„Az intézményben évente két alkalommal osztunk jutalmat:

• Április 4-re
• November 7-re

Kitüntetések időpontja:

• Ünnepi Könyvhét
• Augusztus 20.

Jutalmazási alap = az éves bértömeg 1%-a, illetve a bérmegtakarításból a Pénzügyi Osztály által engedélyezett összeg. A jutalom mértékének megállapításánál a következő szempontokat vesszük figyelembe:

• a jutalom összegének megállapítása a fizetések arányában történik (vagyis: amint a dolgozók havi bére aránylik az intézmény havi béréhez, úgy aránylik a jutalom összege az intézmény jutalomkeretéhez);

• olvasólétszám alakulása, ennek érdekében végzett munka;

• az olvasóval való foglalkozás színvonala;

• olyan kísérleti vagy tudományos munka végzése, mely kapcsolódik valamely könyvtári szakterülethez;

• kezdeményező készség, ötletek, kísérletek;

• önállóság a munkavégzésben;

• kapcsolatok alakítása társintézményekkel;

• valamennyi könyvtári munka minősége, színvonala;

• határidők betartása;

• pluszfeladatok vállalása, távollévők helyettesítése;

• a könyvtár és környezetének esztétikai rendje;

• társadalmi munka vállalása az intézményben;

• rendszeres szakmai és politikai képzés;

• munkatársakhoz való viszony, kulturált magatartás;

• a jutalom összege nem haladhatja meg a dolgozó havi bérét;

Hatvan utca, Szabadságtelep, Csapókert, Tégláskert


Bútorzatcsere a Benedekben, központ felújítása


Központ, Zenei Könyvtár, Homokkerti Könyvtár, Új Élet Parki Könyvtár (később Libakerti Könyvtár), Igazgatási Központ, Józsai Könyvtár


Központ, Nyíl utca, Cegléd utca, Szabadságtelep




A könyvtárat minden beiratkozott olvasó használhatja.

A beiratkozás egy naptári évre szól.
Beiratkozási díj: tanulóknak: 1 Ft
felnőtteknek: 3 Ft


Az olvasójegyet minden látogatáskor be kell mutatni, más személynek átadni tilos.

A kölcsönzés időtartama 4 hét.

Egyszerre maximum 4 mű kölcsönözhető ki.

A hosszabbítás legfeljebb 3 alkalommal vehető igénybe.

Ha az olvasó a kölcsönzési határidő lejártakor a kölcsönzött művet nem szolgáltatja vissza, vagy a kölcsönzést nem újítja meg, KÉSEDELMI DÍJAT köteles fizetni.

A késedelmi díj mértéke: a lejárattól számítva naponta könyvenként 10 fillér. A felszólítások kézhezvételétől kezdve pedig postaköltséget is köteles fizetni: 1Ft, 5 Ft, 6 Ft, 10 Ft

1979-1980-ban zajlott polémia dr. Gerő Gyula főszerkesztő bevezető cikke alapján a Könyvtáros c. folyóirat hasábjain arról a negatív jelenségről, miszerint a könyvtárba betérő olvasókat nem könyvtáros szakemberek, hanem „fruskák" fogadják.

A Debreceni Városi Könyvtárra nem ez a jellemző (ld. már az előző fejezetben is). 1979-ben a dolgozók 60%-a iskolarendszerű oktatásban vesz részt. 12 fő folytat szakmai tanulmányokat, 6 fő jelentkezik a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola kiegészítő könyvtár szakára, illetve államvizsgára.






A könyvtári ellátás fejlesztésére kiadott irányelvek alapján megtörténik a hálózat könyvtárainak besorolása. A tárgyalt időszakban:
A-típusú: Zenei Könyvtár

B-típusúak:
Benedek Elek Könyvtár, Petőfi Emlékkönyvtár, Újkerti Könyvtár

C-típusú:
Cegléd utcai fiókkönyvtár, Csapókerti fiókkönyvtár, Hatvan utcai fiókkönyvtár, Új Élet Parki fiókkönyvtár (később Libakerti Könyvtár), Nagysándor-telepi fiókkönyvtár, Nyíl utcai fiókkönyvtár

D-tipúsúak:
Homokkerti fiókkönyvtár, József Attila telepi fiókkönyvtár, Fiatal Házasok Otthona könyvtára, Széchényi kerti fiókkönyvtár, Szabadságtelepi fiókkönyvtár, 14 letéti könyvtár


1977
Vasutas Dolgozók Klubkönyvtára

1978
Hírlapolvasó és a Kölcsey Művelődési Központ

1980
Újkerti Könyvtár –ÚÁMK

1981
Nagysándor-telepi fiókkönyvtár – Nagysándor József Általános Iskola


Az új könyvtárak nyitása miatt 1981-ben minden eddiginél nagyobb összeget fordítanak könyvbeszerzésre (1.036.644,-Ft). A Közművelődési Alaptól 250 000,-Ft támogatást kap az intézmény.







Május 26-án, pénteken 18.00 órától a Déri Múzeum dísztermében van az Ünnepi Könyvhét megyei megnyitója. Bevezetőt mond dr. Juhász Béla, az Alföld főszerkesztője.
Vendégek a Nagyvilág munkatársai: Király Zsuzsa, Mihályi Gábor, Orbán Ottó, Tornai József, Veress Miklós Közreműködik Csikos Sándor, a Csokonai Színház művésze.


Május 31-én 18.00 órától író – olvasó találkozót tartanak a Petőfi Emlékkönyvtárban. A beszélgetést dr. Tóth Béla vezeti. Június 1-én a házaspár 10.00 órától a Hírlapolvasóban dedikál.


A Zenei Könyvtár munkatársainak vezetésével zenei ismeretterjesztő előadássorozat indul a József Attila Klubkönyvtárban, a Nyíl utcai könyvtárban, Petőfi Emlékkönyvtárban


















Részlet a megszüntetett letéti könyvtárakban küldött körlevélből
„A Városi Tanács Művelődési Osztályának egyetértésével minden olyan letéti könyvtárunkat, amelynek egész évi olvasólétszáma nem éri el a 100 főt, megszüntetünk. „

„A statisztikai mutatók ékesen bizonyítják azt a feltevést, hogy bőven vannak még olvasni vágyó emberek, csak könyvtárat kell nyitni számukra, közel az otthonukhoz.” Elek Sándorné

1978 és 1985 között 5891 fővel nő a beiratkozott olvasók száma.



Gyerekek és fiatalok számára több könyvtár működtet klubot. A Benedekben „Bölcs Bagoly” és „Lexikon”, a Nagysándor telepen könyvbarát, az Újkertben ABC-klub, a Cegléd utcán „Hermann Ottó” ifjúsági, az Új Élet Parkban „Csilicsali Csalavári Csalavér Klub” működik.


Bálint Ágnes
Kun János
Mocsár Gábor
Rónaszegi Miklós
D. Nagy Éva
Bogáti Péter
Mező Margit
Horgas Béla
Marék Veronika



„Nagyon sok minden tetszett, így az álmosdi és a balmazújvárosi kirándulás is. A legnagyobb élmény az volt, amikor személyesen riportot készítettem Veres Júliával. Én ebből a táborból olyan örömteljes emlékekkel jöttem vissza, hogy azt nem lehet leírni, csak elgondolni.” (Vanyó István).




„Nekem kiváltképpen tetszett Kun János szavalata. Annyira bele tudja magát élni a versmondásba, hogy tán a vers költője sem úgy” (Egy táborlakó)


1979-ben az intézmény felméri, hogy a fiókkönyvtárak mely iskolákkal állnak kapcsolatban. A vizsgálat szerint 26 iskolával van együttműködés.





Fiatal munkásolvasók részére indult az „Alfa” klub a Petőfi Emlékkönyvtárban, a természettudományos és technikai ismeretek gyarapítására.





A Zenei Könyvtárban a hanglemez-klubot főként szakmunkástanulók számára szervezik meg.


A klubfoglalkozások időpontja:
kedd:17-20 óráig; szombat: 17-20 óráig
Jellege: szakirányú (könyv és irodalomcentrikus programokkal).
A klub tagja lehet minden 14-30 éves fiatal, aki részt kíván venni a klub munkájában és elfogadja annak szabályzatát. A klubhoz való tartozás a fényképes tagsági igazolvány kiváltásával és érvényesítésével igazolható.

A tagsági díj egy évre:

• tanuló fiatalok számára 50 Ft

dolgozó fiatalok számára: 90 Ft A befolyt összeget a tagság által jóváhagyott célokra (kirándulás, közös névnapok) stb. lehet fordítani.

A „Kell a jó könyv ’77” olvasómozgalomba 3 fiókkönyvtár nevez be: a Hatvan utcai, Nyíl utcai és az Új Élet Parki Könyvtár.
127 fő 796 pályázati lapot tölt ki 2 fő műelemzést készít. A pályázók méltán elégedetlenkedtek, hogy még egy emléklapot sem kaptak a sokaknak nagy szellemi erőfeszítést jelentő munkájukért. Nem egy olvasónak – saját bevallása szerint – elment a kedve mindenféle olvasópályázattól.


„A könyvtárak és a szocialista brigádok kölcsönösen együttműködnek: az előbbiek segítik a brigádokat kulturális vállalásaik teljesítésében, a brigádok pedig elvégzik a könyvtárban az apróbb javításokat.”






A környék egyetlen közművelődési intézménye, ahol rendszeresen szerveznek a könyvtári rendezvény fogalmán túlmutató kulturális programokat is.


1.Merle
2.Szilvási
3.Berkesi
4.Dosztojevszkij
5.Németh László
6.Tolsztoj
7.Jókai
8.Hemingway
9.V. Hugo
10.Segal
11.T. Mann
12.I. Shaw
13.Ajtmatov
14.Biblia
15.Bulgakov


A Városi Könyvtár és a Hazafias Népfront által hirdetett olvasónapló pályázat határidejét szeptember 1-ről október 1-re kell módosítani a nagy érdeklődés miatt.


