlesztési tervét, amelyben ismét szerepel a Zenei Könyvtár létrehozatalának gondolata. A Zenei Könyvtár 1971. április 2-án a Városi Könyvtár, a Megyei Könyvtár és a Megyei és Városi Művelődési Központ összefogásával jön létre. Az utóbbi adja a helyiséget, a gépi berendezés jelentékeny hányadát és állja a felújítási költségek egy részét. A Megyei Könyvtár hanglemezt, könyvet és évi támogatást ad, a Városi Könyvtár feldolgozott hanglemezállományt, zenei szakkönyvanyagot, a felújítási összeg egy részét és a Művelődésügyi Minisztériumtól kapott gépi berendezést bocsátja a közös fenntartású létesítmény rendelkezésére. Mindhárom fenntartó egy-egy munkatársat biztosít, s ez támogatja a lehető leghosszabb nyitvatartási idő bevezetését, amit az intézmény feladatköre feltétlenül indokol. A Zenei Könyvtár lehetőséget nyújt egyéni, fülhallgatós lemezhallgatásra, sztereó stúdióberendezés segítségével gépzenei hangversenyek rendezésére csoportok számára, továbbá kamara jellegű élőzenei műsorokra, audiovizuális eszközökkel illusztrált előadásokra, rétegfoglalkozásokra, hangzó anyagok átjátszására, másolására. A könyvtár vezetésével Fonyó Istvánnét bízzák meg.
AZ 1975. ÉV FEJLESZTÉSEI
Csapókerti Könyvtár
  • Az 1975-ös év legörömtelibb eseménye a felújított Csapókerti Könyvtár átadása. A Csapókertben a fodrász KTSZ elad egy 92,7 m2 alapterületű mosodát. Az épület alkalmas könyvtári célra, sőt égetően szükséges, hogy megkapják az épületet, tekintve, hogy a művelődési házban 30 m2-es helyiségben vegetál a közel 10.000 kötetes könyvtár.
Dobozi lakótelep
  • A Dobozi lakótelepen hosszas előkészületek vezetik be az új fiókkönyvtár megnyitását. 1967-ben az ötéves fejlesztési terv hoz jelentősebb eredményt. Július 7-én megtörténik (járulékos beruházásból) a Dobozi lakótelepi könyvtár első tervtárgyalása. Itt ekkor még egy 151 m2-es klubkönyvtár létrehozásáról van szó. 1973-ban megpályázzák a „Petőfi Emlékkönyvtár” címet, melynek eredményeként a minisztériumtól 70000, az Ifjúságpolitikai Bizottságtól 30000 Ft támogatást kapnak. 1975 októberében megtörténik a Dobozi lakótelepi könyvtár műszaki átadása 420 m2 alapterületen. Ezzel a fiókkönyvtárak száma 15-re emelkedik.
AZ 1977. ÉV FEJLESZTÉSEI
1977-ben megkezdődik az újkerti könyvtár tervezése, amely az épülő nevelési központban nyer majd elhelyezést.

A LETÉTEK HELYZETE

  • A korszerűtlen, életképtelen kölcsönzőket megszüntetik. (Betontanya, Hunyadi TSZ és Kossuth TSZ).
  • 1968-ban a Liszt Ferenc téren a Tanítóképző Intézet diákotthonában és a KISZÖV székházában közös fenntartású könyvtárak nyílnak, amelyek letéti könyvtárként működnek.
  • 1975-ben bezár 3 tanyai kölcsönző, a tanyai iskolák megszűnése miatt.
A fennmaradó helyeken a könyvtár propagandamunkával, rendezvényekkel (rendszeres vetítések, kiállítások), ajánló bibliográfiák készítésével csatlakozik a tanyavilág művelődési ellátásához.

