„Fiókkönyvtáraink - nagyságrendjük és területi elhelyezkedésük alapján - meghatározott szolgáltatási szinteken, dokumentumaik és szolgáltatásaik révén biztosítják a város polgárai részére információs igényeik kielégítését; segítséget nyújtanak számukra a tanuláshoz, önművelődéshez és szabadidejük hasznos eltöltéséhez; támogatják és ösztönzik őket a demokratikus, gazdasági és kulturális tevékenységekben való részvételben.” (Kiss Istvánné)


Egy cseh könyvtáros szerint „azért nem lehet a Gutenberg-galaxisnak véget vetni, mert a könyv

• tárolható,
• szokásunkká vált,
• az iránta érzett szerelmünk olyan ősi szerelemhez hasonlít, mint amilyen a természet, a nap, az anyag, az agyag, a vas és a tűz iránti vonzalmunk,
• megfelel az ember érzékeinek, mindenekelőtt tapintásának (lapozgathatósága révén) és látásának (szépsége révén). „

(Könyvári Levelező/lap 1996. 5. sz.)

„A kincstári jellegű pénzkezelés megszervezése megköveteli a pénzforgalom tervszerűségét. A tervszerűséget az intézmények által havonként elkészített, ún. önkormányzati támogatás lehívási ütemterv biztosítja. Kitöltendő táblázatokban a következő hónap napjaira szükségeltetik megjelölni, mikor mennyi és milyen célú kifizetés várható – a személyi kiadásoktól a részletezett közüzemi díjakon keresztül a beszerzésig.”

2000-ben új Munkavédelmi Szabályzat és Tűzvédelmi Szabályzat készül. 2001-ben át kell dolgozni az összes, az intézmény gazdálkodására bonatkozó szabályzatot, 2002-ben, majd 2005-ben módosul a Szervezeti és Működési Szabályzat.


– Kiss Istvánné levele a DMJV Gazdálkodási Főosztályvezetőjéhez:
„…Sajnálatos lenne, ha a gazdasági összevonás következtében gazdasági egységünk volt vezetője illetménye 37%-át egyik napról a másikra elveszítené…Tisztelettel kérem Főosztályvezető Asszonyt, hogy engedélyezze egy főtanácsosi cím adományozását. A címet a dolgozó munkateljesítménye alapján is teljes felelősséggel javaslom…”
(A kérelmet elutasították.)

2001-ben a felújítási kiadások összege: 4 915 000 Ft


2004-ben kicserélik az 1993 óta az intézmény tulajdonában lévő Opel Astra gépkocsit egy Suzuki gyártmányúra.


2003-tól a legtöbb gondot a frissen átadott Piac utca 68. szám alatti épület okozza. Egymást érik a bajok: csőtörés, dohosodó, penészedő pince és karbantartóműhely. Beázások miatt több alkalommal is rongálódik a gyűjtemény és a parketta Az ÁNTSZ az egész épület légterében penészgombákat talál. A Cívis Ház Rt. csak többszöri levélváltás után hajlandó a hibák egy részét kijavítani, de a pincével és a karbantartó műhellyel nem tudnak mit kezdeni.





1998-ban első alkalommal írnak ki intézményen belüli vezetői pályázatot.



„A könyvtár alapterülete hosszúkás, természetes fényt két helyről kap. A gyermekövezet kialakításánál az elsődleges szempont volt, hogy ne mesterséges világítású legyen. A hálózatban dolgozó gyermekkönyvtáros kollégák ajándékaként kis olvasóink színes, fényáteresztő ablakdíszekben gyönyörködhetnek.„
Könyvtári Levelező/lap 2003. 8. sz.)







A könyvtár igazgatója 2005-ben Mogyorossy Jánosné nyugdíjba vonulása miatt pályázatot ír ki a Józsai Könyvtár vezetői beosztására.

Pályázati feltételek:

• Szakirányú felsőfokú képesítés
• 5 év szakmai gyakorlat
• Olvasószolgálatban szerzett tapasztalatok

A LIBTECH Egyesület 1996-ban jön létre a megyében működő könyvtárak együttműködésével a számítógépes tervezés, eszközbeszerzés és -telepítés, továbbá a folyamatos képzés, oktatás, a pályázatokon való részvétel támogatására, a közös adatbázisépítés és azok elérhetőségeinek megszervezése céljából.


Az Újkerti Könyvtárban 1998 novemberében ünnepélyes keretek között, az olvasók és a könyvtárosok jelenlétében, megtörténik a számítógépek átadása, s ezzel megindul egy újabb szolgáltatás.


Kósa Lajos polgármester, Jávorszky Ferenc, Hadházy Csabáné könyvtárosok




„Azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy a Debreceni Városi Könyvtár 2007. évre leadott felújítási igény 7. sorának (üzemeltetéshez szükséges gépbeszerzés) módosítását engedélyezni szíveskedjen. … Fénymásolóink az elmúlt évek során nagy használatnak voltak kitéve, amortizálódtak, gyakori szervízelésre, javításra, alkatrész- cserére került sor.
Interneten tájékozódtunk, intézményeink számára 1 000 000,-Ft-os áron tudnánk tartós, strapabíró eszközöket vásárolni. Amennyiben kérésem teljesítéséhez Ön hozzájárul, kérem, hogy intézményünk 2007. évi felújítási igényét módosítani szíveskedjenek, és a 7. sorban szerepeltetett gépkocsi utánfutó és vonóhorog beszerzése helyett 3 db fénymásoló szerepeljen 3 000 000,-Ft értékben.


2001-ben a Zenei Könyvtár fénymásolója már olyan leromlott állapotban van, hogy kétséges, kibírja-e a tárgyévet. A Nemzeti Kulturális Alapnál megjelenik egy kiírás fénymásoló-gép beszerzésére, amihez 50%-os önrész szükséges. A könyvtár a Gazdasági Osztály támogatását kéri az intézmény pénzmaradványából az önrész biztosításához.


2000 januárjától negyedóránként 40 Ft használati díjat kérnek.
Ehhez elkészítik a nyugtatömböket. A használat elkezdésének idejét egy központi füzetben vezetik, rögzítve az olvasó nevét, olvasójegyének számát, a kezdés és befejezés időpontját.




A Tócóskerti Iskolai és Gyermekkönyvtárban a Sulinet vonal bevezetésével ingyenes a könyvtár olvasói számára az internethasználat.




„2003. évben intézményünk már nem tudja teljesíteni az 5%-os bérmegtakarítást… Ahhoz, hogy a kötelező bérmegtakarítást teljesíteni tudjuk, minden dolgozónak 4 héten át betegállományban kellene tartózkodnia az év folyamán (az első 15 nap betegszabadságot ugyanis a munkáltató téríti). Megtakarítási lehetőség még a GYES-en és GYED-en lévő dolgozók béréből adódik. Az intézmény létszámhelyzete nem teszi lehetővé, hogy távol lévő munkatársak helyett ne vegyünk fel helyettesítőket… részben a kieső dolgozók miatt, illetve annak következtében, hogy nincs létszámfedezetünk az ún. „állandó helyettesítő” könyvtáros munkakörre.”



A „gyermekkönyvtárosok köre” foglalkozott a NAT-tal, iskolapszichológus tartott előadást „Fogyatékos és deviáns gyerekek a könyvtárban” címmel. Az „informatikai-számítástechnikai kör” működésének eredménye az informatikai fejlesztési terv, CD-ROM- szórólap elkészítése.


A foglalkozást vezeti dr. Tóth Zoltánné könyvtáros

• 1999 – Open Society Institute
• 1999 – Libtech Egyesület- SR-LIB tanfolyam
• 2000-ben az MKE megyei szervezete indít tanfolyamot.
• 2001-ben számítástechnikai tanfolyam az Újkertben: 30 könyvtáros vesz részt (5 fős kiscsoportokban). A jó hangulatban zajló, alkalmanként 4-5 órás „fejtágítók”igen hasznosak voltak a résztvevőknek.

Mocsári Tibor, Biró Ildikó, Dankó Ilona









„Minden lehetséges alkalmat meg kell ragadni, hogy számítógéphez jussunk.”
Munkaterv

2000 novemberében „Civil-híd” címmel – az ÖKO-Centrum Alapítvány kezdeményezésére a Központi Olvasóterenben konferenciát tartanak. A rendezvény előadói: Halász János országgyűlési képviselő, Szentei Tamás, a debreceni Polgármesteri Hivatal Kulturális Osztályának vezetője, valamint a könyvtár több munkatársa. - „A Debreceni Városi Könyvtár és a körülötte létrejött civil szervezetek stratégiai szövetségesek lettek az alapvető intézményi célkitűzések megvalósításában.”


A 2001. november 29-i vezetői értekezleten felvetődik a közelgő választások kapcsán a könyvtárak hozzáállásának kérdése.
Az intézményvezető kérdésére a polgármester úr válasza:

„Tisztelt Igazgató Asszony!
Az intézményben folyó szakmai munka biztosítása érdekében – tekintettel a közelgő választásokra és kampányra – kérem Önt, gondoskodjon arról, hogy az Ön által vezetett intézmény ne válhasson politikai csatározások színterévé. „
Kósa Lajos


2004. október elsejétől az APEH-től kapott állásfoglalás alapján a késedelmi díjakról (bírság) és az elveszett dokumentumok ellenértékének megtérítéséről (kártérítés) a fiókkönyvtárak nem állítanak ki számlát, hanem az intézmény által rendszeresített kétféle formanyomtatványon regisztrálják a befizetés tényét.









2001-ben eléri a csúcsot a forgalmi mutató: 595.336 dokumentumot kölcsönöznek ki a fiókkönyvtárakból

• Nyugdíjasok Háza Könyvtár
• Tócóskerti Iskolai- és Gyermekkönyvtár
• Újkerti Könyvtár

Az Újkerti Könyvtár vezetője, Hadházy Csabáné alkalmazza - a hálózatban először - könyvtári foglalkozásain a drámapedagógia és a biblioterápia módszereit. Később nehezen nevelhető, majd sérült, Down- szindrómás gyerekeknél és nyugdíjasok körében is sikeres a biblioterápia.


„Az olvasógép átadásának ünnepsége nagyon megható volt, a Kettessy Aladár Általános Iskola diákjai adtak elő egy irodalmi műsort”.
Horváth Mária – könyvtáros


Az Ünnepi Könyvhét vendégei 2003-ban:

• Szirák Péter
• Székelyhidi Ágoston
• Zeke László
• Ágh István
• Ruszina Szabolcs
• Vranyecz Artúr
• Bényei József
• Szabó Balázs
• Varga Lajos

A Fotótár fennállásának 30. évfordulóját két fotókiállítással ünnepli: egy régi városképivel és egy különleges fotótörténetivel. A „Fejezetek a debreceni fotózás történetéből” c. kiállítási anyag alapjai a tár vezetőjének saját családi archívumából származó, réges-régi felvételek.