Balassi Bálint
Balázs Béla
Benedek Elek
Boda István
Csehov
Gogol
Kazinczy Ferenc
Móra Ferenc
Móricz Zsigmond
Ördögh Szilveszter
Pablo Neruda
Pákozdy Ferenc
Radnóti Miklós
Weöres Sándor

Janikovszky Éva
Horgas Béla
D. Nagy Éva
Kertész Ákos
Sz. Kürti Katalin
Bényei József
Székelyhídi Ágoston
Kiss Tamás
Gábor Zoltán
Niklai Ádám
Szabó Magda
Délibáb Együttes
Vojtina bábegyüttes
Bálint Ágnes
O. Szabó István
Kun János
Mocsár Gábor
Jókai Anna
Tóth Endre
Rónaszegi Miklós
Nagy Attila
Jókai Anna
Bogáti Péter
Mező Margit
Horgas Béla
Marék Veronika
Stúdió Színpad
Szabó Viola
Sziki Károly
Taar Ferenc
Czeizel Endre
Pálffy József.


Kérésükre a következő támogatást ítéltük meg:
A hálózat és a központ szakalkalmazottai részére szervezett továbbképzésre:
1 200 Ft
Költészet Napi rendezvénysorozatra:
1 600 Ft
A Gyermekkönyvhónap rendezvényeire:
1 000 Ft



Óvodások a könyvtárban / Várterész Cecília

Az 50 éven felüli olvasók könyvtárbajárási szokásai / Kiss Anna

Munkásolvasók / Kiss Istvánné


Dr. Dankó Imre
Dr. Tóth Béla
Dr. Kovács Kálmán
Dr. Tamás Attila
Dr. Kiss Tamás
Boda István
Szilágyi Imre

Az olvasószolgálat módszertana - Kamarás István
Időszerű kérdések – Juhász Jenő
A városi könyvtárak szerepe – Papp István






















Kép: Papp Imréné, Julow Judit, Stigermayer Istvánné, Kozák Lászlóné, Dankó Ilona


14 letéti könyvtár

2001–5000 egység között FHO, Nagysándor telep, Széchényi kert 5001-10000 egység között Homokkert, József Attila telep, Szabadságtelep


Benedek Elek Könyvtár, Cegléd utca, Csapókert, Zenei Könyvtár


Hatvan utca, Nyíl utca, Új Élet Park


Újkerti Könyvtár, Petőfi Emlékkönyvtár

1982-ben a Magyarországon kiadott könyvek példányszáma eléri a 95 milliót.






A népművelő-könyvtáros szakot visszaállítani nincs szándékunkban. A közoktatás és közművelődés kapcsolata azt kívánja, hogy a tanító, illetve tanár szakhoz kapcsoljuk a közművelő képzést. Az egyetemeken, a tanárképző- és tanítóképző főiskolákon ez ma egységesen történik, eddigi tapasztalataink szerint ez a képzési forma korszerűbb, jobban megfelel a társadalmi igényeknek.

 

FOLYAMATOS JELEN

A DEBRECENI VÁROSI KÖNYVTÁR ÖTVEN ÉVE 1977–1985

Elek Sándorné

1977 augusztusában Kertész Gyuláné távozik az intézmény éléről. Néhány hónapig az igazgatói feladatokat Kiss Anna, az intézmény igazgatóhelyettese mint megbízott igazgató látja el. 1978. február 1-jén áll munkába a Városi Könyvtár új vezetője Elek Sándorné, aki 1985-ig irányítja az intézményt.

Vázlatos könyvtári helyzetkép 1978−1985

A korszak könyvtárügyi feladatait az országos könyvtárügyi konferenciák, az ötéves tervek irányelvei, valamint az 1976-os könyvtárügyi törvényerejű rendelet elvárásai határozzák meg. A törvényerejű rendelet lehetővé teszi a közművelődési feladatok bátrabb felvállalását. A nyolcvanas évekre a könyvtárügy területén a fejlődés lelassul, egyre több gazdasági nehézséggel kell szembenézni.

• A III. Országos Könyvtárügyi Konferencia (1970.) tézisei többek közt tartalmazzák, hogy „az állam elsődleges feladata a nyilvános, bárki számára hozzáférhető könyvtári ellátás és szakirodalmi tájékoztatás biztosítása”. Megállapítják, hogy a közművelődési könyvtárakban „fokozatosan teret hódít a helyben olvasás szokása, a tájékoztató szolgálat igénybevétele is. Az ilyen könyvtárak jól válogatott általános gyűjteményét a legkülönbözőbb szakemberek intenzíven használják fel a szűkebb szakterületükön túli tájékozódásra.”
• Az 1976-ban kelt könyvtárügyi törvényerejű rendelet valamelyest ellensúlyozza a népművelői szemléletet, s erősíti a szolgáltatáscentrikus felfogást.
• Az 1981-es IV. Országos Könyvtárügyi Konferencián megfogalmazzák a szakma előtt álló legfontosabb feladatokat, elvárásokat. Számot vetnek a realitásokkal, az ország nehéz gazdasági helyzetével; nem határoznak meg új nagyléptékű célokat, mindössze a korábban elfogadottakat új oldalról vizsgálják meg. Alapelvként hangzik el, hogy minden állampolgár számára biztosítani kell, hogy egyszerűen, gyorsan és a neki legmegfelelőbb helyen juthasson hozzá a számára szükséges információkhoz. Kiemelt figyelmet kapnak az aktív korosztályok, valamint a hátrányos helyzetűek.
• Előtérbe kerül a gyermekek és az ifjúság könyvtári ellátása. 1978-ban bevezetésre kerül az általános iskolai oktatás és nevelés új terve, amelyben szerepet kap a könyv- és könyvtárhasználat. Örvendetes tény, hogy már első osztálytól szerepelnek a tantervben könyvtárlátogatások, s a realitásokkal számolva nem kötik ki, hogy az iskolai vagy a közművelődési könyvtárat kell megismertetni a gyerekekkel.
• Szakmai fórumokon szorgalmazzák az együttműködést az oktatásügy minden szintjével. Országos akciók indulnak az olvasás és a könyvtári szolgáltatások népszerűsítésére (Olvasó Ifjúságért Mozgalom, Olvasó Népért Mozgalom). Elterjedőben vannak a könyvtári és információs szolgáltatások. Szaporodnak a könyvtárak közötti együttműködések, a közös fenntartásban működő könyvtárak. Nagy figyelem kíséri, az ún. ÁMK-mozgalmat, egyre több iskolai és közművelődési feladatokat egyaránt ellátó könyvtár nyílik az országban.
• Kiemelt figyelem fordul a megfelelő szakemberek foglalkoztatására, egyre nagyobb szerepet kapnak a szakmai továbbképzések.
• Megjelennek a könyvtári dokumentumokat leíró új szabványok, amelyek nemzetközi szinten határozzák meg az egyes dokumentumokról közlendő és nem közlendő adatok körét, az adatok sorrendjét, besorolását.

Lépéshátrány

Debrecen a közművelődési könyvtárak tekintetében a 80-as években még mindig a sereghajtók között van.

• Nem épül meg a megyei könyvtár, sok fehér folt, ellátatlan terület van a városban.
• A városi könyvtár fiókjai közül mindössze egy, a Petőfi Emlékkönyvtár épült eleve könyvtárnak, sok fiók korszerűtlen.
• 1978-ban Debrecenben a könyvbeszerzési keret kevesebb, mint fele a miskolcinak, az egy lakosra jutó könyv Szegeden 3,2 kötet, Miskolcon 2,8, Győrben 2,6 kötet, Debrecenben viszont csak 1,8.

Folyamatos felújítások

Sok gondot jelent a használatban lévő épületek karbantartása. Elavult villanyhálózat (Benedek Elek Gyermekkönyvtár, Új Élet Park, Hatvan utca), korszerűtlen és nem biztonságos fűtés (Csapókerti Könyvtár, Homokkerti Könyvtár), rossz tetőszerkezet (Új Élet Parki Könyvtár, József Attila telepi Könyvtár) nehezíti a működést.

Évenként elkészül a hálózat felújítási terve, lépésről lépésre haladnak a felújítási munkák. Sok félmegoldás, kényszerű kompromisszum születik, jócskán van évekig cipelt, megoldásra váró probléma.
A gazdasági csoport munkatársai rendszeresen látogatják a fiókkönyvtárakat, felmérik a helyzetet. Évente két-három könyvtárat sikerül felújítani. A nehéz gazdasági körülmények között is csaknem minden egységben javulnak a működési feltételek. Rendszeresek a festések, a teljes felújítások, bővítések.

• A Benedek Elek Könyvtár a Közművelődési Alaptól kapott támogatásból új berendezést kap.
• 1978-ig a Zenei Könyvtár fenntartását a Megyei Művelődési Központ fizeti. A Művelődési Központ elköltözésével ez a költség a Városi Könyvtárat terheli. A költözés után a Megyei Művelődési Központ 2 helyiséget és egy telefonvonalat átad a könyvtárnak. Az igazgató a fenntartásra és további 1 fő 8 órás technikai dolgozó, valamint 1 fő 4 órás takarító bérére évi 83 000 Ft fedezetet kér.
• 1983-ban felújítják az Igazgatási Központot, a kötészet helyén igazgatói irodát alakítanak ki, az előtte lévő folyosóból titkárság lesz. Bővül a gyermekkönyvtár és a gazdasági osztály. Megszűnik az anyagraktár és a kézikönyvek raktára. Az előbbiből igazgatóhelyettesi iroda, az utóbbiból információs iroda lesz.
• Kicserélik a mikrobuszt (1981), írógépeket, sokszorosítógépet szereznek be.
• A fiókokban bojlereket szerelnek fel, több helyre hűtőgép is kerül, bútorokat, szőnyegeket, függönyöket vásárolnak. Állandó probléma, hogy a fiókok többségében nincs telefon és a fűtés széntüzelésű kazánnal (Csapókert) vagy cserépkályhával (Homokkert) történik.
• A működési feltételek lényeges javulását a Nagysándor telepi fiók új helyre költöztetése, illetve a megnyíló új fiókok jelentik (ld. később).