Személyi feltételek

Az 1965-től meginduló gyors ütemű hálózatfejlesztés együtt jár a dolgozói létszám emelkedésével.
1965-ben még hét főfoglalkozású könyvtáros dolgozik a könyvtárban. 1971-ben a tíz éves Városi Könyvtárban a főfoglalkozású munkaerők száma 32, a részfoglalkozásúaké 19 és a tanyai tiszteletdíjas könyvtárosok száma ugyancsak 19. Összesen 70 embert foglalkoztat a könyvtár. Ekkora apparátus már meghatározott munkaszervezetet, jól szervezett, tudatos, központi irányítást követel. Négy munkacsoport szerveződik: állománygyarapító és -feldolgozó, hálózati és módszertani, gyermekkönyvtári és gazdasági csoport. Az intézményvezető munkáját segíti a KISZ alapszervezet és a szakszervezeti csoport vezetője, akik rendszeres résztvevői a vezetői értekezleteknek és szakmai, személyi kérdésekben meghatározó, véleménynyilvánító szerepük van.

Munkacsoportok
A központhoz kötődő munkafeladatokon kívül valamennyi munkacsoport intenzív hálózati irányító munkát is végez.
  • A feldolgozó csoport 3 fő- és 1 részfoglalkozású munkaerővel dolgozik.
  • A hálózati és módszertani csoport három szakembere irányítja a fiókkönyvtárakban és a tanyai könyvkölcsönzőkben dolgozó 43 olvasószolgálati könyvtáros munkáját.
  • A gyermekkönyvtári csoport két munkatársa irányítja a hat gyermekkönyvtári részleg vezetőjét.
  • A gazdasági csoport feladata is rendkívül megnő, munkaterületük kiszélesedik. A 10 évvel korábbi 300.000 Ft-tal szemben 1970-ben már 2,5 millió Ft-tal gazdálkodik a könyvtár. Miután a városi könyvtár 1964-től önállóan gazdálkodó intézmény, először egy, majd három főfoglalkozású munkatárs látja el a csoport feladatait. A költségvetési gazdálkodáson kívül a csoport irányítása alá tartozik az intézményhálózat valamennyi technikai dolgozója is. Különösen megterhelő a csoport számára hat éven keresztül a Film-Fotó Dokumentációs Stúdió ellátása.
  • 1971-től alakul meg - egyelőre a könyvtár irányítása mellett, a későbbi önállósítás perspektívájával - a Film-fotó dokumentációs csoport, miután dolgozóinak száma négy főre emelkedik.

ÁLLOMÁNYGYARAPÍTÁS

A harmadik ötéves terv elvárásai:
„A közművelődési könyvtárak állományát a harmadik ötéves terv időszakában úgy kell fejleszteni, hogy a tanácsi könyvtárakban 1970-re 1000 lakosra átlagosan 1800 kötet jusson... Az aktuális bel- és külpolitikai tájékoztatás hatásosabbá tétele érdekében meg kell javítani: a könyvtárak folyóirat-ellátását. Minden főhivatású könyvtárossal működő könyvtárban biztosítani kell a folyóiratok helyben olvasásának lehetőségeit, illetve a fontos szakmai és irodalmi folyóiratok kölcsönzését is… a városi könyvtárak az ötéves terv végéig fejlesszék ki képzőművészeti állományukat sokoldalú, változatos gyűjteménnyé, s gondoskodjanak a legfontosabb magyar és külföldi reprodukciós anyag gyűjtéséről is…”

Beszerzési keret
A beszerzési keret 1965 és 1977 között 43%-kal nő. Az állomány is jelentősen gyarapodik, 1977-re majdnem megháromszorozódik.
  1965 1971 1977
Beszerzési keret 335 295 Ft 417 612 Ft 480 000 Ft
Könyvtárak állománya (db) 57 143 112 384 165 551
Gyarapodás példányszám (féleség) 15398 13 410 19 259