2001. április 11-én a Költészet és a Város Napján a Központi Olvasóterem maratoni felolvasóestet szervez. A rendezvény 11-én 18 órakor kezdődik és 12-én 18 óráig tart. A megnyitó verses mesét Kósa Lajos polgármester olvassa fel.

Nagy sikere van 2002-ben a Központi Olvasóteremben a Költészet és Város Napja alkalmából, több mint 1100 látogató részvételével tartott 24 órás költészet napi versmondásnak. A könyvtár díszvendége Szabó Magda írónő.

A versolvasásban részt vesz:

• Tóth Endre,
• Kiss Gáborné,
• Boda Istvánné,
• Nagy Zoltánné,
• Vranyecz Artúr,
• Béke Csaba,
• Vitéz Ferenc,
• Bényei József,
• Szalai Csaba,
• Boda István,
• Dusa Lajos,
• Kiss Istvánné,
• Hadházy Csabáné

„ A Csokonai programsorozatunk jól sikerült, terveinknek megfelelően a legkülönbözőbb korosztályokat vontuk be az emlékév rendezvényeibe, s az alkotói pályázatok révén értékes munkák megszületését támogattuk. A Kulturális Bizottság által rendelkezésünkre bocsátott 450.000 forintos pályázati támogatás lehetővé tette, hogy elképzeléseinket magas színvonalon valósíthassuk meg. „





Sándor Csilla, a Csodaceruza főszerkesztője beszélget a Tócóskerti gyerekekkel





NKA támogatásból a gyermekkönyvállomány és a videóállomány kerül bővítésre. Még ebben az évben szintén az NKA támogatásával sikerül a felfejleszteni a számítástechnikai szakirodalmat.

A városi fiókhálózatot működtető megyei jogú városok könyvbeszerzésre vonatkozó adata a 2003. évi statisztika alapján: 2003-ban a magyar városok átlagosan 190 Ft-ot fordítanak lakosonként könyvtári állomány gyarapítására. 2004-ben a Debreceni Városi Könyvtár költségvetéséből bruttó 58,60 Ft-ot (pályázati és egyéb támogatásokkal együtt 77,-Ft-ot) fordít gyarapításra. Az egy lakosra jutó összeg csak az országos átlag 40,52%-át teszi ki.




Székesfehérvár:1356
Szolnok:1056
Győr: 103
Miskolc: 946
Pécs: 841
Zalaegerszeg: 731
Tatabánya:714
Debrecen:483


Székesfehérvár: 98
Szolnok:80
Győr: 71
Miskolc: 46
Pécs: 33
Zalaegerszeg: 53
Tatabánya:34
Debrecen:42

1996 óta működik az Újkerti Könyvtárban az „Újkerti Felnőttek Olvasóköre”. A csoport meghitt, összetartó, egymást segítő közösséggé válik.








Az intézmény vezetője pályázatot ír ki 2006. január 1-jétől kezdődően az Állománygyarapító és feldolgozó osztály vezetői beosztásának betöltésére.
Pályázati feltételek:

• Szakirányú felsőfokú képesítés
• 5 év szakmai gyakorlat

Debrecen fotótörténetéből, Gulyás Pál, Móricz Zsigmond, „A Tócóskert régen és ma”, Benedek Elek.




Az örökbefogadó által kiválasztott könyvbe egy, a könyvtár által készített kis emléklapot ragasztanak be a támogató aláírásával és az olvasótársainak szóló ajánlásával.

 

FOLYAMATOS JELEN

A DEBRECENI VÁROSI KÖNYVTÁR ÖTVEN ÉVE 1985–1997

KISS ISTVÁNNÉ

Mesterházyné Baranyai Margit 1997-ben nyugdíjba vonul. A fenntartó az igazgatói munkakör betöltésére pályázatot ír ki. 1998. június 1-jétől Kiss Istvánné, az intézmény korábbi igazgatóhelyettese kap öt évre vezetői megbízást. A 2003-ban a fenntartó második alkalommal is Kiss Istvánné pályázatát fogadja el, aki 2005 decemberéig - nyugdíjba vonulásáig - vezeti az intézményt.
Az intézmény célkitűzései erre az időszakra (a vezető megfogalmazásában):

• megfelelni az információs /tudásalapú társadalom alapintézménye követelménynek,
• érték- és információközvetítőként működni,
• eljutni arra a technikai színvonalra, amely valamennyi szolgáltató helyen biztosítja a hagyományos könyvtári funkció és az információs központ együttes jelenlétét,
• rugalmasan reagálni a könyvtárhasználat iránti társadalmi igények változásaira (növekvő információs igény, a tanulás felértékelődése, a civil társadalom megerősödése, a kulturális kezdeményezések növekvő szerepe),
• garantálni a lakossági szolgáltatások magas színvonalát,
• információszolgáltató tevékenységgel támogatni a város intézményei és önkormányzata munkáját.

A szolgáltatások kivitelezését az alábbi értékrend alapján kívánatos megvalósítani:

• rugalmasság, reagálóképesség,
• megközelíthetőség (földrajzi, fizikai, időbeli értelemben),
• sokszínűség, sokoldalúság,
• szervezettség, gazdaságosság.

ÚJ KIHÍVÁSOK VAGY A GUTENBERG-GALAXIS VÉGE?

A könyvtárügy a „nagy átalakulás” időszakát éli. Az információs társadalom kialakulása új szemléletű jogi szabályozást tesz szükségessé a könyvtári munka területén is. 1997-ben lép életbe a CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, ezt követően számos kormányrendelet, miniszteri rendelet jelenik meg.

Szakmai körökben élénk viták folynak a jövő könyvtáráról. Mi lesz a könyvtárak szerepe az információáradat előnyei és veszélyei közepette? Átalakulnak-e a ma közgyűjteményei számítógép-központúvá? A digitális publikációk helyettesíthetik-e a hagyományos dokumentumokat, a számítógépek felváltják-e a katalógusokat? Mi lesz a feladata, hivatása a könyvtárosnak?

Mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy új ismeretekre, s tudásra van szükség, a könyvtárosok számára nélkülözhetetlen az informatikai alapműveltség megszerzése. A gyakorlatban mind nagyobb hangsúlyt kap a felhasználó szükségleteit kiinduló pontnak tekintő olvasóorientált hozzáállás.

Változnak a finanszírozás és a központi támogatás alapelvei is. A fenntartók megnyirbálják a könyvtári költségvetéseket, mindennaposak lesznek a könyvtárösszevonások, bezárások. Ugyanakkor megkezdődik egy széles körű pályázati támogatási rendszer kiépítése. Megjelenik az 15/1998. (III.31.) KMK rendelet, ami alapján a minisztérium az éves költségvetési törvényben biztosítja a lemaradó könyvtárak felzárkóztatását. Megalakul a Könyvtári Intézet, megindulnak a könyvtári levelezőlisták, a vezetésben megjelennek a korszerű menedzsment technikák, létrejön az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer. A nagyobb könyvtárak kialakítják jövőképüket, megfogalmazzák céljaikat, a 2003-2007 közötti időszakra vonatkozólag központilag kidolgozzák a magyar könyvtárügy stratégiai célkitűzéseit.

Debreceni helyzetkép

A város nehéz költségvetési helyzete meghatározza az intézményekét is. Szigorú fegyelem és takarékosság jellemzi a gazdálkodást. A város 1997-től áttér a kincstári gazdálkodásra, aminek következtében az intézmények költségvetésében több százezer forintos „adósság-állomány” jelenik meg.
A kilencvenes évekre a könyvtári ellátás sem mondható ideálisnak. A megyei könyvtár mostoha helyzetben, kis alapterületen, rossz működési feltételek között létezik. A Debreceni Városi Könyvtár 17 szolgáltatóhelyet működtet, a szakszervezeti hálózatot felszámolják. Az ország második legnagyobb városaként Debrecen a megyeszékhelyek közül hátulról a negyedik helyen áll az állomány/lakos, olvasó mérőszámokban, s utolsóként kullog az állománygyarapítás Ft/olvasó, lakos relációban. A megye és a város lemaradása, az objektív mutatókban nem új keletű. Pedig a legtöbb olvasó (19−20 ezer) a legtöbb látogató, kölcsönző, kölcsönzött egység Debrecenben jelentkezik.

MINDENNAPI Ö(ü)RÖMÖK

Egyre több terhet ró az intézményvezetésre a gazdálkodással járó problémák kezelése. 1997-től a város intézményeire az ún. kincstári gazdálkodás szabályai vonatkoznak. A kincstárba tartozó intézmények, s így a könyvtár is a házipénztárba befolyt bevételeit nem használhatja fel a kiadások teljesítésére, azt naponta be kell fizetnie a befizetés jogcímének megfelelő bevételi számlára.

Esetenként előfordul, hogy a közművek kilátásba helyezik a kikapcsolást, büntetőkamatok szedését. Nagyobb értékű eszközt csak pályázati támogatásból tud az intézmény vásárolni. Szinte teljesíthetetlen a kötelező bérmegtakarítás is, amelynek mértéke 1999-ban 8%, 2000-ben 6,7%, később 5%-on állandósul. Az intézményvezető a fenntartó és a Kulturális Bizottság számára több alkalommal készít írásos beszámolót a könyvtár helyzetéről. 1999-ben a Kulturális Bizottság megtárgyalja az intézményi beszámolót, az írásos anyag nagy elismerést vált ki, de ez a gazdálkodásban jelentősebb változást nem hoz.

A díjtételek rendezése
Az intézményi bevételek díjtételeinek szabályozása több éve megoldásra váró probléma. 2002-ben az intézményvezető elkészíti a könyvtár Önköltségszámítási Szabályzatát, ennek alapján a nem alapszolgáltatásnak minősülő szolgáltatások (másolatkészítés, internetszolgáltatás) díjtételeit a tényleges költségekhez igazítják. A szabályzat alapján minden költségvetési év elején a díjtételeket felülvizsgálják.

Új gazdálkodási rend

A fenntartó döntése alapján 2001. június 1-jével megváltozik az intézmény gazdálkodási rendje, a város intézményei összevont gazdasági egységekben végzik gazdálkodási tevékenységüket. A változással módosul az intézmény alapító okirata is. A Debreceni Városi Könyvtár gazdálkodási jogköre (a 40 évig tartó önállóság után) részben önállóra módosul.

A Debreceni Filharmonikus Zenekarnál alakul meg a hét kulturális intézményt összefogó gazdasági egység, ez az integráció nem érinti az intézmény szakmai autonómiáját. Az új gazdálkodási rend a kezdetekkor számos nehézséget okoz: az adószám megszűnésével elvész az SZJA 1%-ából addig kapott támogatás, megszűnik a házipénztár, a fiókkönyvtárakat nagyban megterheli a pénzügyi adminisztráció. Hetente kell előleget igényelni, a váratlan kiadások finanszírozására minimális az esély.

Meg kell szüntetni a korábban 5 fős Gazdasági Osztályt, ahol pénztáros, könyvelő, munkaügyért, leltározásért, gazdasági ügyintézésért felelős munkatárs és egy gazdaságvezető dolgozik. Munkakörüket az ún. gazdasági összekötő látja el, aki kénytelen naponta átjárni a gazdasági egységhez (Simonffy u. 1/c.).