Mindenre van szabályzat

Az új igazgató nagy gondot fordít a belső szabályzatok elkészítésére. 1978-ban több házi szabályzatot is kidolgoznak, illetve aktualizálnak:

• 1978-ban készül el a Feljebbsorolási, Jutalmazási, Működési, Selejtezési, Házipénztár-kezelési, Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzat.
• 1979-ben születik az első Belső Ellenőrzési Szabályzat, valamint a Leltározási Szabályzat. A szigorú számadású nyomtatványokról házi nyilvántartást vezetnek be.
• 1980-ban „A folyóirat-állomány ügyviteli és kezelési szabályzata” készül el (kiegészítésül a Gyűjtőköri Szabályzathoz), ez tartalmazza a folyóiratok beszerzésével, nyilvántartásával, feltárásával és használatával kapcsolatos teendőket, illetve szabályozza, mely folyóiratokat kell köttetni, tékázni, megőrizni, selejtezni.

Szervezeti és Működési Szabályzat

• Az 5/1978/XII.12/KM számú utasításnak megfelelően elkészült a Városi Könyvtár új Szervezeti Szabályzata (1979).
• 1981-ben kidolgozzák a Fiókkönyvtárak Használati Szabályzatát, még ebben az évben kiegészítésre kerül a Szervezeti és Működési Szabályzat a hanglemez-, kotta-, partitúra-, diafilm-beszerzéssel.

Számviteli szabályzat

• 1983. január 1-től új számviteli rendszer kerül bevezetésre, a kettős könyvvitel. Ennek következtében szükségessé válik az intézményi számlarend kidolgozása, valamint az analitikus nyilvántartási rendszer átszervezése. Az új számviteli rendszer jelentős többletmunkát eredményez.
• 1984-ben kerül kidolgozásra az új Házipénztár Kezelési Szabályzat, valamint a Munkaügyi Házi Szabályzat, az irattár selejtezésére vonatkozó szabályzat és a Munkavédelmi Szabályzat is elkészül.

„Fruskák” helyett képzett könyvtárosok

A hálózat bővítésével nő a főfoglalkozású könyvtárosok száma is. Egy 1979-es adat szerint a munkatársak 95%-a nő. Az átlagéletkor mindössze 30 év. Fiatal, lendületes, a hálózat működését a későbbekben meghatározó „nagy generáció” indul el a pályán.
A könyvtárosok 2/3-a már ekkor egyetemi, vagy főiskolai szakképesítéssel rendelkezik. Jellemző erre az időszakra, hogy majd mindenki folytat szakmai tanulmányokat. Az érettségizettek diplomát szereznek, a tanítóképzőben végzettek a nyíregyházi főiskola kiegészítő szakán államvizsgára jelentkeznek, szaktanfolyamokra járnak.

A könyvtárosok számának növekedésében kiemelkedő év 1980. Az Újkerti Könyvtár megnyitásával 12 fővel nő a főfoglalkozásúak száma.

	Dolgozók száma	Könyvtárosok száma
1974	77 fő	43 fő
1981	77 fő	57 fő
1985	96 fő	51 fő

Szükség van létszámbővítésre a módszertani csoportnál, a feldolgozóban és a gazdasági csoportnál. 1981-től a feldolgozóban 5 fő, a másik két csoportban 3-3 fő dolgozik. Még ebben az évben munkába áll egy karbantartó szakmunkás. A megnövekvő dolgozói létszám és a sokasodó feladat miatt csoport-szervezetről az osztály-szervezetre térnek át. 1982-től a hálózat egész tevékenységét érintő feladatkört három osztály látja el: a Módszertani Osztály, az Állománygyarapító- és Feldolgozó Osztály és a Gazdasági Osztály.

Hálózatépítés – könyvtárak elérhető távolságban

Továbbra is a hálózatfejlesztés fő szempontja, hogy Debrecen lakói 1,5-2 km-es távolságon belül találjanak olyan könyvtárat, amely kielégíti igényeiket. Ebben az időszakban jelentős előrelépések történnek.

A város 192 000 főnyi lakosságából megközelítőleg 100 000 fő él lakótelepeken. Az 1977 és 1985 közötti időszakban a hálózat csaknem valamennyi fiókkönyvtárát felújítják.
1981 márciusában elkészül a városi könyvtár VI. ötéves terve, amely tartalmazza az 1981−85. közötti időszakra vonatkozó fejlesztéseket. A tervezet szorgalmazza új fiókkönyvtárak létesítését a Tócóskertben, a Nagysándor telepen, a Nyugdíjasok Házában és a Hatvan utcán. Az elképzelések csak részben válnak valóra. Az újonnan épülő 4 lakótelepen van lehetőség új fiókokat nyitni. Megfelelő színvonalú, alapterületű, korszerű könyvtár épül az Újkertben, a Nyugdíjasok Házában és a Tócóskertben. A nyolcvanas évek közepére az ország és a város gazdasági helyzete is rosszabbra fordul, a Tócóskertben az eredeti tervek megvalósítására már nincs fedezet. A gyermekrészleg az iskolába, a felnőttek könyvtára egy családi házba kerül. Még mindig sok a fehér folt, az ellátatlan terület, a nem megfelelő színvonalú fiókkönyvtár és letéti kölcsönző.

Együttműködések és hálózatfejlesztés

A 60-as években a szakszervezeti hálózattal kötött együttműködési megállapodást (MÁV Járműjavító) újabbak követik. 1977 elején (még Kertész Gyuláné igazgatósága alatt) a Vasutas Dolgozók könyvtárával, 1978-ban a Kölcsey Művelődési Központtal, 1980-ban az Újkerti Nevelési Központtal, 1981-ben a Nagysándor telepi iskolával, 1984-ben a Margit Téri Általános Iskolával kötnek együttműködési megállapodást.

• A Vasutas Dolgozók Klubkönyvtárával (Szárnyaskerék) (1977) az együttműködés megkötését a 4/1965 (VI. 15.) MM. és a 4/1969 (VII. 19.) MM. sz. rendelet teszi lehetővé. A Vasutas Dolgozók Szakszervezete és Városi Könyvtár együttműködési megállapodása a Petőfi tér 6. sz. alatt működő könyvtár közös fenntartásáról szól. A Vasutas Dolgozók Klubkönyvtára 1977. január 1-jétől a Városi Könyvtárral közös fenntartásban működik, a vasutas dolgozók mellett ellátják a környéken élő felnőtteket és gyermekeket. A könyvtár működtetője a Vasutas Dolgozók Klubkönyvtára, a Városi Könyvtár a támogató szerv. A megállapodás határozatlan időre szól. A könyvtár funkcióját tekintve C típusú közművelődési könyvtár. 1977 és 1990 között a városi könyvtár évente 40 000 forintot biztosít a klubkönyvtárnak, valamint vállalja saját könyvkötészetében évi 70 db könyv bekötését. A könyvtár a Városi Könyvtár számára statisztikai adatokat 1981-től szolgáltat, rendszeresen megküldi munkatervét, állományát önállóan gyarapítja és dolgozza fel.
• Az 1966 óta közös fenntartásban működő és több alkalommal költöztetett, olykor méltatlan körülmények között lévő Folyóiratolvasó 1978. szeptember 1-jétől a Kölcsey Művelődési Központba kerül. A Hírlapolvasót a Városi Könyvtár a Kölcsey Ferenc Művelődési Központtal közösen tartja fent. A költözés után egy fonotéka is kialakításra kerül. A Művelődési Központ biztosítja a „Diákkönyvtár hangszalagon” kazettáit, a nyelvleckéket és a komolyzenei anyagot. A továbbiakban is csak a kurrens folyóiratok elhelyezésére van lehetőség, a régebbi bekötött folyóiratok zárt raktárban vannak. A tágas új helyiség vonzza a látogatókat. A napi átlagos forgalom 135 fő. Az új hellyel megváltozik az olvasóközönség összetétele is. Sok az egyetemista, középiskolás. A nyitva tartási idő: hétköznapokon 10 órától 18 óráig, szombaton és vasárnap 10 órától 22 óráig. Rendszeresen tartanak újságírókkal találkozókat, folyóiratankétokat.
• 1980-ban hosszas előkészítő munka előzi meg az Újkerti Könyvtár megnyitását. A kezdeti lépések, tervek elkészítésében jelentős szerepe van a Városi Könyvtár korábbi igazgatójának, Kertész Gyulánénak. 1975-ben szerepel először a távlati tervek között az Újkerti Könyvtár felépítése. A tervezés későbbi szakaszaiban többször módosulnak az elképzelések. A Debreceni Városi Tanács 1980. IX.16-án 80/1980. VB határozatával hozza létre az újkerti lakótelepen az ÁMK-t, azzal a céllal, hogy feladata legyen a vonzáskörzetébe lakó gyermekek oktatása, nevelése, ill. a lakótelepen élő közel 30 000 gyermek és felnőtt lakos művelődésének segítése. Az intézmény lépcsőzetesen alakult ki, s valójában 1982 januárjában lesz teljesen kész. A könyvtár 1980. december 1-jén nyit. A kettős funkciójú 600 négyzetméteres könyvtár az ÁMK és a Városi Könyvtár közös fenntartásában kezdi meg működését. Nyitáskor hat felsőfokú végzettséggel rendelkező könyvtáros dolgozik a könyvtárban, a könyvtár vezetésére Hadházy Csabáné kap megbízást. A kölcsönzési idő heti 41 óra. Már induláskor a hálózat legjelentősebb gyűjteménye az Újkerté. A második év végére majdnem megduplázódik az állomány, kiváló a zenei- (918 db lemez), a diafilm- (478 db) és a folyóirat- választék. Az olvasói létszám 3000 fő fölött van. Esztétikus és impozáns látványt nyújt a 600 négyzetméternyi osztatlan tér, ami egyben problémát is jelent. Egy térben van az olvasóterem, a zenei részleg, a kölcsönzőtér, előadások, órák, csoportos tevékenységek. A zenei részleg berendezését 1981-ben alakítják ki, 7 csatornán lehet zenét hallgatni. A zenei anyag állománybavétele, feldolgozása a központban történik.