Nyilvántartások
  • A könyvtári nyilvántartások rendszerében 1965 márciusában jelentős változásra kerül sor. Az addigi 14 cím- és csoportos leltárkönyv helyett 5 nyilvántartást vezetnek be. Az egyes kerületeken belül a legnagyobb állományú fiókkönyvtár címleltárkönyvébe leltározzák be a kerületen belül lévő fiókkönyvtárak állományát. Kerületenként új csoportos leltárkönyvet használnak. A három területi leltárkönyvön kívül a letéti, a kézikönyvtári és a létesítendő 12-es könyvtár anyagának van külön cím- és csoportos leltárkönyve.
  • Mivel a kerületeken belüli fiókkönyvtárak 1965. március 15-től kezdve a fentiek alapján saját állománnyal nem rendelkeznek, szükséges egy olyan nyilvántartás bevezetése, amely a mindenkori könyvállományt forintértékkel együtt tartalmazza.
Országos eredmények
  • 1968-ban országos kezdeményezésre három megyei könyvtár és két városi (a miskolci és a debreceni) könyvtár elkészíti és az OSZK-KMK [Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ] kiadja a közművelődési könyvtárak gyűjtőköri szabályzatának tervezetét.
  • A Könyvtártudományi és Módszertani Központ kérésére részletes tájékoztatást küldenek a városi könyvtárhálózat állományfeltárási tevékenységéről, katalógusrendszeréről. Nagyon jó visszhangja van az itteni módszernek. Javasolják más – fiókkönyvtár-hálózattal is rendelkező – városi könyvtárak számára ezt a rendszert.
  • 1968 májusában Gondola Istvánné tájékoztatót állít össze a gyűjteményes munkák feldolgozásával kapcsolatban: az antológiák és hasonló vegyes gyűjtemények raktári jelzetének, betűrendi jeleinek megállapítása a mű címe alapján történik.
  • Igazgatói utasításra minden fiókkönyvtáros köteles bejegyezni az „Új Könyvek” folyóiratba 1969. január 1-jétől az újonnan beszerzésre kerülő könyveket.
Új szabályok
  • 1970-től bevezetik, hogy a könyvtárosok az átvett új könyvek elismeréseként nem a letéti, hanem a raktári lapokat írják alá, azok hátoldalán. A raktári lapokat a könyvek szállításával egyidőben megkapják, azokat aláírva, hiánytalanul a legrövidebb időn belül kell a feldolgozó csoportnak visszajuttatni.
  • 1971 végére elkészült a Városi Könyvtár iratkezelési házi szabályzata.

OLVASÓSZOLGÁLAT

Kölcsönzési rendszer
  • Az 1973-as ellenőrzési jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a fiókkönyvtárak egységesen a színcsíkos kölcsönzési rendszert használják. Egységesítik a színcsere időpontját is: mindenütt hét végén végzik. A kölcsönzői tasakok egyúttal törzslapként is funkcionálnak. Az olvasókról betűrendes nyilvántartást is vezetnek. Kölcsönzésnél a könyv kartonjára rábélyegzik a lejárati határidőt és aláíratják a kölcsönzés tényét. A nagy forgalmú Nyíl utcai fiókkönyvtárban az aláírás elmarad.
  • A késedelmi díjat rendszeresen szedik; azokat az olvasókat, akik négyszeri felszólításra sem hozzák vissza a könyvet, bírósági úton perlik a könyvek áráért és a késedelmi díjért. A tanyai letéti könyvtárakban – 3 hely kivételével - nyilvántartó füzettel kölcsönöznek, azaz füzetbe írják be a kölcsönzés tényét.

Könyvtárközi kölcsönzés

  • Könyvtárközi kölcsönzés elsősorban a hálózaton belül folyik. A hálózati egységek könyvállományát felhasználás szempontjából egy egésznek tekintik. Hálózaton kívüli könyvtári kölcsönzésre nincs szükség, mert Debrecenben egyéb nagy könyvtárak (megyei, egyetemi) működnek, gyorsabb, egyszerűbb tehát az eljárás, ha az átkérés, visszaküldés adminisztrációját mellőzve, egyenesen ezekhez a könyvtárakhoz irányítják az olvasót, ha a keresett mű nincs meg a fiókokban.
Forgalmi mutatók
  1961 1968 1971 1977
Olvasó 3 623 9 316 10 115 12 566
Kötetszám 19 007 86 075 112 215 165 551
Forgalom/kötet 81 232 270 610 267 636 345 843

Az olvasók számában minden évben jelentős emelkedés mutatkozik. Szinte valamennyi könyvtár erejét jóval felülmúló nagyságú olvasóközönséget lát el.