Az intézmény vezetője több alkalommal jelzi a problémákat a Gazdasági Főosztály felé. Tekintettel az elvégzendő, gazdálkodással kapcsolatos feladatok mennyiségére és a rendelkezésre álló munkaerőre, kéri legalább 1 fő adminisztrátori létszám megteremtését. Kérését nem támogatják, s így a könyvtár igazgatója - a rá jellemző szakmai alapossággal – nem csak a költségvetés „ésszerű csökkentésével”, a beszerzések racionalizálásával, de gondnoki, gazdasági, munkaügyi problémákkal is kénytelen napi szinten foglalkozni.

Felújítások, karbantartások

A szűkösre szabott költségvetésből 17 szolgáltató egységet kellene rendben és üzemképes állapotban tartani. Az intézmény éves költségvetésében nagyobb felújítás nem tervezhető, egy-egy festés attól függően valósul meg, hogy az év folyamán mennyire elegendő az egyéb rovatokra betervezett összeg.

A jelentősebb ráfordítást igénylő karbantartásokat - a Városfejlesztési Főosztály döntése alapján − Debrecen város évi költségvetéséből, a tárgyi eszközök felújítása fejezetben biztosított ún. felújítási keretből valósítják meg.

Mire futja?

• 1999-ben festés van a Csapókerti Könyvtárban és a Zenei Könyvtár folyosóján. Megszüntetik a tetőbeázást az Újkerti Könyvtárban, az István úton kerítés-felújítás van, a Fotótárba új kazán kerül.
• 2000-ben felújításra kerül a Központi Olvasóterem, a Homokkerti Könyvtár, a Zenei Könyvtár elektromos hálózata, riasztókkal látják el az Igazgatási Központot,
• Benedek Elek Könyvtárat, Olvasótermet, Fotótárat, Józsai Könyvtárat.
• 2001-ben az István út lépcsőfeljárója és az Olvasóterem tető- és homlokzatrésze újul meg.
• 2002-ben a Józsai Könyvtár tetőfelújítása történik meg.
• 2003-ben már csak az István úti fiók toldalékrészén kerül a tető kicserélésre.
• 2004-ben felújítják a Csapókerti és az Új Élet Parki Könyvtár(később Libakerti Könyvtár) homlokzatát, s még ez évben festés, burkolatcsere és világítás-felújítás van a Kartács utcai Könyvtárban.
• 2005-ben a Nyugdíjasok Házába új világítótestek kerülnek.
• 2005-ben a helyi Közoktatási Alap támogatásából kicserélik a Tócóskerti Iskolai- és Gyermekkönyvtár elrongyolódott padlószőnyegét laminált parkettára.

HÁLÓZATFEJLESZTÉS

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a város költségvetéséből kultúrára, könyvtárra nagyon kevés jut. A gazdasági helyzet nem teszi lehetővé új fiókkönyvtárak létesítését. Az intézmény működése sem centralizálható tovább, a város így is lefedetlen a lakóterületi könyvtári ellátás szempontjából. A hálózatfejlesztés területén az igazgatónő vezetői pályázatában a megfelelő infrastrukturális feltételekkel rendelkező oktatási intézményekkel közösen fenntartott, lakóterületi és iskolai funkciót ellátó könyvtárak kialakításában lát lehetőséget (pl. Kartács utcai Könyvtár – Békéssy Béla Általános Iskola, ami nem valósul meg).
Egyre inkább a meglévő hálózat fenntartása, megfelelő színvonalú működtetése lesz a reális cél, nincs esély az ellátatlan területek (Boldogkert, Szabadságtelep, Vezér utca, Kerekes telep, Lenc telep, Júlia telep ellátására), vagy a Tócóskerti lakótelepet (30 ezer lakost) ellátó „nagy” könyvtár felépítésére.

A leggyengébb láncszem

• A hálózat évek óta leggyengébb láncszeme a Nagysándor-telepi Könyvtár. Az olvasók létszáma a kilencvenes évektől jelentősen csökken, a könyvtár elhelyezésénél fogva (iskolaépületben, emeleten található) nem alkalmas a lakóterületi feladat ellátására. 1998-ban a városi könyvtár felbontja a Nagysándor József Általános Iskolával kötött együttműködési megállapodást. Az állományt (7 642 db könyv) a városi könyvtár átadja az iskolának. A könyvtár működtetése a fenntartó jóváhagyásával 1999. január 1-jétől az iskola feladata.

Új helyen, bővülő szolgáltatásokkal
2002 nyarától megkezdődik a Benedek Elek Könyvtárnak és az Igazgatási Központnak a Batthyány u. 1. sz. alatti épületből, a Piac u. 68. szám alá költöztetése. A Cívis Ház Rt. (mint tulajdonos és az ingatlanok kezelője), az intézménnyel folyamatosan egyeztetve, elkészíti az építkezési terveket.

• 2003 nyarán megtörténik az átköltözés, 18 év után újra könyvtárat avat az intézmény. Az alapterület-növekedés (a pincében elhelyezkedő karbantartó műhellyel és bútorraktárral együtt) megközelítőleg 250 négyzetméter. A könyvtár a főutcára kerül, közlekedési szempontból jól megközelíthető helyre. A területnövekedés lehetővé teszi, az elhelyezkedés pedig igényli a könyvtár funkciójának bővítését is.
• Új közhasznú információszolgáltatás épül ki. A Benedek Elek Könyvtár szolgáltatásainak bővítése érinti a Központi Olvasótermet, a tájékoztató munkában fontos szerepet betöltő különgyűjtemények jelentős része onnan átkerül az új épületbe: a kisvállalkozói gyűjtemény, az Európai Uniós gyűjtemény, egyes elektronikus adatbázisok, a környezetvédelmi báziskönyvtár. Bővül az olvasótermi funkció a bekötött folyóiratok-állományának áthelyezésével. Új funkcióként jelenik meg az évek óta gyűjtött Médiatár kölcsönözhetővé tétele, valamint az internet-szolgáltatás.
• A Központi Olvasóterem a Benedek Elek Könyvtárból átkerülő angol nyelvi gyűjteménnyel bővül. Megújuló programkínálattal új olvasói csoportokat szólítanak meg.

Kényszerű együttélés
Nem tekinthető hálózatfejlesztésnek, csak a fenntartó részéről a szükség hozta döntésnek, hogy 1999-ben és 2000-ben két új egységet átmenetileg a városi könyvtárhoz kapcsolnak.

• 1999-ben a városi könyvtár együttműködési megállapodást köt a Tourinform Információs Irodával, mely szerint az iroda gazdasági ügyeit a városi könyvtár intézi.
• 2000-ben a Józsai Közösségi Ház kerül az intézményhez, így az alaptevékenység egy időre kibővül a közművelődési feladatellátással. A közös évek alatt a városi könyvtár vezetése feladatának tekinti, hogy a Józsai intézmény működésének feltételeit biztosítsa és a lehetőségekhez képest azokat feljavítsa.

A KÖNYVTÁR JÖVŐJE - INFORMATIKAI FEJLESZTÉSEK

A könyvtárvezetés fő célkitűzése az intézmény informatikai fejlesztése. A távlati cél egy olyan rendszer kialakítása, amely a város lakosságához egyenlő eséllyel juttatja el az információs forrásokat. A könyvtárgépesítés terén, a közművelődési könyvtárak körében 1998-ban elkezdődő fejlesztési programot a megyei könyvtáraknál kezdik. Az intézményben Várterész Cecília koordinálja a számítógépesítést, s dolgozza ki az intézmény első informatikai fejlesztési tervét. A városi könyvtár informatikai fejlesztését a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtárral - mint az országos informatikai-könyvtári rendszer alközpontjával - együttműködve tervezik megvalósítani. A fejlesztési terv egyeztetésre kerül a LIBTECH Egyesülettel is.

A gépesítések rendre pályázati támogatásból valósulnak meg. Nehezíti a helyzetet a hálózati felépítésből adódó széttagoltság, ami miatt nem lehet az eszközöket egy helyre koncentrálni.

Új gépeket az első években a nagyobb egységek kapnak, a régebbiek a hálózati központba, vagy a kisebb könyvtárakba kerülnek. A fiókok számítógéphez juttatása így is több évig elhúzódik, ami rengeteg pályázatírással, a gépek folyamatos karbantartásával, bővítésével, áthelyezésével jár. A számítógépesítés első szakaszában a számítógépeket a könyvtárak a közhasznú és referensz szolgálatban használják. Ehhez megkezdődik a legfontosabb elektronikus dokumentumok, adatbázisok beszerzése is. Bonyolítja a helyzetet, hogy az elektronikus dokumentumokból is annyi példányt kell beszerezni, ahány számítógépen illetve fiókkönyvtárban szeretnék használni, s ez jelentős kiadásokkal jár.

• 1997-ben öt darab, lokális hálózatba kapcsolt számítógép működik az igazgatási központban, s három fiókkönyvtárban (Zenei Könyvtár, Központi Olvasóterem, Újkerti Könyvtár) segíti a tájékoztató munkát.
• Sikeres pályázatoknak köszönhetően 1998-ban három újabb könyvtár kapja meg első számítógépét: a Benedek Elek Könyvtár a Városi Önkormányzat segítségével, a
• Petőfi Emlékkönyvtár a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakmai Kollégiumának pályázatán, a Tócóskerti Iskolai- és Gyermekkönyvtár a Kazinczy Ferenc Általános
• Iskolával közösen, a Soros Alapítvány támogatásával.
• Nagy előrelépésnek számít, hogy 1998-ban az Újkerti Könyvtár a már meglévő 1 számítógépe mellé 5 újabbat és ingyenes Internet-hozzáférést nyer.
• 1999-ben új számítógép kerül a FIKSZ (Fiatal Könyvtárosok Szervezete – az intézmény munkatársai által létrehozott civil szervezet) támogatásával az Igazgatási
• Központba és a Benedek Elek Könyvtárba.
• A Józsai Könyvtár 2000-ben kapja meg az első számítógépét.
• 2001 nagy eseménye, hogy a Soros Alapítvány támogatásával olvasógép kerül a Nyugdíjasok Háza Könyvtárába. A konfiguráció beszélőegységet, lapszkennert és a szükséges szoftvereket tartalmazza, a nyomtatott szöveg digitalizálása után képes annak megszólaltatására is. Még ebben az évben megkapja első (nem új, 1989-tól máshol használt) számítógépét az István úti Könyvtár.
• 2002-ben minőségi előrelépést jelent a Széchényi Terv közművelődési könyvtárakat megcélzó támogatási programja. 10 db multimédiás számítógép, 1 db lézernyomtató kerül az intézménybe, az eszközöket az Újkerti Könyvtárban helyezik el. Az internet-hozzáférés egy évig ingyenes.
• 2003-ban az Igazgatási Központ és a Benedek Elek Könyvtár költözése okán a városi önkormányzat támogatásával jelentős számítástechnikai fejlesztést sikerül elérni. Öt új számítógép, két szervergép és egyéb, a hálózat üzemeltetéséhez szükséges eszköz kerül beszerzésre.