Három egység nyitására kerül sor 1981-ben. A kettős funkciójú (közművelődési és iskolai) könyvtárakat egy 1977-es minisztériumi irányelv a kistelepülések ellátásának javítására szánta, a IV. Országos Könyvtárügyi Konferencia 1981-ben célszerűnek ítélte a kettős fenntartású könyvtárak létrehozatalát a peremkerületekben és az új lakótelepeken is.

• A Nagysándor-telepi Könyvtár kis alapterületen és rossz körülmények között működik. Jó megoldásnak látszik a gyűjteménynek a Nagysándor telepi iskolában történő elhelyezése. A könyvtár együttműködési megállapodást köt az általános iskolával, mely szerint a városi könyvtár vállalja az iskolai feladatok ellátását, s a környéken élő gyerekek és felnőttek könyvtári ellátását is. Kezdetekben abban reménykednek, hogy mindkét funkciót lehet majd színvonalasabban betölteni. Ám a könyvtárosok próbálkozásai ellenére sem sikerül a felnőtt lakosságot becsalogatni a könyvtárba. Évekig kísérleteznek, több alkalommal a könyvtárban tartják a szülői értekezleteket is, de egyik rendezvény sem növeli a felnőttek táborát.
• Még ebben az évben a Fiatal Házasok Otthonában (később Kartács utcai Könyvtár), egy tízemeletes házban, a folyosó jobb és bal oldalán kap a városi könyvtár két helyiséget. 1981. május 11-én az egyik oldalon könyvtárat, a másikon klubot nyitnak. A tízemeletes épületben, ahol 160 ifjú házas lakik, a lakások mindössze 31 négyzetméter alapterületűek. A klubhelyiség a pici otthonok kiegészítésére szolgál, olyan hely, ahol a lakóknak lehetőségük van vendéget fogadni, programokat tartani. A klubot a városi könyvtár rendezi be és működteti. Kényelmes ülőbútorok, folyóiratok, játékok, magnó, lemezjátszó, televízió is áll az ott élők rendelkezésére. A klubban a szombat, a vasárnap és a hétfő a közösségi rendezvényeké, a hét többi napja pedig a családoké. A helyiség alkalmas kiállítások tartására is. Már az első évben tartanak képzőművészeti, fénykép- és plakátkiállításokat.

Hálózatfejlesztés – régi könyvtárak új szervezetben

Józsai Könyvtár (1982)

• 1982-ben Józsát (a korábban önálló kistelepülést) közigazgatásilag is Debrecenhez csatolják, s az addig a Megyei Könyvtár szakmai felügyelete alatt álló községi könyvtár a városi könyvtár hálózatának egyik fiókkönyvtára lesz. A Józsai Könyvtár története 1949-ben kezdődik, amikor a helyi tanító felesége, Tóth Zoltánné Seres Ilona egy vándorládában a megyei könyvtártól 50 könyvet kap. Elek utcai lakásukban kezdi meg a kölcsönzést olyan sikerrel, hogy még abban az évben megkéri a megyei könyvtár igazgatóját, bővítsék a letét számát 100 kötetre. A megyei könyvtárban dolgozó Elek Sándorné segítségével megkezdi működését a megyei könyvtár 9. sz. fiókkönyvtára. 1959-ben a kötetek számát 1.053 darabra emelik, s a Józsai Tanács kezelésébe adják. 1959-től minden évben meghatározott keret állt rendelkezésre. 1965-ben Józsán egy központi községi könyvtár és két kölcsönzőhely működik. 1975-ben a központi könyvtár egy üresen álló malomépületbe költözik. Mint régi épületeknél szokás, itt is jelentkeztek a problémák, de ezek kezelése csak a városi könyvtárhoz csatolás után kezdődik meg. A könyvtár 1982. január 1-jétől tartozik a Városi Könyvtárhoz. Már 1983-ban kicserélik födémszerkezetét, korszerűsítik a villanyhálózatot. A könyvtár állományát a könyvtárvezető, Mogyoróssy Jánosné önállóan gyarapítja és dolgozza fel.

A HÁlÓZATFEJLESZTÉS SIKERES ÉVE

Az intézmény történetében kiemelkedő jelentőségű volt az 1984-es év, négy új könyvtár kezdte meg működését. Áprilisban átadták a felújított Józsai Könyvtárat, júniusban a Nyugdíjasok Háza könyvtárát, november 7-én a Tócóskerti Iskolai- és Gyermekkönyvtárat, majd a Központi Olvasótermet. Egy év alatt 800 négyzetméterrel nőtt a Városi Könyvtár alapterülete.

• Az Újkerti lakótelep szélén, a DAB székházzal szemben a Nyugdíjasok Háza földszinti részében kap 150 négyzetméternyi helyet a könyvtár. A könyvtár egy légtérből áll, de a felnőtt és a gyermekrészleg elkülönül egymástól. A lakótelep felől és a Nyugdíjas Házból is bejárattal rendelkezik a helység. A könyvtár a hálózat egyik legszebb fiókkönyvtára: tágas, világos, két oldalán végig ablakok, így a nap a nyitvatartási idő egésze alatt besüt. A könyvtárosi feladatokat a könyvtár megnyitásától kezdve egy főfoglalkozású könyvtáros látja el. A könyvtár picike állománnyal indult, a könyvek egy része a megszüntetett Szabadságtelepi könyvtárból kerül át.
• A 70-es évek elején kezdődött el Debrecen nyugati szélén egy kiterjedt területű kertség felszámolása, hogy helyén új lakótelep épüljön, a Tócóskert. A Margit tér 19. szám alatt 1982-ben elkészült az iskola épülete, amelyben akkor még két különálló igazgatású iskola kapott helyet. A könyvtár az aulából üvegfallal leválasztott helyiségben nyílt meg. 1984. szeptember 1-jétől életbe lép a debreceni Városi Könyvtár és a Tócóskerti Általános Iskola együttműködési megállapodása, amelynek értelmében november 9-én megkezdi működését a közös fenntartású Tócóskerti Iskolai – és Gyermekkönyvtár. Induláskor 8 000 kötet könyvvel rendelkezik, ami a korábbi iskolai könyvtár állományából kerül át a városi könyvtár kezelésébe. A Feldolgozó Osztály pedig már korábban, 1982-től elkezdte a kézikönyvek, klasszikus irodalom, az ajánlott és kötelező irodalom gyűjtését az új egység részére. Minden olyan 18 éven aluli tanulót beírnak, aki a lakótelepen él, függetlenül attól, hogy az iskola tanulója vagy sem. Már az első hónapban 531 fő iratkozik be a könyvtárba.
• 1984. november 9-én nyílik meg a Béke (később Szent Anna) 18. számú ház udvarában a Központi Olvasóterem Az új egység az olvasók elől eddig „elzárt” állományrészt teszi hozzáférhetővé. A Városi Könyvtár központjában évekig gyűjtött gazdag kézikönyvtári állomány kerül most ide, amely tartalmazza minden tudományág alapvető, összefoglaló jellegű kézikönyveit, a lexikonok gazdag választékát, szótárakat, albumokat, valamint a szépirodalmi alkotások közül a fontosabb vers-, dráma, novellagyűjteményeket és antológiákat. (A központban történő gyűjtés eredeti célja az volt, hogy az anyag majd egy nagykönyvtár „K” állományának alapját képezze. Egyúttal a központi tájékoztatás fő forrása is volt, amire a fiókkönyvtárak támaszkodhattak.) Az olvasótermi részben 36 személy jegyzetelhet, kutathat egyidejűleg. Külön teremben helyezik el az összes magyarországi és a környező országok jelentősebb magyar nyelvű irodalmi folyóiratait, valamint az általános érdeklődésre számító történelmi, társadalomtudományi, művészeti témájú periodikákat. Már a nyitáskor több folyóirat régebbi évfolyamai is rendelkezésre állnak. A gyűjteményt (14 éven felül) bárki látogathatja, ingyenesen, beiratkozási díj nélkül. A könyvek nem kölcsönözhetők, csak helyben használatuk lehetséges. Az épülethez tartozó 170 négyzetméternyi pincében alakítják ki a hálózat központi fölöskönyv-raktárát, ezzel lehetővé válik a kisebb raktárak felszámolása. A pincébe kerül a letéti könyvtárak központi állománya is, s az olvasóteremben lesz a letéti instruktor szolgálati helye.

A Letéti kölcsönzők hanyatlása

A Debrecent körülvevő tanyavilágban a nyolcvanas években mintegy 15 ezer ember él. Nem kis gondot jelent a tanyákon élők kulturális ellátása. Az iskolák fokozatos elnéptelenedésével és megszűnésével egyidejűleg a meglévő művelődési lehetőségek is beszűkülnek. Csökken azoknak a tanyai területeknek száma, ahol közművelődési tevékenység folyik. Nagy problémát okoz, hogy továbbra is hiányoznak a megfelelő létesítmények, helyiségek, klubvezetők, könyvtárosok, népművelők. Az itt maradó lakosság egyre kevésbé igényli a kulturális rendezvényeket. A városi könyvtár számára sok feladatot jelent a letéti állományok cseréje.