Nagy számban vannak a gyermekolvasók
  • Az olvasók kb. 35%-a 14 éven aluli. A felnőttek körében végzett olvasótoborzási akciót akadályozza részben, hogy két könyvtárat kivéve tiszteletdíjas, vagy részfoglalkozású könyvtárosok dolgoznak, és bár egész munkaidejükben kölcsönöznek, mégis szűk a kölcsönzési idő és olvasótoborzásra legfeljebb társadalmi munkában tudnak vállalkozni.
Kis könyvtárhelyiségek
  • A kis könyvtárhelyiségekben az olvasók torlódása miatt a velük való tervszerű foglalkozásra nincs lehetőség, csupán a kölcsönzési adminisztrációra és gyors könyvajánlásra van ideje a könyvtárosnak. Fontos lenne, hogy a felnőtt és gyermekolvasók részére, ha nem is külön helyiségben, de külön időben kölcsönözzenek. A két olvasóréteg kölcsönösen zavarja egymást és a könyvtárosok velük való foglakozását is megnehezíti.
Letéti könyvtárosoknak nyújtott szakmai segítség
  • Válogatott könyvjegyzék készül 200-200 stencilezett példányban a halápi, mézeshegyi, és szikgáti könyvkölcsönzők állományából, amelyeket a pedagógusok a gyerekek segítségével eljuttatnak a felnőtt lakosoknak. A tanyai lakosok tájékoztatása érdekében – mivel itt elsősorban a gyerekek kölcsönzik ki az iskolából a könyveket – 50-60 könyvből álló, könyvismertetéssel kiegészített könyvjegyzékeket állítanak össze, amit a gyerekek hazavisznek és szüleik ennek alapján kérhetik az érdeklődésüknek megfelelő könyveket. A bibliográfiai munka elsősorban a mezőgazdasági könyvek forgalmának emelésére irányul. Az országos bibliográfiák egyre nagyobb számban való megjelentetése a kis apparátussal dolgozó könyvtáraknak nagy segítséget nyújt, természetesen ezek színvonalukban is jóval felülmúlják a helyileg kiadott kis témabibliográfiákat.

AZ OLVASÓTÁBORI MOZGALOM KEZDETEI

1973-ban a könyvtár bekapcsolódik az olvasótábori mozgalomba. A táborban résztvevő gyerekeket Debrecen környékének 12 tanyai általános iskolájából az ott tanító pedagógusok választják ki. A tábort bentlakásos rendszerben szervezik meg, a foglalkozások nagy részét a Városi Könyvtárban és a Megyei Művelődési Osztály által biztosított helyiségekben tartják. A tábor célja a könyv- és könyvtárhasználatra, az olvasásra, az önálló tájékozódásra nevelés, irodalmi élmények nyújtása, az olvasás-, az önművelés iránti igény felkeltése, a közösségi életre nevelés.

PUBLIKÁCIÓK

1975-ben összegző tájékoztató készül a városi könyvtárban folyó tudományos kutató, bibliográfiai és egyéb publikációs tevékenységről, amelyet dr. Csűry István felkérésére készítenek koordinációs célból. A későbbiekben valamennyi kiadvány meg is jelenik.

Bibliográfiai terv:
  • Címmutató Lenin összes műveinek 2. kiadásához;
  • Könyvek Hajdú-Bihar megyéről (annotált bibliográfia, a megyei könyvtárral közösen készítik);
  • Válogatás Debrecen négy testvérvárosának magyar nyelven megjelent irodalmából.
Kutatói és publikációs terv:
  • Tóthné Wágner Valéria: Egy könyvtári klub, ahogyan a vezető látja, s ahogyan a klubtagok. (Megjelent: Fiatalok a könyvtárban / szerk. Katsányi Sándor. – Bp.: Országos Széchényi Könyvtár: Könyvtártudományi és Módszertani Központ, 1973, NPI. 117-128. p.)
  • Kiss Anna: A gyermekkönyvtáros és az általános iskolai pedagógusok közötti együttműködés. (Megjelent: Gyermekkönyvtári tanulmányok / szerk. Vargha Balázs. - Bp.: Országos Széchényi Könyvtár: Könyvtártudományi és Módszertani Központ, 1973, NPI. 9-34 p.)
  • Mesterházy Károlyné: A felnőttek számára készült szépirodalmi és szakkönyvek használata a gyermekkönyvtárban. (Megjelent: uo. 201-218. p.)
Egyéb kutatói terv:
  • Fonyó Istvánné – Simon Zoltán: Zenei részlegek a közművelődési könyvtárakban. Módszertani útmutató. – Debrecen: Megyei Könyvtár, 1973.
  • Tóthné Sándor Enikő: Az első budai nyomda. Szakdolgozat. – Debrecen, Hajdú-Bihar megyei Téka, 1972.