ÚJ ÉS MEGSZŰNŐ SZOLGÁLTATÁSOK

Hangzóanyagok másolása
1999-ben az új szerzői jogi törvény miatt meg kellett szüntetni a hangzó anyagok másolását, ami jelentősen csökkenti a Zenei Könyvtár bevételeit. Az olvasási szokások változása kikényszeríti a szerzeményezésben való változtatást is. Az évek óta tartó szakmai vívódások után a komolyzene – könnyűzene korábbi 85-15%-os beszerzési aránya, 2000-ben 50-50%-ra változik.

Közhasznú információk, segítség kisvállalkozóknak
Új felhasználói igények hívják életre a vállalkozói és közhasznú információk iránti érdeklődést. A Központi Olvasóterem indít el egy olyan szolgáltatást, amely a kisvállalkozók számára hasznos tájékoztató anyagot gyűjti és tárja fel (a szolgáltatás utóbb az új helyre költözött Benedek E. Könyvtárba kerül át).

Nagybetűs állományrész, hangoskönyvek
2003-tól az Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a Nyugdíjasok Házában látássérültek és idősek számára megkezdődik a nagybetűs állományrészleg kialakítása és a hangoskönyvtári állomány továbbfejlesztése. 2004-től a könyvtár CD-lemezeket is gyűjt, pályázati támogatásból különböző erősségű és méretű nagyítókat is vásárolnak.

Fénymásolás
Nagy gondot jelent a fénymásolás. Az intézmény költségvetésében nagyértékű eszköz beszerzése nem tervezhető, fénymásolót legfeljebb pályázati támogatásból lehet vásárolni. Ritkán, s általában kötelező önrésszel jelennek meg pályázatok. Csak a nagyobb könyvtárakban működik a szolgáltatás, de még az ő esetükben is több alkalommal előfordul, hogy gépmeghibásodás vagy a vállalhatatlan reprográfiai jogdíj költsége miatt szünetel a szolgáltatás.

Az elektronikus dokumentumok, a multimédia (CD-ROM, DVD) gyors terjedése új igényeket támaszt a gyűjteményfejlesztés területén.

Videokazetták, DVD-k
A kisebb könyvtárak (Homokkert, József Attila telep, Csapókert, Kartács utca) kivételével a fiókok megkezdik videokazetta gyűjteményeik kialakítását és kölcsönzését. A kezdeti lelkesedés után a megjelenő szerzői jogi törvény megnehezíti az állománygyarapítást, a kazetták árát jelentősen megnöveli a kölcsönzési joggal való vásárlás. 2003-ban a Benedek Elek, Újkerti, Petőfi Emlékkönyvtár megkezdi a DVD-filmek gyűjtését és kölcsönzését.

Elektronikus dokumentumok
Az intézmény 2000-ben tervez első alkalommal elektronikus dokumentumokra fordítható összeget a költségvetésben. Az előző években a gyarapítás pályázati támogatásból történik. A nagyobb egységekben (Újkerti, Benedek Elek, Központi Olvasóterem, Petőfi Emlékkönyvtár) elkezdődik az elektronikus dokumentumok rendszeres gyarapítása. Az éves keret a kisebb fiókok számára csak néhány mű beszerzését teszi lehetővé, az olvasók helyben használhatják a CD-ket. A gazdagabb CD-ROM gyűjtemény bázishelye az Újkerti Könyvtár, a fiókkönyvtárak innen kérhetik át a számukra szükséges anyagokat. 2000-től az Újkerti Könyvtár megkezdi a CD-gyűjtemény kölcsönzését. A Központi Olvasóterem profilja az információs adatbázisok beszerzése folyamatos frissítéssel.

Internet-szolgáltatás
Szinte az első gépek megjelenésével felmerül az olvasók igénye az internet-használat iránt. Folyamatos gondot okoz az internet- csatlakozások bővítése, a költségek több éven keresztül nem teszik lehetővé, hogy a számítógéppel már rendelkező egységek mindegyikében működjön a szolgáltatás.

• 1998 februárjától teljes körű internet-elérési lehetőséget nyer az Igazgatási Központ a Soros Alapítvány támogatásával. A hálózatban elsőként 1998-ban az Újkerti Könyvtárban indul el a szolgáltatás. A könyvtár a már meglévő 1 számítógépe mellé 5 újabbat és ingyenes internet-hozzáférést nyer a Soros Alapítványtól. Novemberben ünnepélyes keretek között az olvasók és a könyvtárosok jelenlétében megtörténik az átadás, s ezzel megindul egy újabb szolgáltatás.
• 1999-től a Tócóskerti Iskolai és Gyermekkönyvtár a Sulinet vonalon keresztül biztosítja az ingyenes internet-elérést. 2000-től pályázati támogatásból további 3, később 4 számítógépet vásárolnak.
• 2000 januárjától a Soros Alapítvány csak úgy biztosítja az Újkerti Könyvtárban az internetet, ha a költségek felét a könyvtár finanszírozza. A szolgáltatás fizetőssé tétele jelentős adminisztrációval jár és csökkenti a felhasználók számát.
• 2001 januárjától a Soros Alapítvány véglegesen kivonul az internet finanszírozásából.
• 2004-től kapcsolt-vonalas szolgáltatás „működik” a Központi Olvasóteremben, a Petőfi Emlékkönyvtárban, Józsai Könyvtárban és az István úton.
• 2007-től már szélessávú internettel rendelkezik hat fiókkönyvtár: Újkerti Könyvtár, Benedek Elek Könyvtár, Tócóskerti Könyvtár, Petőfi Emlékkönyvtár, Zenei Könyvtár, Központi Olvasóterem.

Felhasználóképzések
Az internet megjelenésekor már jelentkezik az igény az internet-használati ismeretek, az új információszerzési módok lehetőségeinek és használatának a bemutatása iránt. Az első években a használók egyéni képzésére van lehetőség, az internet-szolgáltatást igénybevevők betanításával, a számítógépek használatában való gyakorlati segítségnyújtással.

• 2002-ben a Széchényi Terv keretében elnyert pályázati támogatással 100 könyvtárlátogató részesül 20 órás szervezett internetes, könyvtári számítógépes ismereteket nyújtó oktatásban (10 fős csoportokban).
• 2003-ban a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával ismét lehet 3x20 órás tanfolyamokat szervezni. Itt már a résztvevők megismerkednek az internet történetével, fogalmával, az elektronikus kommunikáció módjaival, az internetes kereséssel, a könyvtári és a közhasznú információszerzés lehetőségeivel.
• 2004/2005-ben saját költségvetésből és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával indul számítógép alapismereti és internethasználói tanfolyam felnőtteknek.
• 2006-ban felhasználóképző tanfolyam indul az Újkerti Könyvtárban, a Benedek Elek Könyvtárban, Petőfi Emlékkönyvtárban. Még ebben az évben mind a három könyvtárban a hátrányos helyzetű lakosság bevonásával olyan programsorozat indul, amely hozzájárul az információs kultúra előnyeinek megismeréséhez, a digitális szakadék csökkentéséhez.

Létszámhelyzet

Az 1996-ban történő nagy leépítések hatására több területen létszámgondok vannak. A Feldolgozó Osztályon a növekvő feladatok (elektronikus katalógus) ellenére csak 4 fő dolgozik. Az olvasószolgálatosok túlterheltek, gond a helyettesítések megszervezése, a szombatozás, a szabadságok kivétele. 1999 és 2001 között nincs az intézményben további létszámfejlesztés. Az engedélyezett létszám 69,25 fő. A szakképesítési szint magasnak mondható. A könyvtárak stabil „szereplőkkel” működnek, a fiókokat több éve vezetői munkakörben dolgozó, tapasztalt könyvtárvezetők irányítják. A munkaerőhelyzeten kissé javít a közhasznú dolgozók foglalkoztatása.

• 1999-től lehetővé válik polgári szolgálatosok alkalmazása. A fiatalok a Zenei Könyvtárban, a Fotótárban, a Tócóskerti Iskolai- és Gyermekkönyvtárban segítenek.
• 2002 januárjától az intézmény 1 fő létszámbővítést kap adatrögzítői státuszra. Az új munkatárs a Hálózati és Információs Osztályon dolgozik, feladata a fiókkönyvtárak informatikai munkájának segítése.
• 2003-ban újabb 1 fővel nő a dolgozók száma. A kolléga a Helytörténeti Fotótárban és a Benedek Elek Könyvtárban dolgozik, megosztott munkaidőben.
• 2004-től megszűnik a polgári szolgálat, s egyre kevesebb a közhasznú és közcélú foglalkoztatott is. Ehhez járul még a kötelező bérmegtakarítás, az állandó helyettes hiánya, aminek következményeként hosszabbodnak a nyári bezárások.
• Mivel a létszámhelyzetben jelentős változások nem történnek, létszámfejlesztést nem engedélyez a fenntartó, így változtatni csak a struktúrán lehet. Az új szakmai kihívásoknak megfelelően a munkaköröket kell megreformálni. A Helytörténeti Fotótárban a digitális fotózás elterjedésével megszűnik a fotós munkaköre. Hiánya a későbbiekben gondot jelent a gyűjtemény továbbfejlesztésében.
• A Zenei Könyvtárban a gépesítés és az állomány elektronikus feldolgozása szükségessé teszi az első, informatikus rendszergazda alkalmazását.

MINŐSÉGI KÖRÖK

• A könyvtár igazgatója kiemelt fontosságú területnek tartja a „humán erőforrás”-gondozást, mivel ahhoz, hogy a könyvtár minőségi szolgáltatásokat nyújtson használóinak, a munkatársaknak szakismereteik mellett motiváltaknak kell lenniük a minőség akarásában is. A munka eredményességében nagy szerepet játszik, hogy a dolgozók közös sikerként is megéljék teljesítményüket. Különösen fontos ez egy földrajzilag széttagolt, eltérő objektív feltételekkel rendelkező intézményhálózatban, ahol a fiókkönyvtárak egymásra vannak utalva és egymásra támaszkodhatnak. Az intézmény célkitűzéseinek és értékrendjének a dolgozók általi elfogadását, az azokkal való azonosulást a nyílt és hatékony szervezeti kommunikációval lehet a legjobban segíteni.
• Az intézményvezető kezdeményezésére megalakulnak a hálózatban az ún. minőségi körök. A különböző fiókkönyvtárakban hasonló vagy azonos munkakörben dolgozókból megalakuló csoportok konkrét feladatok megoldásában működnek együtt, önképző jelleggel vitatnak meg problémákat, ismerkednek egymás tevékenységével, beszámolnak kezdeményezéseikről.

Három minőségi kör működik:

• Kiskönyvtárak köre,
• Gyermekkönyvtárosok köre,
• Informatikai-számítástechnikai kör.
• Általában évente két-három alkalommal tartanak összejöveteleket.