• 1981-ben például 33 alkalommal végeznek könyvcserét. Csaknem minden helyen magas a könyvhiány, sok a kallódó cédula, a kartonok nélküli könyv.
• A nyolcvanas években több életképtelen letétet felszámolnak: Öregek Napközi Otthona – a Nagysándor telepen és a Csapó utcán, Szociális Otthon - Kishegyesi út, Bánk, Kerekestelep, Szikgát, Pac, Ondód, Haláp.
• 1983-ban a Szabadságtelepi könyvtár, mint fiók megszűnik, s letétként folytatja működését. A változtatást a könyvtár kis alapterülete és az alacsony olvasói létszám indokolja.

SZOLGÁLTATÁSKÖZPONTÚ HÁLÓZAT

A nyolcvanas évek nagy olvasói létszám- és forgalomnövekedése az új könyvtáraknak, ezek közül is elsősorban az Újkerti Könyvtárnak köszönhető. Az emelkedő mutatók bizonyítják, hogy mennyire fontos szerepe van az átgondolt hálózatfejlesztésnek.

• A nagyobb könyvtárakban: Újkerti Konyvtár, Zenei Könyvtár, Benedek Elek Könyvtár, Petőfi Emlékkönyvtár nő az olvasói létszám.
• A Petőfi Emlékkönyvtár és a Zenei Könyvtár a nyolcvanas évek végére eléri a telítettségi szintet, a beiratkozott olvasók száma nem nő tovább, környezetükben „felszívták” az optimális olvasói tábort.
• A kisebb, a hatvanas években élenjáró fiókokban - mint a Szabadságtelepi, József Attila telepi, Cegléd utcai, Hatvan utcai, Homokkerti Könyvtár, a Csapókerti Könyvtár - megkezdődik az olvasói létszám csökkenése.
• Az olvasói létszám összetétele: 1978-ban a beiratkozott olvasók 39%-a 14 éven aluli, 1985-re ez a szám 10%-kal nő, köszönhetően a hálózat új közös fenntartású (iskolai és lakóterületi) könyvtárainak, az iskolák számára tartott foglalkozásoknak. A látogatók száma 53%-kal, a kölcsönzött dokumentumok száma 6%-kal nő.

Olvasók száma

1978	1979	1980	1981	1982	1983	1984	1985
12473	12 486	12 456	14 726	16 464	17 072	17 762	18 364

Látogatók száma

1978	1979	1980	1981	1982	1983	1984	1985
144 068	173 865	163 792	147 260	225 190	217 100	212 525	268 154

Kölcsönzött dokumentumok száma

1978	1979	1980	1981	1982	1983	1984	1985
341 026	348 634	296 615	383 117	455 384	470 262	508 604	513 016

1980-ban egységesítik a fiókkönyvtárak nyitva tartását; a csütörtöki napot munkaértekezletekre, továbbképzésekre, valamint nagyobb rendezvényekre, találkozókra tartják fent.

Minden korosztály fontos: a gyerekek

A 70-es évek közepére a fiókok már rendelkeznek (többnyire) elkülönített gyermekrészleggel. A gyerekekkel való foglalkozás rendszeres feladattá válik – kivéve egy-két fiókkönyvtárat, ahol a helyhiány, vagy a csak felnőtteknek gyűjtött állomány nem teszi ezt lehetővé (Szabadságtelep, Zenei Könyvtár). A hálózat gyermekkönyvtári munkájának megszervezése és szakmai irányítása a Benedek Elek Gyermekkönyvtár vezetőjének feladata. Végh Csabáné, majd 1977-től Dr. Nagy Zoltánné irányításával rendszeressé válnak a megbeszélések, a közös programok, elkészítik a gyermekkönyvtári munka éves munkatervét. Gondot okoz, hogy bár nő a gyermekolvasók száma, igen kevés a hálózatban a gyermekkönyv. A Gyermekek Nemzetközi Éve (1979) alkalmából kiemelten szerzeményeznek számukra. Első lépésként a Benedek Elek Könyvtár és a Petőfi Emlékkönyvtár gyermekrészlegeit tudják fejleszteni. A gyerekek körében főként a mesekönyvek népszerűek, de egyre figyelemre méltóbb az ismeretterjesztő irodalom iránti érdeklődés is. A gyermekolvasók számából és a könyvhiányból adódóan nagy a legkedveltebb sorozatok (Bölcs Bagoly, Búvár Könyvek) forgási sebessége.

Programok
A hetvenes évektől a hálózat egyik legnépszerűbb és legszínvonalasabb rendezvénye a Megyei Könyvtárral évente közösen megrendezett Gyermekkönyvnapok, amelyekre számos neves író látogat a fiókkönyvtárakba. Sok programot tartanak a könyvtárosok is, ezek közül a legkedveltebbek a meseposztós foglalkozások, játékdélelőttök, vetélkedők, gyakori az osztályok, napközis csoportok, óvodások ismerkedő jellegű látogatása.

Minden korosztály fontos - Olvasótáborok tanyán élő gyerekek számára

1972-ben rendezik az első tanyai olvasótábort, a Debrecenhez tartózó tanyákon élő általános iskolák 6-7-8. osztályos tanulói számára. Az 1972−1986. közötti bentlakásos olvasótáborok 10 napig tartanak és térítésmentesek. Az intézmény a szervezésükre a városi Kulturális Alaptól kap támogatást. A táborok lehetőséget nyújtanak a kulturálisan ingerszegény környezetben élő gyerekek számára az irodalom és a társművészetek, a természettudományok vagy egyszerűen az élet különböző területén elsajátítható ismeretek iránti érdeklődés felébresztésére.
Az olvasótáborok lelke és vezetője Dr. Nagy Zoltánné. A kiscsoportok vezetői a hálózat munkatársaiból verbuválódnak. Többnyire a fiatalabb korosztályhoz tartozó, pedagógiai érzékkel bíró munkatársak. A táborokban ott találjuk Ádám Magdolnát, Hadházy Csabánét, Sipos Klárát, Suba Józsefnét, Böjtös Ibolyát. A rendkívül gazdag programkínálatot nem áll módunkban itt felsorolni, de azért néhány előadó nevét megemlítjük: Bényei József újságíró, Várhidi Attila rendező, Móré Mihály festőművész, Nagy János tanár, József Eta, Sz. Kürti Katalin muzeológus, Varga Magda operaénekes, Varvasovszky Jánosné zenepedagógus, Irmai Kálmán zongoraművész, Kun János előadóművész, Tücsök együttes, Veres József filmesztéta. A táborokban együttműködik csillagász, matematikus, pszichológus, orvos, testnevelő, író, költő, képzőművész, a könyvtáros – és a gyerekek. Közösen tanulják, vitatják, olvassák az irodalmat, művészetet, történelmet, tudományokat. A szervezők azon törekvése, hogy szeretnének a gyerekek számára élményteli találkozásokat nyújtani, minden bizonnyal valóra vált.

Minden korosztály fontos - nyitás az iskolák felé

A három iskolai és közművelődési feladatokat ellátó könyvtár (Újkert, Tócóskert, Nagysándortelep) mellett szinte minden fiókkönyvtár együttműködik a lakókörzetében lévő oktatási intézményekkel. A Városi Könyvtár munkatársai sok esetben szakmai tanácsokkal is segítik az ebben az időszakban kiépülő iskolai könyvtárakat (Csapókert, Hatvan utca, Homokkert).

Az új tanterv (1978) már előírja az alsó tagozatosok számára is a kézikönyvek ismeretét, munkaeszközként való használatát, kívánatosnak ítéli meg a Bölcs Bagoly, Búvár zsebkönyvek, enciklopédiák használatát, ismeretterjesztő szövegek keresését, a tulajdonképpeni könyvtári tagságot 4. osztálytól követeli meg. A felső tagozatos magyar nyelv, illetve irodalom tantárgy már következetesen számol a könyvtári ismeretekkel. Ennek is köszönhető, hogy egyre több pedagógus tartja fontosnak, hogy tanítványai megismerjék a legközelebbi fiókkönyvtárat, rendszeressé és szervezetté válnak a könyvtárlátogatások, mindez hat az olvasói létszám növekedésére is. A könyvtárosok a programokat azzal a céllal állítják össze, hogy elősegítsék az új oktatási és nevelési terv célkitűzéseit. Több továbbképzést is szerveznek, hogy minden könyvtáros megismerkedjen az új követelményekkel, felkészüljön a feladatokra.