NAGY RENDEZVÉNYEK

1969-től minden egyes könyvtári (gyermek, ifjúság, felnőttek részére tartott) foglalkozást kötelező szám szerint jelenteni minden negyedévben, ill. év végén. A munkanaplóban beragasztott betétlapon folyamatosan sorszámozva jegyezni kell az egyes foglakozások időpontját, létszámát és témáját.
  • Bátor és sikeres vállalkozás, hogy 1970. április 13-án, hétfőn a Költészet Napját a Városi Könyvtár saját falain kívül, a Csokonai Színházban rendezi. A program a város kulturális életének jelentős eseménye lesz. A szervezési munkát a könyvtár irányítja, de bekapcsolódik az Alföld szerkesztősége, a Fesztiváliroda, az Írószövetség, Megyei Művelődési Központ, Napló Kulturális Rovata is. A Csokonai Színházban fellép: Keres Emil, Mensáros László, Sütő Irén, Neményi Lili, Fonyó István és Sárközi Zoltán, a Kodály Kórus, a műsorszerkesztő dr. Simon Zoltán. A műsorban József Attila, Vas István, Garai Gábor, Weöres Sándor, Neményi Lili, Nagy László, Váci Mihály, Illyés Gyula, Benjámin László versei és Kodály Zoltán művei hangzanak el.
  • Az Ünnepi Könyvhét megszervezése a Városi Könyvbarát Bizottság feladata, a munkáját Kertész Gyuláné irányítja. A Könyvbarát Bizottság tagja a Hazafias Népfront, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Központi Könyvtára, a Megyei Művelődési Ház, a Művelődési Osztály, a Hajdú-bihari Napló, Tóth Endre, az Üzemi Könyvterjesztő Vállalat, a Magyar Írók Szövetsége, az Ady Endre Könyvesbolt. A szervezésben, az olvasói igények feltérképezésében a letétek és fiókok is részt vesznek. A könyvtárvezetők jó előre Kertész Gyulánénak adják le az Ünnepi Könyvhéten szívesen látott írók névsorát. A Csapókerti olvasók 1968-ban például, örömmel fogadnák Berkes Andrást, Tabi Lászlót, Thúry Zsuzsát, Moldova Györgyöt, Sásdi Sándort, Szilvási Lajost. Az intézmény irattára megőrizte a szervezés során született levélváltások gazdag anyagát. A baráti hangvételű írások között megtalálható többek között Veres Péter, Varga Balázs, Tabi László, Berek Katalin, Keres Emil, Mezei András, Thúry Zsuzsa, Pálffy József egy-egy levele. Az ünnepélyes megnyitót az esti órákban a Bartók teremben tarják. A több napos, olykor egy héten át tartó programok között dedikálások, író-olvasó találkozók vannak, gondosan megszervezik az írók vendéglátását, szabadidős programjait is.
  • A Csokonai Színházzal és a Moziüzemi Vállalattal közösen, egy-egy új színdarab vagy regényből készült film bemutatása alkalmával rendszeresen készítenek bibliográfiát is tartalmazó kiadványokat.
Olvasómozgalmak, pályázatok
  • „100 falu – 100 könyvtár” országos akció - 1969-ben a Nyíl utcai és a Cegléd utcai könyvtárat nevezik be, s mindkettő meg is nyeri a pályázatot. A két könyvtár felújítása 400000 Ft-ba kerül.
  • Az „Olvasó munkásért!” pályázat. A hálózat három C típusú könyvtára: a Hatvan utcai, a Szabadságtelepi és a Nyíl utcai nevez be erre a pályázatra. Együttműködési megállapodásokat kötnek szocialista brigádokkal. A könyvtárakban különös figyelmet fordítanak a munkások könyvigényeinek kiszolgálására, biztosítják az irodalmat a brigádok vetélkedőihez. A legfontosabb feladat az ún. olvasmányirányítás, ennek érdekében könyvajánlásokkal, egyéni beszélgetésekkel igyekeznek az ízlésfejlesztést szolgálni. Néhány munkásolvasót kiemelten kezelnek, róluk egyéni olvasónaplót vezetnek. Feljegyzik a kölcsönzött művek szerzőjét, címét és az olvasó véleményét is. Az elvárásoknak megfelelően nő a munkásolvasók száma: 1973-74-ben: 1951 főről 2295 főre emelkedik számuk (+344 fő növekedés).