HIVATÁSA KÖNYVTÁROS

Kommunikációs tréning
1998-ban az intézményvezető kezdeményezésére sikerül pályázati támogatást szerezni a dolgozók számára szervezett, pszichológus által vezetett kommunikációs tréningre. A négy napos tréningen az egység- és fiókkönyvtár vezetők vesznek részt.

Munkahelyi motiváció
2002-ben a könyvtárosok munkahelyi motivációjáról felmérés készül (egy egyetemi hallgató szakdolgozatának tárgyaként). Néhány megállapítás ebből: „A vizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy az életkor növekedésével a motivációs rangsor a felsőbb rendű szükségletekből indul ki… Életkortól függetlenül fontos számukra a csoporthoz tartozás, és beilleszkedés, nem alkalmazható viszont ösztönzésükre a hatalmi motivátor. A magasabb vezetők számára az autonómia, a kreativitás és a hatalom az ösztönző, míg az alacsonyabb beosztásúak az anyagi és pszichikai biztonságot részesítik előnyben.” (Hadházi Edit: A munkahelyi motiváció elmélete és gyakorlata)

Hétéves továbbképzések
A 2000-ben megjelenő 1/2000 (I.14.) NKÖM rendelet nagy előrelépést jelentett a szakmai továbbképzések terén. A rendeletnek megfelelően elkészül az intézmény első hétéves továbbképzési terve. A rendszer az első időkben akadozik – mind a finanszírozás, mind az akkreditált képzések tekintetében. Debrecenben kevés olyan tanfolyam van, amely a munkatársak érdeklődésére tartana számot. A fiatalabb munkatársak körében nagy érdeklődés mutatkozik az informatikai ismeretek iránt. Az egyetemi szintű informatikus-könyvtáros kiegészítő szak beindulásával minden évben néhányan továbbtanulnak, s könyvtári- informatikus diplomát szereznek. 2000 és 2006 között 39 fő vesz részt akkreditált, legalább 120 órás képzésen

• Informatikus könyvtáros egyetemi diplomát szerez 6 fő.
• Főiskolai könyvtáros képesítést 3 fő.
• Felsőfokú minőségbiztosítást tanul 1 fő.
• ECDL tanfolyamon vesz részt 15 fő.
• OKJ felsőfokú, népi mesterségek oktatója képesítést szerez 1 fő.
• ELTE szociológia szakon diplomát szerez1 fő.
• OKJ felsőfokú kulturális menedzser szakon tanul 2 fő.
• angol nyelvtanfolyamra jár 1 fő.
• akkreditált informatika tanfolyamon vesz részt 2 fő.

Tanfolyamok
Rendszeressé válnak az informatikai ismereteket átadó tanfolyamok is. Ezek egy része önerőből, néhány pályázati támogatásból indul. Alapismereteket a házi továbbképzéseken is meg lehet szerezni. Sok munkatárs ismerkedik a szövegszerkesztés alapjaival, valamint a legfontosabb adatbázisok kezelésével a Központi Olvasóteremben, Újkertben „tapasztaltabb” kollégák által vezetett tanfolyamokon.

Nyelvtanfolyamok
2004-ben 9 munkatárs tesz alapfokú szóbeli nyelvvizsgát (8 fő angolból, 1 fő németből). 2005-ben 14 fő ECDL-vizsgát tesz.

Pályázni PEDIG MUSZÁJ

Pályázatok
A könyvtári munka minden területén lehet és kell pályázni, csak így oldható meg az új technológiák beszerzése, a dokumentumállomány gyarapítására, az adatbázis-gyűjtemények kialakítása, ingyenes internet-hozzáférés biztosítása, könyvtári programok szervezése. A könyvtárvezetés minden pályázati lehetőséget megragad.

1998 és 2005 között 75 sikeres pályázat készül. A pályázatokon leginkább könyvtári programokra (16), állománybeszerzésre (12), informatikai fejlesztésre (10) kap az intézmény támogatást.

Kiemelkedően jó évnek számít 1998, amikor 16 sikeres pályázat születik, s összességében 8 millió forint fölötti összeggel sikerül növelni a költségvetést.

év	1998	1999	2000	2001	2002	2003	2004	2005
Támogatás/ezer Ft	8266	3095	766	9164	13 000	9365	9742	9803
Pályázatok száma	16	6	12	5	9	13	7	7

A pályázatok előkészítése, összeállítása, megvalósítása, adminisztrációja, elszámolása nagy terheket ró a pályázatokat készítő munkatársakra. A munka oroszlánrészét a könyvtár igazgatója és a Hálózati és Szervezési Osztály két munkatársa, Várterész Cecilía és Farkasné Gellért Erzsébet koordinálja. Bár sokban segítik az intézmény zavartalan működését és fejlesztését a pályázati támogatások, maradnak olyan területek, amelyekre nem, vagy csak jelentős összegű önrész biztosításával lehet pályázni. Nyomasztó gond a fénymásoló berendezések beszerzése, a meglévők működtetése. Hét év alatt mindössze két alkalommal írnak ki, 50%-os önrésszel, beszerzésükre pályázatot.

Civil szervezetek, önszerveződő közösségek
A rendszerváltás következményeként felélednek, megszaporodnak a civil szervezetek. A városi könyvtár körül négy civil szervezet tevékenykedik, segítséget nyújtanak az alapvető célkitűzések megvalósításában (a gyors információszolgáltatás feltételeinek megteremtésében, rekreációs lehetőségek nyújtásában). A közös tevékenység „ad hoc” akciókkal indul a 90-es évek elején, később a szervezetek és az intézmény együttműködési megállapodásokat köt.

• A Debreceni Városi Könyvtárért Alapítvány 2001-től „A Jövő Könyvtáráért Alapítvány” néven folytatja tevékenységét. Több sikeres programmal is támogatják a hálózat könyvtárait: olvasótábort, hagyományőrző rendezvényeket, gyermekprogramokat szerveznek. Az SZJA 1%-ból könyveket, folyóiratokat rendelnek a könyvtárnak. Számítógép-parkjuk használatát a fiókkönyvtárakban lehetővé teszik a lakosság számára.
• Az ÖKO-Centrum Alapítvány (létrehozója Czeglédi Erika könyvtáros) tevékenysége a környezetvédelemre, természetvédelemre irányul. A Központi Olvasóterem és az Alapítvány együttműködése teremti meg az Olvasóteremben a környezetvédelmi báziskönyvtárat, állatkerti örökbefogadást, hortobágyi környezetvédelmi tábort szerveznek, technikai eszközöket vásárolnak (számítógép, nyomtató, szkenner, fax, diavetítő).
• A Fiatal Könyvtárosok Egyesülete (FIKSZ) – „alulról szerveződő” öntevékeny szervezet a 80-as évek végétől. Pályázati támogatásokból szervezik a gyermeknapot, a Mikulás ünnepséget, kisebb összgekkel segítik intézményi kirándulásokat, a számítógépes fejlesztéseket, folyóirat-előfizetést, a könyvtáhasználó gyerekek jutalmazását.
• A Könyvtár a Lakótelepért Egyesület (székhelye a Petőfi Emlékkönyvtár, alapítója a könyvtár vezetője, Bogdán Györgyné) a Dobozi-Fényes udvari lakótelepen kívánja pótolni a hiányzó közművelődési struktúrát. Támogatja a könyvtárban működő öntevékeny csoportokat (Kézimunka kör, Rizikó klub).

„OLVASÓSZOLGÁLAT A VÁLTOZÁS VIHARÁBAN”

Forgalmi adatok

1998	1999	2000	2001	2002	2003	2004
18 688	18 567	18 164	18 535	18 782	18 109	17 700

A beiratkozott olvasók számát tekintve a Debreceni Városi Könyvtár történetében a legsikeresebb az 1995-ös esztendő, ekkor 23 290 fő iratkozik be. Az 1996-tól elkezdődő csökkenés 1998-ra megáll, ez a kulturális törvény által, a 16 éven aluliak számára elrendelt ingyenes beiratkozásnak tudható be.

• 2001-ben jelentős mértékben meg kell emelni a beiratkozási díjakat, ami nem érinti a beiratkozott olvasók számát, csekély mértékben, de emelkednek a mutatók. (+535 fő)
• Néhány könyvtárban bevezetik az ún. további beiratkozási díjat, ami a „nem hagyományos dokumentumok” kölcsönzésére jogosít.
• 2003-ban kis mértékben, de csökken a beiratkozott olvasók száma (-673 fő). Ebben az évben a Benedek Elek Könyvtár hosszabb, a Központi Olvasóterem rövidebb ideig zárva van a költözés miatt, az Újkertben fizetős lesz az internet-szolgáltatás, s egy időre megcsappan a szolgáltatás iránti érdeklődés.
• 2004-ben a József Attila telepi Könyvtár csatornázás miatt megközelíthetetlen, a Zenei Könyvtár esetében a könyvtár zsúfoltsága, a leromlott környezet nem vonzza az olvasókat, 409 fővel csökken a beiratkozottak száma.

Év	1998	1999	2000	2001	2002	2003	2004
Látogató	256 316	267 205	269 668	282 162	292 128	280 255	274 350

A látogatók száma 2001-ig emelkedik, majd akárcsak a beiratkozott olvasók száma, kisebb mértékben visszaesik.

Év	1998	1999	2000	2001	2002	2003	2004
Forgalom	549 124	572 003	587 174	595 336	565 468	582 175	545 400

A kölcsönzött dokumentumok szám 2001-ben éri el a városi könyvtár fennállása alatti legmagasabb értéket, 595 336 kölcsönzési alkalom van. 2002-ben kisebb csökkenés, majd újabb emelkedés következik be.

Mit igényelnek az olvasók?
Az olvasási szokások változása próbára teszi a könyvtárosokat: az olvasók korábban az olvasmányos szépirodalom kiválasztásához kértek segítséget, most egyre inkább az ismeret- és információszerzéshez.

A tájékozató szolgálat nehézségei
A legnagyobb kihívást a posztgraduális képzésben, tovább- és átképző tanfolyamokon részt vevő felnőtt olvasók tájékoztatása okozza. A képzések többségéhez nincs tankönyv, a hallgatóknak nincs kellő rutinjuk a felkészüléshez. A fiataloknál egyre gyakrabban találkoznak a könyvtárosok azzal a szemlélettel, hogy ami nincs a weben, az nem is létezik.

ODR – segítség az információszolgáltatásban
2004-től az Újkerti és a Benedek Elek Könyvtár már rendszeresen él az Országos Dokumentumellátó Rendszer nyújtotta lehetőségekkel (a keresett művek átkölcsönözhetők a megyei és az egyetemi központi könyvtárból).