• A Csapókerti könyvtáros a Jánosi utcai és a Komócsin Zoltán Általános iskolával alakít ki együttműködést. A Csapókerti iskolásoknak Tóth Ilona könyvtárvezető és Móré Mihályné iskolai könyvtáros közösen tart klubfoglalkozásokat.
• A Hatvan utcai könyvtárosok a Lilla téri iskola pedagógusaival közösen, az új tantervre épülő foglalkozás-sorozatot dolgoznak ki. Könyvtárhasználati órákat, rendhagyó órákat tartanak, módszertani segítséget nyújtanak az iskola könyvtárosának. A könyvtáros részt vesz a szülői értekezleteken, ahol a könyvtár szolgáltatásairól és a gyerekek olvasási szokásairól beszélget a szülőkkel.
• 1977-ben a József Attila telepi klubkönyvtár megállapodást köt a József Attila Általános Iskolával, mely szerint a két intézmény a telepen élő lakosság kulturális igényeinek kialakítását közös célnak tekinti. A 77/78-as tanévben a könyvtárban rendezik meg a „Szülők Akadémiáját”. A könyvtáros ajánló jegyzékeket készít minden tantárgyhoz a könyvtárban található szakirodalomból. Az iskola kérésére - helyhiány miatt - minden nagyobb vetélkedőt, versenyt, ünnepélyt a könyvtárban tartanak.
• A Nyíl utcai Könyvtár is rendszeresen fogad iskolai osztályokat, a „Barátom a könyv” és „Barátom a zene” akcióhoz kapcsolódva, a könyvtár három iskola napközis csoportjainak a felkészítését vállalja. 1979-ben négy részből álló előadássorozat indul a könyvtárban a környező iskolák magyar szakos tanárai részére az 1945 utáni magyar irodalomról. Az előadásokat Dr. Simon Zoltán tartja.
• A Petőfi Emlékkönyvtár együttműködési szerződést köt a Bocskai István Általános Iskola úttörőcsapatával. A rendszeressé váló könyvtári foglalkozások mellett felkészítik az iskola tanulóit a Debreceni Kaleidoszkóp vetélkedőre, földrajzi vetélkedőre, a gyermekkönyvnapok keretében aszfaltrajzversenyt, író-olvasó találkozót, irodalmi műsorokat szerveznek.
• Az Új Élet Parki Könyvtárnak (később Libakerti Könyvtár) négy általános iskolával (Új Élet Parki, Vénkerti, Dózsa György úti, Rudas László Általános Iskola) van kapcsolata. Rendszeres az együttműködés az óvodákkal (Ősz utcai, Vénkerti, Új Élet Parki Óvoda) is. A gyerekek számára nyújtott programok között könyvtárbemutatások, önálló könyvtári foglalkozások, rendhagyó órák, meghívott előadóval tartott rendezvények szerepelnek. Az óvodások számára szervezett könyvtárbemutatókat mindig valamilyen kiegészítő program (pl. mesefilmvetítés, meseelemzések, dalok hallgatása) követi. 1977-ben a gyermekkönyvtáros és az Új Élet Parki Óvoda óvónője közös bemutató foglalkozást tart.
• A Homokkerti Könyvtár jó kapcsolatot alakít ki a Petőfi Sándor Általános Iskolával. A pedagógusok olvasótoborzással, a rendezvények közönségének szervezésével segítik a könyvtárat. A foglalkozások mellett irodalmi szakkört tartanak pedagógus vezetésével.

Minden korosztály fontos – fiatalok a könyvtárban

Az akkoriban KISZ-korosztályúnak nevezett, tizenéves fiatalokkal való foglalkozás változatos formái honosodnak meg a hálózatban. A könyvtárosok legfontosabb céljuknak az értékes szak- és szépirodalom megkedveltetését tartják.

• Három könyvtár - a Hatvan utcai, a Petőfi Emlékkönyvtár, a Zenei Könyvtár - állandó kapcsolatot tart fent középiskolákkal, kollégiumokkal. Több országos könyvtári pályázat indul a korosztály számára, pl.: „Móricz-olvasónapló pályázat”, „Ki tud többet a Szovjetunióról?”, „Művelt Ifjúságért” - KISZ-akcióprogram, hagyománnyá válik a Debreceni Kaleidoszkóp városismereti vetélkedő is. A felkészülést a könyvtárak irodalomjegyzékek, hangosított diasorok összeállításával, felkészítő foglalkozások szervezésével segítik.
• A Zenei Könyvtár a kezdetektől feladatának tekinti a fiatalok zenei ízlésének formálását, zenei műveltségének gyarapítását. A könyvtár látogatóinak 70%-a középiskolás, főiskolás, egyetemista. Rendszeresen tartanak élőzenei bemutatókat, vetélkedőket. 1979-től a fiatalok nagy örömére megkezdik a zenei anyag kölcsönzését. Az olvasói létszám ezekben az években eléri a csúcsot.
• A 70-es években népszerű könyvtári ifjúsági klubok közül ekkor már csak a József Attila telepi, a Cegléd utcai és a Petőfi Emlékkönyvtárban lévő működik. A Cegléd utcai fiókkönyvtár Hermann Ottó körét a könyvtáros (Mocsári Tibor) természettudományi témák iránt érdeklődő fiataloknak szervezi, a másik kettőt tiszteletdíjas klubvezetők irányítják. Éves munkatervük része a városi könyvtár „nagy munkatervének”. A programjaik között önismereti előadások, irodalmi műsorok, táncházak, vetélkedők, kirándulások, sportprogramok szerepelnek.
• A József Attila telepi klub a nyolcvanas években sorozatos rendzavarások miatt zártkörű lesz, később meg is szűnik. A Petőfiben nincs megfelelő klubvezető, a Cegléd utcán a fiatalok érettségi után szétszélednek. A szabadidő eltöltése terén változnak a fiatalok elvárásai. A hatvanas években még kellemes szórakozási lehetőséget nyújtottak a klubkönyvtárak, de ez már kevés. A többség szívesebben tölti szabadidejét a könyvtár falain kívül. A nyolcvanas évek közepére a könyvtári ifjúsági klubok anyagi támogatás, megfelelő vezetők és az érdeklődés hiánya miatt sorra megszűnnek.

Minden korosztály fontos – felnőttek a könyvtárban

Az olvasószolgálati munkában együtt van jelen a művelődéspolitikában megfogalmazott célok által meghatározott ún. olvasói ízlés irányítása, az olvasók befolyásolása és nevelése, valamint az olvasói igények felismerése, elfogadása, majd kiszolgálása.

• A hetvenes évek végén a művelődéspolitika elvárásai szerint a könyvtárosoknak kiemelt figyelemmel kell kezelni a munkásolvasókat. 1989-ben az olvasók 27%-a tartozik a munkás kategóriába. A hatvanas évektől a felnőttek számára meghirdetett olvasómozgalmak mostanra megkopnak, néha érdektelenségbe fulladnak. A könyvtárosok azért kitartóan próbálkoznak, s igyekeznek néhány olvasót vagy szocialista brigádot beszervezni, a felülről jött elvárásoknak megfelelni. Az ún. munkásművelődést szolgálja a „Korunk Valósága” vetélkedő, a Móricz olvasópályázat a „Kell a jó könyv”. A jelentkezőknek a fiókkönyvtárak biztosítják az irodalmat, ajánló bibliográfiákat készítenek, segítik a felkészülést, előkészítő előadásokat tartanak. Nagyrészt formális, bár igen részletesen dokumentált kapcsolatok születnek a könyvtárak és az üzemek dolgozói, szocialista brigádok között.
• A nyolcvanas évek közepére egyre erőteljesebben jelentkezik az olvasók részéről a szórakoztató irodalom, krimik, fantasztikus irodalom iránti igény. Az állománygyarapításban és az olvasószolgálati munkában a korábbi nevelő, kioktató magatartás mellett mind nagyobb szerepet kap az olvasói igények elfogadása, kiszolgálása.
• Még mindig nagy problémát jelent a könyvesbolti és a könyvtári megjelenés közötti 2-3 hónapos csúszás. A felnőttek körében minden évnek megvan a maga könyvslágere. Többen keresik a TV-sorozatok után a vetített műveket könyv alakban, ám a példányok - sajnos - nem mindig állnak megfelelő számban rendelkezésre. Ennek kezelésre minden könyvtárban előjegyzési füzetet vezetnek be.
• Az olvasószolgálatban dolgozók minden olvasói rétegre figyelnek, a Módszertani Osztály kezdeményezésére felmérik a nyugdíjasok, a munkásolvasók, a kismamák igényeit. Tervbe veszik kismama-klubok szervezését, idősek, betegek számára a könyvek házhoz szállításának megszervezését.
• Kiemelt figyelemmel fordulnak a törzsolvasók felé. A Petőfi Emlékkönyvtár 5 éves, az Új Élet Parki Könyvtár (később Libakerti Könyvtár) 15 éves jubileumán köszönti őket.

A nyolcvanas évek elején a lakótelepi könyvtárak a környéken élők érdeklődéséhez igazítják programjaikat, egyre több olyan rendezvényt is szerveznek, ahol a könyvtárba nem járó rétegeket próbálják becsalogatni, pl. makramé-, szabás-varrás tanfolyamokat indítanak.

A felnőttek olvasási szokásait két jelentős felmérés vizsgálja.

• Dr. Molnár Orsolya és a könyvtár első igazgatója, dr. Sz. Szabó László a Petőfi Emlékkönyvtárban a felnőtt olvasók olvasási és könyvtárhasználati szokásairól készít felmérést. A legkedveltebb szerzők közül az első helyen Merle, a másodikon Szilvási, a harmadik helyen Berkesi áll.
• Várterész Cecília az Új Élet Parki Könyvtárban (később Libakerti Könyvtár)„Kell-e krimi a könyvtárban?” címmel vizsgálja az olvasási szokásokat. A felmérés szerint az Új Élet Parkban az olvasók 23%-a olvas lektűrt, s további 36% a lektűr mellett értékes szépirodalmat is. A legtöbb lektűrt olvasó a nyugdíjasok és a munkások köréből kerül ki. A könnyű irodalmat kölcsönzők 56%-a krimit, 14%-a sci-fit, 22%-a bestsellert, 8%-a egyéb művet kölcsönöz. A vizsgálat megállapítja, hogy azok, akik könnyű olvasmányt keresnek, gyakrabban járnak könyvtárba.