Szakmai továbbképzések

1962-ben jelenik meg a könyvtári munkakörök képesítéshez kötéséről szóló rendelet.
  • Az utasítás értelmében a könyvtárosi munkakörben napi teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóknak felső-, illetőleg középfokú könyvtárosi szakképesítéssel kell rendelkezniük, míg az átlagosan napi nyolc óránál kevesebb munkaidőben foglalkoztatott dolgozóknak alapfokú könyvtárosi képesítést kell szerezniük.
  • Az intézmény felismerve a továbbképzés fontosságát a tőle telhető maximális lehetőségeket biztosítja munkatársai számára. A továbbképzésnek két fő formája van: az egyéni és a csoportos. Az egyéni forma azt jelenti, hogy a hálózat könyvtárosai számára heti négy órát biztosítanak, amit önképzéssel tölthetnek el (nyelvtanulás, szakirodalom olvasása stb.). A csoportos forma: havonta egy alkalommal összejönnek a központban, s előadásokat hallgatnak, illetve könyv- és folyóirat ismertetéseket tartanak, előre megbeszélt megosztás szerint.
  • Több munkatárs végzi el a tanítóképző intézet könyvtár-népművelő szakának kiegészítéseként az egyetemen a könyvtár szakot. Szakképesítés nélkül egyetlen főfoglalkozású könyvtáros, gazdálkodási munkakörben foglalkoztatott munkaerő sem dolgozik. A középvezetői beosztások felsőfokú képesítéshez kötöttek. A munkatársak felkészültsége, szakmai elismertségük teszi alkalmassá a városi könyvtár fiókhálózatát arra, hogy több évtizedig a Debreceni Tanítóképző Főiskola könyvtárszakos hallgatóinak gyakorlóhelye legyen.
  • A Városi Könyvtár könyvtárosai más könyvtárakba is utaznak tapasztalatcserére (ez elég gyakori) és részt vesznek az országos, területi, megyei szakmai tanácskozásokon, továbbképzéseken.

ÖSSZEGZÉS

A hálózatfejlesztés területén számos értékes eredményt ér el a városi könyvtár. A fiókkönyvtári hálózat gyors ütemben növekszik, kialakul az a szerkezet, amely ma is meghatározója a intézménynek. Megtörténik a könyvtári munkafolyamatok (nyilvántartások, feldolgozó munka, katalógusépítés, kölcsönzési rendszer) teljes körű szabályozása. A hálózatban magas színvonalú, szakmai körökben is elismerést kiváltó munka folyik.
Az intézmény működését néhány egység rossz objektív adottságai (szűkös helyiségek, nagyobb könyvtárépületek hiánya, könyvtárosok fluktuációja stb.) továbbra is nehezítik. Az olvasószolgálati munka színvonalbeli hiányosságai jórészt ezekből a kedvezőtlen körülményekből adódnak. A szervezet és a tartalmi munka fő erénye, hogy a hálózatot szolgáltatási szempontból egy egésznek, egy egységnek tekintik: könyvtárközi kölcsönzés, tájékoztatás, köttetés, módszertani munka stb. Az olvasószolgálati munkában egyre határozottabban jelentkezik az olvasók ízlésfejlesztése, a különböző rétegek olvasási kultúrájának vizsgálata, az igények differenciáltabb figyelembe vétele.
A 60-as évek végétől a kihasználatlan letéti kölcsönzőket fokozatosan megszüntetik. Az új fiókok a korábbiakkal szemben szebbek, nagyobbak, korszerűbbek, gazdagabb könyvállománnyal rendelkeznek, s jóval nagyobb vonzerőt gyakorolnak a lakosságra.
Kertész Gyuláné 1977. szeptember 1-jén áthelyezéssel a Művelődési Minisztérium munkatársa lesz. Két évig a Könyvtári Osztályon főelőadó, majd a Tanácsi Felügyeleti Főosztályon öt megye minisztériumi instruktora.