A gyermekkönyvtári szolgálat új kihívásai

• 1998-ban kerül bevezetésre az iskolákban az NAT-ként ismert Nemzeti Alaptanterv, amely új feladatok elé állítja az iskolai könyvtárosokat. A közös fenntartásban működő Újkerti Könyvtár és a Tócóskerti Iskolai- és Gyermekkönyvtár részt vesz a könyv- és könyvtárhasználati, könyvtár informatikai ismeretek oktatásában.
• A hálózat többi fiókkönyvtára, megfelelő módszereket alkalmazva a könyvtárak bemutatását, a könyvtárhasználat alapjainak lerakását vállalja, s nagyobb szerepük van az irodalomnépszerűsítésben, olvasóvá nevelésben, rendezvények szervezésében, az iskolában megszerzett könyvtári ismeretek gyakoroltatásában.
• A gyermekrészlegekben igényesen és sokoldalúan állítják össze a szabadidős foglalkozások témáit. Figyelnek az évfordulókra, jeles napokra, a népi hagyományok megismertetésére, az irodalmi alkotások közismertté tételére.
• A gyermekolvasók körében több könyvtárban kezd „divatba jönni” a klubkönyvtárként, játszóházként való használat, a barátokkal, családdal történő beszélgetés, kézműveskedéssel egybekötött látogatás.

SZOCIÁLIS HÁLÓ

A társadalmi változások következtében emelkedik a hátrányos helyzetűek száma, ennek pedig egyik következménye, hogy ráterelődik a figyelem a könyvtár szociális szerepére. A hálózat több fiókkönyvtárában érzik szükségét annak, hogy kallódó fiatalokkal, fogyatékosokkal, időskorúakkal foglalkozzanak.

Hátrányos helyzetű rétegek ellátása
A szociálisan hátrányos helyzetű ifjúsági korosztály számára pályázati támogatásból a fiókkönyvtárakban rendszeresek lesznek a kismesterségeket, ünnepköröket bemutató programok, amelyek kreatív, manuális foglalkoztatással kapcsolják össze a könyvtári ismeretszerzést. A Fiatal Könyvtárosok Szervezete nyári táborokat, kirándulásokat szervez nehéz körülmények között élő gyerekeknek.

Egészségileg fogyatékosok ellátása
A legnagyobb gondot a könyvtárak akadálymentesítése okozza. A hálózatban csak a Nyugdíjasok Háza könyvtárába, a Csapókerti Könyvtárba, a Tócóskerti Iskolai és Gyermekkönyvtárba, az Újkerti Könyvtárba és a Benedek Elek Könyvtárba tudnak mozgáskorlátozottak kerekesszékkel bejutni. Az egészségileg fogyatékosok esetében az intézmény a látássérültek ellátása terén tud szerepet vállalni: a Nyugdíjasok Házában nyújtott hangoskönyvtári szolgáltatással és egy olvasógép használatával. Az Újkerti Könyvtárban Down-szindrómás gyerekek számára szerveznek heti egy alkalommal programokat.

Nyugdíjas korúak ellátása
A nyugdíjasok ellátását már a kezdetektől felvállalják a könyvtárak. Többségük nem él olyan körülmények között, hogy nagy anyagi kiadással járó szórakozást vehessen igénybe. Szinte minden fiókkönyvtárban számon tartják igényeiket, foglalkoznak az idősekkel, rendszeresek a beszélgetések, a könyvajánlások, a számukra szervezett programok. 2002 februárjában az egykori Nyugdíjas Olvasók Klubjának tagjaiból létre jön az Újkerti Könyvtár Önművelő Olvasó Klubja, amely klubszerű formában beszélgetési lehetőséget biztosít olvasmányélményekről, jelentős kulturális eseményekről. A civil szervezetekkel való együttműködés szép példája a Petőfi Emlékkönyvtárban, a „Könyvtár a Lakótelepért Egyesület”-tel közösen működtetett (egészségvédő) Rizikó-klub.

Rendezvények
Szinte minden évnek megvan a maga kiemelkedő „nagy rendezvénye”, de a költségvetési helyzet meghatározza a könyvtári rendezvények „műfaját”. Nevesebb előadó ritkábban jön, tiszteletdíjra minimális összeg jut (jórészt pályázati támogatásokból) – tehát marad az „önerő”, a saját szellemi tőke. Évente 800-900 rendezvény van a hálózatban, a résztvevők száma 20.000-25.000 fő.

Internet Fiesták
Az internetkultúra népszerűsítését szolgáló, világméretű rendezvény-sorozatot, az Internet Fiestát évente rendezi meg az Internet Society.

• 2002-ben az Újkerti Könyvtár csatlakozik elsőként a városi könyvtár fiókkönyvtárai közül az Internet Fiestához. Március 21-én reggel 8 órától nonstop internetezés, éjszakai nyitva tartás vártja az olvasókat.
• 2004-ben másodszor is megrendezésre kerül az Internet Fiesta, amelynek a témájához a francia-barátságon kívül a májusi EU- csatlakozás is kapcsolódik.
• 2005-ben 25 órás program veszi kezdetét. A Digitális könyvtárak jelenéről és jövőjéről Gellér Ferencné Dr., a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár igazgatója tart előadást. A maratoni programon bemutatásra kerül a Neumann János Digitális Könyvtár, a Magyar Elektronikus Könyvtár, a Jávácska nevű, gyerekeknek szóló program. A rendezvény sikerességét az is mutatja, hogy az Informatika és Könyvtári Szövetség zárórendezvényén a Debreceni Városi Könyvtár beszámol programjáról.
• 2006-ban már négy fiókkönyvtár kapcsolódik a rendezvényhez: Benedek Elek Könyvtár, Petőfi Könyvtár, Tócóskerti-, Újkerti Könyvtár. Nagy érdeklődést kelt a város ismert személyiségeivel szervezett webkamerás beszélgetés.

Minden évben van őszi könyvtári akcióhét is, ahol igazán jól megnyilvánul a munkatársak ötletgazdagsága. 1999-es akcióhét mottója: „Mi ezen a héten is Önökért vagyunk!” A gazdag programsorozat egyik sikeres kezdeményezése a „Fogadjon örökbe egy könyvet!” akció. A város polgármestere, Kósa Lajos és Halász János országgyűlési képviselő is csatlakozik az örökbefogadókhoz. Kiemelkedően sikeres és az érdeklődők széles körét vonzó program az Újkerti Könyvtárban a Nemzeti Kisebbségi Napok, a 24 órás versfelolvasó, költészet napi rendezvény, amely az Központi Olvasóteremben indul, majd átkerül a Benedek Elek Könyvtárba, az Irodalombarátok Körének programjai a Központi Olvasóteremben. Az Ünnepi Könyvhét hagyománya is tovább folytatódik.

Az év nagyobb rendezvénysorozatait nagyrészt önerőből és a helyi Kulturális Alap támogatásával lehet megvalósítani.

• 2000-ben a Millenniumhoz („István király örökében idézetkereső” verseny, „Magyar vagyok, legszebb ország hazám”- szavalóverseny”) kapcsolódnak a rendezvények.
• 2001-ben Vargha Balázs-emlékülést tart a Benedek Elek könyvtár, író-olvasó találkozó van Vámos Miklóssal a Központi Olvasóteremben, „Kismesterek - kiskönyvtárak”- foglalkozássorozaton debreceni kézművesek mutatkoznak be. A Petőfi Emlékkönyvtárban nyári olvasótábor indul ifjú varázslók és boszorkányok számára, a Harry Potter-rajongók nagy örömére.
• A 2002. évi rendvények az Olvasás Évéhez kapcsolódnak. Az akcióév során irodalmi vetélkedőkre, bábelőadásokra, ismeretterjesztő gyermekfoglalkozásokra, szerkesztőségi találkozókra kerül sor.
• 2002 legjelentősebb hálózati szintű rendezvénye a Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat. A Fotótárban Kossuth szellemiségéhez kapcsolódó kiállítás és folyamatos tárlatvezetés van, a Központi Olvasóterem irodalomjegyzéket készít, a fiókokban kétfordulós vetélkedő zajlik.
• A 2003-as év a Csokonai-programsorozat jegyében telik. Az évfordulóhoz kapcsolódva rajz- és irodalmi pályázat, fotókiállítás, irodalmi vetélkedő zajlik. A programokat DMJV Kulturális Osztálya is támogatja.
• A 2004. év az Európai Unióhoz csatlakozás éve. A jelentős esemény hatására a fiókkönyvtárak számos programot szerveznek: több fordulós vetélkedő, kiállítások, egész napos programok vannak.
• 2005 a „A Nagy Könyv” program éve. Magyarországon – sajnos – egyre kevesebben olvasnak. Bár világjelenségről van szó, a legfrissebb felmérések eredményei szerint nálunk a helyzet gyorsabban romlik, mint más országokban. Az olvasás népszerűsítése céljával születik meg az angliai „The Big Read” mozgalom magyar változata. A Nagy Könyv program a Magyar Televízió, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma együttműködésével valósul meg. Számos pályázat indul: könyvborító-tervezés, reklámklip, plakáttervezés, báb- és jelmezkészítés, író-olvasó találkozók, vetélkedők.

Hálózati és Szervezeti Osztály

A Hálózati és Szervezési Osztály feladatköre kibővül, itt történik a városi könyvtár információs rendszerére vonatkozó tervezetek kidolgozása, a fejlesztések koordinálása, az elektronikus dokumentumok nyilvántartása. Az osztály létszáma 4 fő: igazgatóhelyettes, informatikus könyvtáros, rendszergazda, adatrögzítő.

Feldolgozó Osztály

Az 1996. évi intézményi leépítést követően 4 munkatárs dolgozik a Feldolgozó Osztályon. Az elektronikus katalógus építéséhez nincs elég munkaerő, mindezek ellenére jelentős előrelépések vannak.

Gyarapítás
A konkrét gyarapítási feladatokat a könyvtár gyűjtőköri szabályzata tartalmazza. A kilencvenes évek elején készült szabályzat átalakítása egyre sürgetőbb feladattá válik. Nő a kereslet az új típusú dokumentumok iránt, amelyek komplex módon (kép, szöveg, hang együttesen) és célirányos keresésre alkalmasan tartalmazzák az információkat. Egyes régebbi típusú dokumentumok (pl. LP-hanglemezek) iránt az érdeklődés lecsökken, kivonásuk az állományból folyamatos. Az intézmény gyarapításában változatlanul a könyvbeszerzés dominál.
Az intézmény dokumentum-beszerzési kerete 2001-től 2005-ig nem változik. A könyvek átlagára 15 év alatt 27-szeresére emelkedik, az 1 olvasóra jutó összeg csak 9,5-szeresére nőtt. A beszerzési keret emelkedése messze elmarad a könyvek áremelkedésétől. 1 beiratkozott olvasó számára évente 1/3 kötet új könyv beszerzése lehetséges.