Referensz-szolgálat és az ajánló bibliográfiák

Erősödik a könyvárak referensszolgálata. 1978-ban például 374 témában kérnek irodalomkutatást, a válaszok bibliográfiai tételeinek száma 1039, az irodalomkutatást kérők 53%-a tanuló. A szolgáltatást igénybe vevők döntő többsége általános iskolában, középiskolában, vagy felsőoktatási intézményben tanuló diák. Így a kérések nagy része is a tananyaghoz kapcsolódik. Különösen nő a 300-as és a 800-as állományrész forgalma. A nagyobb fiókok egyéni kérésekre házi dolgozatokhoz, főiskolai, egyetemi dolgozatokhoz irodalomkutatásokat, bibliográfiákat készítenek.

Bevezetik az irodalomkutatási tudakozólapok használatát. A témák feltárása bibliográfiák és tájékoztató apparátus igénybevételével és a források átnézésével történik.

A könyvtár igazgatója kiemelten fontos feladatnak tartja, hogy az intézmény dolgozói rendszeresen végezzenek irodalomkutatásokat, állítsanak össze ajánló bibliográfiákat. A bibliográfiák, műsorfüzetek, foglalkozástervezetek 1-2 ív terjedelműek. A Könyvtáros c. folyóirat minden megjelent kiadványról hírt ad, a magyar Nemzeti Bibliográfia többet is felvesz közülük, s a kiadványokat ISBN számmal látják el.

Rendezvények

A hálózatban évente átlagosan 600-680 rendezvény van, 23 000-26 000 látogatóval. A felhasználható 80 000-100 000 Ft tiszteletdíj keretet év elején felosztják a könyvtárak között. A Debreceni Megyei Tanács VB Művelődési Osztályától a szakalkalmazottak továbbképzésére, a költészet napi rendezvénysorozatra, a gyermekkönyvhónap rendezvényeire további tiszteletdíjat igényelnek. Az ismétlődő akciók hagyománnyá válnak. A hálózaton belül a kollégák a jó kezdeményezéseket hamar átveszik egymástól. A könyvünnepeket a kortárs szépirodalom és az időszerű ismeretterjesztő irodalom népszerűsítésére használják.

• Rendezvénysorozattal ünnepelik a Tolsztoj és Krúdy Gyula- évfordulót, Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulóját.
• Minden évben megtartják a Mezőgazdasági Könyvhónapot, Költészet Napját, Ünnepi Könyvhetet, Műszaki Könyvhónapot, Megyei Gyermekkönyvhónapot.
• Magyar Nyelv Hetére előadásokat szerveznek, bibliográfiákat, programfüzetek készítenek.

A Petőfi Emlékkönyvtárban és az Újkertben rendszeressé válnak a kiállítások.

Módszertani munka

A 60-as évek közepétől működő Módszertani Osztályon a nyolcvanas években általában két, esetenként három fő dolgozik. Kezdetben a felnőtt olvasószolgálat módszertani gondozása, valamint a letéti könyvtárak irányítása a napi feladatuk, később tevékenységi körük jelentősen bővül. A hálózati csoport munkatársai az intézmény indulásától (1961) folyamatosan építik a módszertani katalógust, amely könyvtáranként naprakészen tartalmazza a legfontosabb adatokat (statisztika, dolgozók, leltározások időpontja).
A hálózati módszertani munka többcsatornás rendszere alakul ki.

• A gyermekkönyvtárosok módszertani irányítását, továbbképzésük szervezését a Benedek Elek Könyvtár vezetője végzi.
• A Zenei Könyvtár a hálózatban és a megyében működő zenei részlegek munkatársai számára nyújt gyakorlati segítséget elsősorban a lemezállomány feldolgozásához.
• A 80-as évekre a Módszertani Osztály munkatársai rendszeresen állítanak össze jelentéseket, elemzéseket a fiókkönyvtárak munkájáról, publikálnak a szaksajtóban (TÉKA, Könyvtáros), feladatuk az új egységek megnyitásával járó szakmai háttérmunka szervezése, új kollégák szakmai segítése, továbbképzések szervezése, rétegvizsgálatok kezdeményezése a fiókkönyvtárakban.
• Az osztály több alkalommal is kezdeményezi a közös érdeklődési körű emberek számára történő programok szervezését, törzsolvasókból könyvbarát körök, klubok alakítását. Ez a munka azonban meglehetősen nehéz, kevés sikerrel jár. Módszertani leveleket jelentetnek meg. Felmérik az idős olvasók szociális helyzetét, és próbálkoznak az idős és mozgáskorlátozottak ellátásával. Ezen kívül vizsgálják a cigányok és a kismamák könyvtárba járási szokásait.

A nyolcvanas évek elején parázs szakmai viták folynak a módszertani osztály megváltozott feladatáról. Többen megkérdőjelezik a fejlődését, a régi formában való működés értelmét. Már az a vélemény is megfogalmazódik, hogy az évek óta beolajozottan működő „gépezetnek” egyszerűen elfogyott az üzemanyaga, szerkezetileg korszerűtlen, nem alkalmazkodik a megváltozott társadalmi, ezen belül az új könyvtári valósághoz. Az úgynevezett instruáló tevékenység helyébe a szolgáltatások közvetítésének kell lépnie. 1984-ben Elek Sándorné a Módszertani Osztály megszüntetéséről dönt. Új osztályként nyílik meg az Információs és Propaganda Osztály, mely részben átveszi a Módszertani Osztály feladatát.

Módszertani osztály helyett Információs Osztály

Egyre nagyobb igény jelentkezik a napi hírek, információk, tájékozatók iránt. Ezt felismerve az ország több könyvtárában megkezdődik az ún. közhasznú információt szolgáltató részlegek kiépítése. Elek Sándorné kezdeményezésére 1983-ban új feladatkörrel megalakul az Információs Osztály. A Batthyány utca 1. szám alatt azzal a céllal kezdik meg a munkát, hogy az érdeklődők gyorsan, pontosan egy helyről kapjanak tájékoztatást a város kulturális eseményeiről. Az osztály feladatairól részletes terv készül, kapcsolatot létesítenek minden olyan szervezettel és intézménnyel, ahol kulturális munka folyik.

A városi könyvtár új osztálya annyiban nem követi az országos trendet, hogy egy irodahelyiségben működik, nem pedig olvasószolgálati keretek között. Felvilágosítást kérni csak telefonon tudnak az érdeklődők. Feladatköre viszont jóval szerteágazóbb lesz, mint a többi, hasonló célokkal szervezett közhasznú információs pontoké.

• Az első év az adatbázisok, kézikönyvtári állomány kialakításával telik. Több ezer tételes adatbankot hoznak létre, különböző kulturális eseményeket, fontosabb cikkek lelőhelyeit regisztrálják, helyi és országosan ismert személyek lexikonban még nem található életrajzi adatait tárják fel.
• Az osztály feladata lesz a Debreceni Hívogató című műsorfüzet szerkesztése. Kézikönyvek és a városi könyvtár központi katalógusai segítségével - háttérben a telefonon elérhető könyvtárakkal - minden könyvtári vonatkozású kérdésre válaszolnak. A városi kábeltelevízió munkáját is segítik azzal, hogy az adatgyűjtést később kiterjesztik egyéb területekre is: közélet, politika, tudományos élet.
• 1984-ben a folyamatos profilbővülés miatt a csoport létszáma 2 fővel emelkedik, a Feldolgozó Osztály két munkatársa átkerül az Információs Osztályra.
• Az osztály átveszi a megszüntetett módszertan feladatainak egy részét: könyvtári akciók, rendezvények lebonyolítását, kiállítások előkészítését, megszervezését, statisztikák vezetését.

A Feldolgozó osztály munkája

A nyolcvanas évekre 5 fő dolgozik a Feldolgozó Osztályon. A dokumentumtípusok szerint megosztják a feladatokat.

• A feldolgozóban történik a könyv jellegű dokumentumok állománybavétele, katalógizálása, szétosztása, leltározása.
• A hangzó dokumentumokat és a kottákat a Zenei Könyvtár gyarapítja az egész hálózat számára, kivéve az Újkerti Könyvtárat, ahol önállóan szerzeményeznek.
• A fotókat a Dokumentációs Osztály gyűjti és tárja fel.
• A kül- és belföldi folyóiratok beszerzését, valamint a folyóiratokkal kapcsolatos reklamációkat, kötések előkészítését, tékázását, selejtezését a Hírlapolvasó vezetője látja el, aki szervezetileg a Feldolgozó munkatársa.

1977-ben elkészítik az 1968-as gyűjtőköri szabályzat módosítását. A könyvtárak állományát a gyűjtőköri szabályzatnak megfelelően gyarapítják. Valamennyi fiók esetében kiemelten kezelik a gyermekirodalom beszerzését, valamint az újonnan megnyíló könyvtárak állományának kialakítását. Az új könyvtárak állományának gyarapításához a központilag kiadatott ún. törzsjegyzékeket veszik alapul. Különös gondot fordítanak a kézikönyvtári gyűjtemények színvonalas kialakítására.

Könyvbeszerzési keret

Év	1978	1979	1980	1981	1983	1985
Besz.keret	480 000	300 000	400 000	1 036 644	740 000	900 000
Támogatás	50 000	25 000	25 000	25 000	25 000	35 000
Gyarapodás		8904	11 237	24 300	16 609	19 981
Törlés		9488	5621	3540	4961	5122

Állomány

Év	1978	1979	1981	1983	1985
Állomány	167 517	177 688	194 784	238 537	268 263

• 1979 az állománybeszerzés tekintetében a legnehezebb év: 480 000 Ft-ról 300 000 Ft-ra csökken a beszerzési keret.
• Ettől az évtől eltekintve a beszerzési keret és az állomány folyamatosan növekszik. A könyvárak emelkedése a nyolcvanas években még nem okoz komoly problémát. A beszerzési keret 6 év alatt 53%-kal, a dokumentumok száma 62%-kal nő.
• A könyvbeszerzési keretből a Városi Könyvtár két szakaszervezeti könyvtár: a Vasutas Dolgozók klubjának (1979/20 000 Ft), és a Járműjavító Könyvtárának (1979/5000 Ft) könyvbeszerzéséhez járul hozzá.
• Mindenképpen meg kell említeni az 1981-es évet, amikor a hálózat 250 000 Ft támogatást kap a Közművelődési Alap-ból, előző évben ez csak 100 000 Ft. A rendkívüli juttatás oka az Újkerti Könyvtár alapállományának a kialakítása.