Felhasznált irodalom

  • Dankó Ilona, Sipos Klára: A Magyar Könyvtáros Egyesület vándorgyűléséről. = Hajdú-Bihar Megyei Téka, 1972. 2. sz. 13–16. p.
  • Debreceni hírlapolvasó / N. V. = Könyvtáros, 1973. 23. évf. 4. sz. 222. p.
  • Elek Sándorné: A Debreceni Városi Könyvtár 25 éve : 1961–1985. Kézirat, 1987.
  • Fonyó Istvánné: Zenei műsorok fiatalok részére a debreceni Zenei Könyvtárban. = Könyvtáros, 1974. 24. évf. 1. sz. 34. p.
  • Fonyó Istvánné: Zenemű- és hangtárak kialakítása Hajdú-Bihar megyében. = Hajdú-Bihar Megyei Téka, 1974. 1. sz. 44–50. p.
  • Gyermekkönyvtáros tapasztalatcsere napok Hajdú megyében. = Könyvtáros, 1971. 21. évf. 8. sz. 481. p.
  • Házóriások tövében. = Könyvtáros, 1969. 19. évf. 3. sz. 145–146. p.
  • HBML Vezetési ügyek 1965. XXVI. 854. 2
  • Héthy Zoltán: Helyismereti tevékenység Debrecenben. = Könyvtáros, 1972. 22. évf. 2. sz. 82–84. p.
  • Kertész Gyuláné: A könyvtárellátó javítsa meg szolgáltatásait! = Könyvtáros, 1971. 21. évf. 3. sz. 151–155 p.
  • Kertész Gyuláné: Közös erővel: Debrecen könyvtári ellátottságának megjavításáért. = Könyvtáros, 1966. 4. sz. 260–262. p.
  • Kertész Gyuláné: Tíz éves a könyvtár. = Hajdú-Bihar Megyei Téka, 1971. 1. sz. 33–39. p.
  • Kilián Istvánné: Miért volt sikeres a debreceni gyermekrajz kiállítás. = Könyvtáros, 1973. 23. évf. 7. sz.
  • Kiss Anna: A gyermekkönyvtáros és az általános iskolai pedagógusok közötti együttműködés. = Gyermekkönyvtári tanulmányok. Szerk. Vargha Balázs. Bp., 1973, Országos Széchényi Könyvtár : Könyvtártudományi és Módszertani Központ, NPI. 9–34. p.
  • Kiss Jenő: A magyar könyvtárak negyven éve = Könyvtári Figyelő, 1985. 4. sz. 351-365. p.
  • Mesterházy Károlyné: A felnőttek számára készült szépirodalmi és szakkönyvek használata a gyermekkönyvtárban. Bp., 1973, Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtártudományi és Módszertani Központ, NPI. 201–218. p.
  • Simay Norbert: Egy munkásnegyed közös fenntartású könyvtára. = Könyvtáros, 1971. 21. évf. 4. sz. 223–226. p.
  • Szabó Ernő: Debrecen a könyvtárakért. = Könyvtáros, 1969. 19. évf. 12. sz. 709–714. p.
  • Széll András: Gondolatok a debreceni olvasótábor tapasztalatairól. = Hajdú-Bihar Megyei Téka, 1974. 2. sz. 26–29. p.
  • Végh Csabáné: 10 éves a Benedek Elek Gyermekkönyvtár. = Hajdú-Bihar Megyei Téka, 1976. 1. sz. 16–21. p.
  • Wágner Valéria, Tóthné: Egy könyvtári klub, ahogyan a vezető látja, s ahogyan a klubtagok. = Fiatalok a könyvtárban. Szerk. Katsányi Sándor. Bp., 1973, Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtártudományi és Módszertani Központ, NPI. 117–128. p.
  • Wagner Valéria, T.: Ifjúsági klub egy debreceni városi fiókkönyvtárban. = Könyvtáros, 1972. 22. évf. 5. sz. 289–290 p.
  • Zenei Könyvtár nyílt Debrecenben / K.G. = Könyvtáros, 1971. 21. évf. 6. sz. 342. p.