Év	1988	1999	1999	2000	2001	2002	2003	2004
Könyvek ára	63	497	1047	1154	1268	1514	1552	1746
1 olvasóra jutó Ft	54	105	197	162	248	478	513	720

Év	1998	1999	2000	2001	2002	2003	2004	2005
Dok./db	256 970	257 106	260 215	262 729	261 932	263 840	268 819	268 210

A gyarapítás és a törlés egyenlege szerint az állomány növekedése kismértékű (2000: +136, 2001:+2514, 2001:+3.109, 2002:-791, 2003:+4979, 2004:+1908, 2005:+609). A vásárlások nagyobb része továbbra is az időközben átalakult Könyvtárellátó Kht-nál történik. A lekötött összeg nagysága szerint a társaság un. sávos kedvezményt biztosít, ez általában 10, de van olyan év, amikor 20%-ot jelent, a helyi könyvkereskedések közül jó kapcsolat épül a LAP-ICS-csal, ők nagyobb kedvezményeket tudnak nyújtani. 1998 és 2004 között ez eléri 38 %-ot. Szerencsére időről időre akad néhány állománygyarapításra kiírt pályázat is. Segítik a gyarapítást az ajándékkönyvek is, amelyeket a Soros Alapítvány, kereskedők, kiadók ajánlanak fel. Több alkalommal is érkezik értékes német nyelvű ajándékkönyv a Goethe Intézettől (1998-ban 100 db, 2000-ben 100 db, 2002-ben 55 db). A könyvek a Benedek Elek Könyvtárba, Petőfi Emlékkönyvtárba és a Tócóskerti Iskolai- és Gyermekkönyvtárba kerülnek.

Érdekeltségnövelő és felzárkóztató támogatás
1999-től segítséget jelent a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 15/1998. (III.31.) MKM rendelete alapján az éves költségvetési törvényben biztosított állománygyarapítási támogatás. A pályázaton azok a könyvtárak vehetnek részt, akik az országos átlagnál kevesebbet tudnak állománygyarapításra fordítani. A Debreceni Városi Könyvtár jóval az országos átlag alatt van, s így minden évben részt vesz a pályázaton. A pályázat feltétele az 50%-os önrész biztosítása: amekkora összeget felvállal a fenntartó, ugyanakkora támogatást biztosít a minisztérium. A fenntartó a közgyűlés támogatásával rendszerint biztosítja az önrészt, mindezek mellett mégis előfordul, hogy csökken a megvásárolt dokumentumok száma (2000-ben 530 db dokumentummal kevesebb a beszerzés, mint előző évben). A könyvtár igazgatója rendszeresen tájékoztatja a fenntartót arról, hogy a Debreceni Városi Könyvtár állomány-beszerzési adatait tekintve évek óta az utolsó, illetve az utolsó előtti helyen áll az 1 olvasóra és 1 lakosra vetített ráfordítással.

Az első félévben még nem tudható, hogy évközben mekkora lesz a NKÖM támogatása, ezért egyenetlen a gyarapítás, minden év januárjában visszaáll egy minimális szintre. 2000-től sikerül a könyvállományt időarányosan gyarapítani, már év elején betervezésre kerül a minisztériumi támogatás.

Év	1998	1999	2000	2001	2002	2003	2004
Támogatás/ezer	1591	1856	2380	2520	2998	3622	3442
Fenntartói Önrész	0	500	0	0	1000	1000	3000

Integrált könyvtári rendszer
Az elektronikus katalógus építéséhez kapcsolódó szakmai feladatok megoldásába bekapcsolódik a hálózat informatikai fejlesztését irányító Várterész Cecília. Az integrált könyvtári rendszer alapjainak lerakásához az SR-LIB rendszert választják, a modulok beszerzése és használatba vétele több éven keresztül tart.

SR-LIB

• 1997. év végén az SR-LIB Könyvtári és Dokumentációs Rendszer lekérdező modulja kerül beszerzésre.
• 1998-ban megtörténik a leltári és katalogizáló modul használatba vétele, elkezdődik az adatbevitel, majd személyi változások miatt leáll a munka. A Zenei Könyvtárban is megkezdődik a gépi katalógus építése. 1998 elején kerül telepítésre az SR-LIB rendszer lekérdező modulja, amely lehetővé teszi az épülő CD-katalógus adatbázisban való keresését. A periodika modult a Hálózati és Szervezési Osztály használja.
• 1999-ben az SR-LIB fejlesztőjével, Stiegelmayer Istvánnal szerződést köt a Debreceni Városi Könyvtár, amely programkövetést, illetve helyszíni segítségnyújtást tartalmaz. A fejlesztők elkészítik az SR-LIB rendszer két új modulját. Az ISO (konvertáló) modul és az átemelő modul segítségével két forrásból lehet rekordokat átemelni a saját katalógusba: az MNB átkonvertált anyagából, valamint a HBMK katalógusából. A retrospektív katalóguskonverziót a Benedek Elek Könyvtár állományával kezdik meg.
• 2004-re a Benedek Elek Könyvtár állománya teljes egészében szerepel az elektronikus katalógusban. A könyvtár megszünteti cédulakatalógusait. Az új helyre való költözés után már csak az elektronikus katalógust használják.

Személyi változások a Feldolgozó Osztályon
Az Állománygyarapító és Feldolgozó Osztály vezetőjének nyugdíjazása miatt Dankó Ilona közalkalmazotti jogviszonya 2005. december 29-ével megszűnik. Az osztály vezetői teendőinek ellátására Várterész Cecília kap megbízást. Pályázatában megfogalmazza a központosított gyarapításra és feldolgozásra vonatkozó terveit, amelyek az intézmény eddigi gyakorlatának megváltoztatását jelentik. Az osztály szervezeti felépítésére vonatkozóan szükségesnek tartja az informatika és a feldolgozó osztály összevonását.

Helyismeret, helytörténet

Az internet új lehetőséget nyit a helytörténeti ismeretterjesztő munkában is. 2001-től sorra készülnek a Fotótár legérdekesebb felvételeit bemutató virtuális kiállítások, s megkezdődik az állomány digitalizálása is.

• 2001-ben a Fotótár honlapjával együtt elkészül a „Debrecen régi fürdői”-t bemutató első virtuális kiállítás. 2002-ben újabb virtuális kiállítás készül, ezúttal a Hortobágy c. válogatás régi képeslapokból. Ez évben készül el a „Szobor adatbázis” (debreceni köztéri szobrok nyilvántartása, ellenőrzése, korrigálása).
• 2003-ban az intézmény együttműködési megállapodást köt a „Őrváros – Debrecen Szerepe Magyarország XX. századi Történetében” Közalapítvánnyal. A megállapodás szerint a Fotótárban kerülnek regisztrálásra, digitalizálásra, archiválásra a lakosságtól beérkező fotók. Az alapítványtól kapott támogatásból a tevékenységhez szükséges berendezések (számítógép, nyomtató) kerülnek beszerzésre. A Helytörténeti Fotótárban megkezdődik a digitalizálásra érdemes fotóanyag beszkennelése. A szkenneléssel együtt a fotókhoz tartozó adatok is felülvizsgálatra kerülnek. A technikai háttér lehetővé teszi, hogy az igénylők a dokumentumokat floppyn, CD-n vagy nyomtatott formában kapják meg.
• 2004-ben a NKA támogatásával elkészül egy olyan számítógépes program, melynek segítségével a Helytörténeti Fotótár archívumát digitális formában is lehet rögzíteni (képeket és a hozzájuk tartozó szöveget) és különböző szempontok szerint lehetőség van a visszakeresésre is. A rendszerhez webes felület is készül így az érdeklődők interneten is hozzáférhetnek az adatbázishoz (www.dbvk.hu/fototar).

MARKETING: „Dolgozz jól – és beszélj róla!”

A 90-es évek végére a könyvtárak is „megtanulják” a marketing- technikák tudatos alkalmazását. A vaárosi könyvtárban a szolgáltatások népszerűsítéséhez az alábbi eszközöket használják a legeredményesebben:

• kapcsolat a médiával (a jó partneri viszony a helyi sajtóval, rádiókkal, televízióval annak is köszönhető, hogy a fiókkönyvtárak számtalan esetben segítik anyaggyűjtéssel, információkereséssel tevékenységüket),
• városi szintű programok (különösen az újabban meghonosított 24 órás "non-stop" rendezvények, az akcióhetek, családi napok - tehát a koncentrált, nagy tömegeket mozgósító akciók),
• az informatikai lehetőségek felhasználása (az intézmény web-lapjainak, készülő interaktív gyermekkönyvtári honlapjainak információs és reklámértéke magas).

Szórólapok, ismertetők Forrás hiányában a ’80-as évektől nem készül könyvtárismertető prospektus. A Városi Kulturális Alap támogatásával, Tegdes László grafikus művész tervezésével 100 ezer példányban jelenik meg a fiókkönyvtárak elérhetőségeit és szolgáltatásait reklámozó kék-sárga szórólap.

Marketing-fogások

• Marketing-fogás a helyi önkormányzati választások után, a képviselők számára készített könyvtári ismertető füzet és tiszteletbeli olvasójegy. A kiadvánnyal és az olvasójeggyel az intézmény szeretné elérni, hogy a város új vezetése nagyobb figyelemmel forduljon a városi könyvtár felé.
• 1998 novemberében a könyvtári akcióhéten „könyv-örökbefogadás” ceremóniát szerveznek. Az intézményvezető a polgármestert, Kósa Lajos urat kéri fel az első örökbefogadásra, azzal a céllal, hogy indítson el egy szép és nemes hagyományt az intézményben. Az örökbefogadók pénzadományukkal a városi könyvtár alapítványát támogatják.
• Pályázati támogatásból készül el a látássérülteknek nyújtott szolgáltatásokat bemutató kiadvány. Az öregbetűs technikával készült füzet tartalmazza a Nyugdíjasok Háza Könyvtárából kölcsönözhető hangoskönyvek és nagybetűs könyvek jegyzékét.
• 2002. május 23-án az egész hálózatra kiterjedő nyílt nap van. Minden fiókkönyvtár olvasáshoz kapcsolódó programmal készül, az eseményekbe bekapcsolódik a helyi rádió és televízió. Riport hangzik el az olvasásról, az Rádió FM95 nevű kereskedelmi adó irodalmi alkotásokhoz kapcsolódó rejtvényeket sugároz, a helyes megoldók olvasójegyet és könyvjutalmat kapnak.

Intézményi honlap
2000-ben elkészül az intézmény első honlapja, amely közli a fiókkönyvtárak legfontosabb adatait. A honlap nagy része még statikus, csak a nagyobb események frissülnek. Az Újkerti Könyvtár és a Tócóskerti Iskolai- és Gyermekkönyvtár saját honlapot is szerkeszt. 2004-től már saját szerveren működik az oldal, s elérhetővé válik a könyvtár központi és a Zenei Könyvtár katalógusa is.