Az új könyvek legnagyobb részét a Könyvértékesítő Vállalat útján szerzik be. A hetvenes évek problémás időszaka után, sokat javul a szolgáltatás minősége: a rendeléseken már ritkán módosítanak, a katalóguscédulákat néhány kivételtől eltekintve kellő példányban megküldik. A könyvek hosszú átfutása továbbra is gondot okoz az olvasószolgálati munkában. A gyorsabb beszerzés érdekében továbbra is vásárolnak könyvesboltokból és a kiadóktól. A Könyvértékesítő a lekötött összeg 3%-áért ajándékkönyveket juttat a könyvtáraknak. A jutalomként is kiosztható könyvek elosztása a feldolgozó feladata. Az ajándékkönyvek nagy segítséget jelentenek a fiókkönyvtárakban a vetélkedők, programok jutalmazása során.

Katalógusok

• Megjelennek az új besorolási és leírási szabványok. A feldolgozó munkatársai a kezdetektől részt vesznek szakmai továbbképzéseken, ismerkednek az új szabványokkal. A hálózat valamennyi munkatársa számára egy hajdan volt feldolgozós munkatárs, Székelyné Sipos Klára tart továbbképzést.
• Az új szabványok miatt át kell gondolni a katalógusok továbbépítését. A szakirodalom két megoldást kínál: az eddigi katalógusok lezárását és újak nyitását, vagy átszerkesztésüket. A feldolgozó a már meglévő katalógusok átszerkesztése mellett dönt. Folyamatosan építik át és egészítik ki a központi katalógusokat, ezzel párhuzamosan a fiókkönyvtárak állományrevíziója során az új szabványok szerint végzik a javításokat a kinti katalógusokban.
• A központban van elhelyezve a recenziókatalógus. Mivel a hálózatban dolgozó könyvtárosok nem használják, a katalógus átkerül a Petőfi Emlékkönyvtárba.

Letétek megszüntetése, új könyvtárak nyitása
Folyamatos munkát jelent az életképtelen letétek megszüntetése (Pac, Perecdűlő, Ondód stb.). A felszabaduló könyvanyagot egyrészt a hálózat könyvtárai, másrészt a városban működő iskolák, pártszervezetek, ifjúsági klubok, néhány esetben az OSZK kapja meg. Az új egységek megnyitása előtt két-három évvel a Feldolgozó Osztály megkezdi a könyvek gyűjtését (Újkerti Könyvtár, Tócóskerti Iskolai- és Gyermekkönyvtár, Központi Olvasóterem, Kartács utcai Könyvtár, Nyugdíjasok Háza Könyvtár).

Állományellenőrzések

• Az állományellenőrzések a 3/1975 (VIII. 17.) KM-PM rendelet előírás szerinti rendszerességgel folynak. Az ellenőrzéseket összekapcsolják állományelemzésekkel, és az elavult könyvek leválogatásával. Vizsgálják az állomány kihasználtságát, a különféle katalógusok gondozását, a raktári rendet. Az eredményről összefoglaló jelentést készítenek.
• 1979-ben a Feldolgozó Osztály vezetője megbízást kap a belső ellenőri feladatok elvégzésére.

Törlések

• Évente átlagosan három-négyezer dokumentumot törölnek.
• Helyhiány miatt elkezdik a 60-as évektől működő könyvtárak állományának leválogatását. Raktározási gondok vannak az Új Élet Parki Könyvtárban, a Homokkerti Könyvtárban, Nyíl utcai Könyvtárban, Hatvan utcai Könyvtárban.
• Csökkentik a törléssel járó adminisztrációs munkákat. 1977-től a törölt művekről nem készítenek összesítő jegyzéket, hanem a törölt művek raktári lapjait zárt szekrényben helyezik el. A különböző címen törölt művekről összesítő készül, melyet a Városi Könyvtár megküld a városi Művelődési Osztálynak.
• Az avulás címén törölt dokumentumokról továbbra is törlési jegyzéket készítenek, amelyet az állományvédelmi rendelet értelmében ellenőrzésre átküldenek a Megyei Könyvtárba, s ezt követően jóváhagyás, engedélyezés végett a Városi Tanács Művelődési Osztályára. A Városi Tanács Művelődési Osztályának hozzájárulása szükséges a törlés engedélyezéséhez.

Gyakorlóhely
A Tanítóképző Főiskola hallgatóinak szakmai gyakorlatát Papp Imréné és Dankó Ilona vezeti.

Az osztály munkatársai emellett nyári szabadságok, vagy hosszabb betegség idején a hálózatban helyettesítenek, és részt vesznek az olvasószolgálati munkában.

Hiányzó láncszem – helyismereti állomány

A nyolcvanas évektől a fiókkönyvtárak igényelnék a helyismereti művek beszerzését. A „Helyismereti művek” című kiadvány alapján megpróbálják a könyvtárakat legalább az alapművekkel ellátni. A Feldolgozó Osztály a helyismereti kiadványok megjelenését folyamatosan figyeli. A nagyobb könyvtárakban megkezdik a helyismereti alapgyűjtemények kialakítását. Az Olvasóteremben már a nyitás évében (1984) tervbe veszik egy helytörténeti sajtókivágat-gyűjtemény összeállítását. Több fiók is gyűjti a város kulturális életéről a Hajdú-bihari Naplóban megjelent cikkeket. Ezeket a Módszertani Osztály tervezi összesíteni és rendszerezni. Az 1974-ben az intézményből kivált Dokumentációs Stúdiót 1982-ben újra a városi könyvtárhoz csatolják. A stúdió munkatársai a továbbiakban a Debreceni Városi Könyvtár Dokumentációs Osztályaként látják el feladatukat, bővítve tevékenységüket az igen gazdag fotóanyag könyvtári feldolgozásának elkezdésével. 1982-ben Vencsellei István fotóművész kap vezetői megbízást, s még ebben az évben hozzákezdenek a felhalmozott képanyag tudományos feldolgozásához, tematikus nyilvántartásához. Ezáltal ez az országosan egyedülálló gyűjtemény kutathatóvá lesz. A munkára dr. Szűcs Ernő személyében egy hozzáértő helytörténészt alkalmaznak.

Kapcsolatépítés, könyvtárnépszerűsítés

Rendszeresen készülnek a fiókkönyvtárak szolgáltatásait bemutató ismertetők (Nyíl utca, Hatvan utca, Zenei Könyvtár). Megjelenik a Debreceni Hívogató című kiadvány, amelynek első száma a Városi Könyvtárat mutatja be. A fiókkönyvtárak nagyobb rendezvényeire nyomdai úton előállított meghívók készülnek. A Hajdú-bihari Naplóban rendszeresen jelennek meg cikkek az intézményről. Visszahívó levelet készíttetnek és küldenek a korábbi könyvtárlátogatóknak.

ÖSSZEGZÉS

A nyolcvanas évek első feléig a Városi Könyvtárnak stabil és biztonságos helye van a város kulturális intézményrendszerében. Viszonylag kiegyensúlyozott a költségvetés, a működési feltételek biztosítottak. Jelentős eredményeket érnek el a lakótelepi könyvtári ellátás megszervezésében, a fiókkönyvtárak és az olvasók száma dinamikusan nő, a könyvállomány gazdagodik, tematikailag bővül, erősödik a tájékoztatószolgálat. A paternalista-népművelő szemlélet mellett egyre jelentősebb szerepet kap a szolgáltatásközpontúság. 5 új fiókkönyvtár nyílik a hálózatban: Újkerti Könyvtár, Kartács utcai Könyvtár, Nyugdíjasok Háza Könyvtára, Központi Olvasóterem, Tócóskerti Iskolai- és Gyermekkönyvtár. A nem tervszerűen, inkább a lehetőségek kényszere által diktált hálózatfejlesztés eredményei mellett nyilvánvalóvá válik, hogy a nyolcvanas évek közepére a kulturális életet is érintő gazdasági megszorítások miatt az arányos, a város minden pontjára kiterjedő lakóterületi ellátást a városi könyvtár már nem képes megvalósítani.

Elek Sándorné 1985. január elsejével kéri nyugállományba helyezését. Részfoglalkozású könyvtárosként még öt évig dolgozik a Központi Olvasóteremben. Ebben az időszakban készíti el a „Debreceni Városi Könyvtár 25 éve” című tanulmányát.

Felhasznált irodalom:

• Cs. Nagy Ibolya: A könyvtáros portréja = Hajdú-bihari Napló, 1982. okt. 21. 5.p.
• Elek Sándorné: Klub és könyvtár a házban. = Könyvtáros, 32. évf. 2. sz. 82–84. p.
• Kitüntetések = Könyvtáros, 1985. 2.sz. 89.p.
• Molnár Orsolya, Sz. Szabó László: Egy lakótelepi fiókkönyvtár és olvasói. = Könyvtáros, 1985. 35. évf. 4. sz. 409–414. p.
• Molnár Orsolya, Sz. Szabó László: Egy lakótelepi fiókkönyvtár és olvasói II. = Könyvtáros, 1985. 35. évf. 4. sz. 476–483. p
• Papp Emma: Ének-zene oktatás és a Zenei Könyvtár. = Könyvtáros, 32. évf. 11. sz. 657–658. p.
• Szabó Ervin díjas könyvtárosok 1982 = Könyvtáros, 1982. 12. sz. 723. p.
• Munkatervek 1977-1985