ÖSSZEGZÉS

A könyvtárügy „nagy átalakulásának” idején, a sok hátránnyal járó, új gazdálkodási formában is talpon tud maradni az intézmény. A nagy könyvtárbezárások időszakában csupán egy közös fenntartású könyvtár válik ki a hálózatból. Az intézmény a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár után az ország második legnagyobb városi fiókhálózata. A 16 szolgáltatóhely folyamatosan működik: 14 fiókkönyvtár (közülük kettő kettős – iskolai és lakóterületi - funkciójú) biztosítja a lakóterületi ellátást; a Zenei Könyvtár megyei szintű ellátást nyújt, országosan egyedülálló gyűjteménye van a Helytörténeti Fotótárnak. A Benedek Elek Könyvtár és a hálózati központ Piac utca 68. szám alá költözésével a gyűjtemény és a központ jobb körülmények közé kerül. A dokumentum-választék bővül (CD-k, CD-ROM-ok, elektronikus dokumentumok). A forgalmi adatok 7 év alatt alig változnak. Közel 18 ezer fő iratkozik be évente a fiókkönyvtárakba, a város lakosságának 8-9%-a rendszeres olvasó. Egyre erőteljesebbé válik a közművelődési feladatkör, a közösségi szintérként működés megvalósítása.
Az intézmény nagyon jó eredményeket ér el az új pályázati rendszerben. Főként pályázati támogatásból előrelépések történnek a gépesítés területén. Az informatikai fejlesztésekkel és néhány egységben az internet-hozzáférés biztosításával a szolgáltatások színvonala is emelkedik, a nagyobb egységekben megkezdődnek a felhasználóképző tanfolyamok. A hálózat könyvtárai évről-évre eredeti és változatos programokat is nyújtanak a látogatóknak. A könyvtárhasználói csoportok közül kiemelkedőnek számít a gyerekek, idősek könyvtári ellátása területén végzett munka, néhány egységben a hátrányos helyzetű olvasók ellátásában is sikerül előrelépni. A gépesítéssel együtt a könyvtári személyzet képzéseken, továbbképzéseken elsajátítja a munkához szükséges számítógépes ismereteket. Az SR-LIB integrált könyvtári rendszerrel megkezdődik a központi elektronikus katalógus kiépítése, elkészül az intézményt bemutató honlap.

Felhasznált irodalom:

• Albertné Hüse Katalin, Bogdán Györgyné, Czigle Beáta, Muri Edit: Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Iskola nyári iskolai előkészítő kurzusa a Petőfi Emlékkönyvtárban. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 2001. 2. sz. 54–57. p.
• Bogdán Györgyné: Családi könyvtár, Petőfi Emlékkönyvtár. = Könyvtári Levelező/lap, 2001. 5. sz. 23–26. p.
• Császi Erzsébet: Könyvtár az információrobbanás után : Indián-, Cimbora-táborokban nevelnek olvasóvá – kompjuterekkel – az Újkertben. = Hajdú-bihari Napló, 2000. 274. sz. nov. 23. 8. p.
• Csehely Edit: A 12–14 éves gyerekek olvasási szokásainak felmérése a Tócóskerti Gyermek- és Iskolai Könyvtárban. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 2001. 1. sz. 29–36. p.
• Csehely Edit, Szabóné: Nemzeti Alaptanterv és közművelődési könyvtár. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1998. 2. sz. 17–21. p.
• Czeglédi Erika: Öko-centrum az Olvasóteremben.= Hajdú-Bihar Megyei Téka, 2000. 1. sz. 50–54. p.
• Czeglédi Erika: Ökológiai centrum az olvasóteremben : A könyvtár kiváló közvetítője lehet a környezet- és természetvédelmi szemléletnek. = Hajdú-bihari Napló, 2000. 42. sz. febr. 19. Mell.: Természet 9. p.
• A Debreceni Városi Könyvtár hírei. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 2001. 1. sz. 75–77. p.
• A Debreceni Városi Könyvtár Munkaterve 1998. és 2005. között. Kézirat.
• Hadházi Edit: Munkahelyi motiváció : empirikus kutatás a Debreceni Városi Könyvtár alkalmazottai körében. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 2000. 2. sz. 26–39. p.
• Hadházy Csabáné: Egy könyvtárvezető szubjektív véleménye a „hálóról”. = Hajdú-Bihar Megyei Téka, 2000. 1. sz. 46–49. p.
• Hadházy Csabáné: Olvasás évi programok az Újkerti Könyvtárban . = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 2002. 1. sz. 54–58. p.
• Hadházy Csabáné: A személyiségfejlesztés könyvtári módszerei. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 2001. 2. sz. 29–34. p.
• Hadházy Csabáné: Újkerti Önművelődő Felnőttek Olvasóköre. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 2003. 1. sz. 42–44. p.
• Jávorszky Ferenc: Könyvtár a hálóban – háló a könyvtárban, avagy internet az Újkerti Könyvtárban : Beszámoló a könyvtár-informatikus szemével. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1999. 2. sz. 15–19. p.
• Jávorszky Ferenc: Sziesztázó fiestázók, avagy 24 óra Internetezés az Újkerti Könyvtárban. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 2001. 1. sz. 59–61. p.
• Kiss Beáta: A könyvtár a muzsika birodalma. = Debrecen, 2000. 8. sz. márc. 8. 7. p.
• Kiss Istvánné: Akciós praktikák : Könyvtári hét negyedszerre. = Könyvtári Levelező/lap, 11. évf. 1999. 10. sz. 24–26. p.
• Kiss Istvánné: Bemutatkozik a Debreceni Városi Könyvtár új igazgatója. = Könyvtári Levelező/lap, 10. évf. 1998. 10. sz. 9–12. p.
• Kiss Istvánné: Csak egy betű a különbség? Irene Wormell szemináriuma a térítéses információ-szolgáltatásszervezéséről. (Kecskemét, Katona József Könyvtár, 1998. április 21–22). = Könyvtári Levelező/lap, 10. évf. 1998. 5. sz. 30–31. p.
• Kiss Istvánné: Gyerekekkel a millenniumról : A Debreceni Városi Könyvtár programsorozata. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 2000. 2. sz. 18–21. p.
• Kiss Istvánné: Mindennapi ö(ü)römeink: A kiskincstár. = Könyvtári Levelező/lap, 9. évf. 1997. 6/7. sz. 48–50. p.
• Kiss Istvánné Maár Éva: Mitől közművelődési? Könyvtár(os)i számvetés, közművelődési rendeletek a középtávú tervek készítése idején. = Könyvtári Levelező/lap, 2000. 12évf. 3. sz. 2. p.
• Kiss Istvánné: Mitől lesz kisebb a kör átmérője, és mi lehet még egy kommunikációs képességfejlesztő tréningből? = Könyvtári Levelező/lap, 10. évf. 1998. 11. sz. 29–31. p.
• Kiss Istvánné: Nyitott könyvtár – önszerveződő kisközösségek. A Debreceni Városi Könyvtár és a körülötte felnőtt civil szervezetek. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 2002. 1. sz. 14–20. p.
• Kiss Istvánné: Önköltségszámítás könyvtári szolgáltatásokra : A Debreceni Városi Könyvtár gyakorlata alapján. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 2001. 2. sz. 44–53. p.
• Kiss Istvánné: Pályázat a Debreceni Városi Könyvtár magasabb vezetői beosztásának ellátására 1998. Kézirat, 2003.
• Kovács Piroska, Nagy Katalin: SR-LIB a zenészek szolgálatában avagy hogyan találjuk meg Hordó anyót? = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 2001. 1. sz. 41–47. p.
• Kulcsár Katalin: A debreceni közművelődési könyvtár létrejötte és első évei. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 2000. 2. sz. 3–9. p.
• Magyarné Ember Mária: A Debreceni Városi Könyvtár Helytörténeti Fotótára a kutatás szolgálatában. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 2000. 1. sz. 34–38. p.
• Médiatéka. = Hajdú-bihari Napló, 2000. 203. sz. aug. 30. 15. p.
• Médiatékává alakulnak át a könyvtárak. Riporter P.J. = Hajdú-bihari Napló, 1998. július 6. 3. p.
• Megbocsátás a városi könyvtárban. = Hajdú-bihari Napló, 1998. 265. sz. nov. 12. 3. p.
• Mogyoróssy Jánosné: Egyidősek vagyunk a népkönyvtári mozgalommal. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1999. 1. sz. 31–37. p.
• Mojzes Edit: Szociális munka a könyvtárban, azaz hogyan segíthetünk mi, könyvtárosok? : I. A könyvtár szociális funkciói. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1999. 1. sz. 46–49. p. 36.Mojzes Edit: Szociális munka a könyvtárban, azaz hogyan segíthetünk mi, könyvtárosok? : II. A könyvtár szociális funkciói. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1999. 2. sz. 10–14. p.
• Molnár Antalné: A Debreceni Városi Könyvtárhálózat egy gazdaságvezető szemével. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1999. 1. sz. 41–42. p.
• Örökbe fogadott egy könyvet. = Hajdú-bihari Napló, 1998. 268. sz. 16. 1. p.
• Papné Angyal Ágnes: A könyvek illata mindig elvarázsolt… : Beszélgetés Mesterházyné Baranyai Margittal, a Debreceni Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatójával. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1999. 2. sz. 31–37. p.
• Papné Angyal Ágnes: Egy jubileumi kötetről. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 2001. 1. sz. 35–36. p.
• Papp Emma: Rekviem egy könyvtári szolgáltatásért. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 2000. 2. sz. 51–53. p.
• Papp Emma: Zenei Könyvtári intermezzók. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 2001. 1. sz. 63–64. p.
• Pásti Csaba: A hallható betűk birodalma. = Debrecen, 2000. szept. 13. 8. p.
• Pásti Csaba: Az SR LIB 3.0 rendszer könyvtári katalogizáló moduljának használata a Debreceni Városi Könyvtár Zenei Könyvtárában. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1998. 2. sz. 31–4. p.
• Piaci igények a könyvtárban. = Hajdú-bihari Napló, 1998. 70. sz. már. 24. 1. p.
• Pozderka Judit: Médiatékává alakulnak át a könyvtárak. = Hajdú-bihari Napló, 1998. 156. sz. júl. 6. 3. p.
• Sass Bálintné, Vranyecz Tünde: Egy könyvtár újjászületése. Új helyen a Debreceni Városi Könyvtár Benedek Elek fiókkönyvtára. = Könyvtári Levelező/lap, 2003. 15. évf. 8. sz. 19. p.
• Sass Bálintné: Szolgáltatás – szolgálat a Debreceni Városi Könyvtár Központi Olvasótermében. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 1999. 2. sz. 7–9. p.
• Sulyok Bernadett: A belvárosból hiányzik a közösségi ház : Az iskolák is a közművelődés színtereivé válhatnak a jövőben. = Hajdú-bihari Napló, 2000. 221. sz. szept. 20. 8. p.
• Szabó Vera: Egy internet-hozzáféréssel rendelkező könyvtárban dolgozó könyvtáros tapasztalatai. = Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka, 2001. 1. sz. 23–31. p.
• Tedeji László: Kínai est a debreceni Újkerti Könyvtárban. = Hajdú-bihari Nyugdíjas Híradó, 2001. 1–3. sz. január-március. 22. p.
• Új helyet kap a könyvtár. = Hajdú-bihari Napló, 2001. május 29. 6. p. (Kartács utcai könyvtár)
• Varga Imre: ÖKO-centrum a város szívében. = Debrecen, 2000. 4. sz. febr. 9. 4. p.
• Zima Szabolcs: Az olvasók nemcsak a hasukat süttetik. = Hajdú-bihari Napló, 2000. 161. sz. júl. 12. 8. p.