• Melléklapos betűrendes, óriáskatalógus,
• csoportképzéses szakkatalógus, sorozatkatalógus

 

FOLYAMATOS JELEN

HATVAN UTCAI KÖNYVTÁR

Alapítás éve: 1961
Cím: Hatvan utca 17. sz. később Hatvan utca 57. sz.
Könyvtárosok, munkatársak: Dr. Papp Imréné (1970-ig), Nagy Éva (1970-ig), Edelics Róza (1972-ig), Scheibert Ferencné (1970–1975), Varga Anna (1972), Kékesi Anna (1973), Bogdán Györgyné (1972–1977), Kertész Tamásné (1975–1979), Molnár Orsolya (1976–1977) , Pál Éva (1977–1980), Ádám Magdolna (1977–1982), dr. Lengyel Gáborné (1980–1986), Bécsiné Kléri Ágota (1987–1993), dr. Tóth Zoltánné (1993–1996)

Egy kis statisztika

Évek	1962	1971	1981	1991
Állomány	2136	12 433	19 414	18 498
Beiratkozott olvasók	195	1101	750	552
Forgalom/kötet	3320	35 993	22 089	15 438

AZ ELSŐ ÉVEK

• 1961 szeptemberében a Városi Könyvtár megkapja a Hatvan utca 17. szám alatti kb. 40 négyzetméternyi helységet. Kényszerből a könyvtár mellett még ide költözik az igazgatási részleg is. Egy helyiségben kénytelen együtt dolgozni a könyvtárigazgató, a gazdaságvezető, az adminisztrátor és a módszertani instruktor. A fiókkönyvtárat naponta 60-80 fő látogatja. A kezdő állomány 1961-ben 1128 kötet. A kölcsönzési térben a mennyezetig tornyosulnak a könyvek, az állománynak mintegy fele van válogatható magasságban.
• 1966 őszén rendeződik a helyzet, a városi könyvtár új helyiséget kap a Hatvan u. 57. sz. alatt. A könyvtár megnyitására többhónapos átalakítási munka miatt december 20-án került sor. Az új könyvtár alapterülete 100 négyzetméter (szabadpolcos felnőtt- és gyermekkölcsönző, illetve olvasóterem, raktárhelyiség). Két főfoglalkozású könyvtáros áll az olvasók szolgálatára.

A HATVANAS ÉVEK – TÁNCOLNI A KÖNYVTÁRBAN?

• A hatvanas években 25 órában tart a könyvtár nyitva, harmincfős gyermekklub (foglalkozás minden kedden) és ifjúsági klub (középiskolások, egyetemisták) működik. „Rendszeresek a népművészeti kiállítások, s mindezeken felül még táncolnak is, természetesen az ifjúsági klub tagjai, kölcsönzési időn kívül.”
• 1970 és 1975 között Scheibert Ferencné, 1977-től Paál Éva a könyvtár vezetője.

EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ISKOLÁKKAL

• 1979-ben nagymértékben javulnak a könyvtár tárgyi feltételei, teljes belső felújítás van az épületben. A könyvtárban két főfoglalkozású könyvtáros dolgozik. A könyvtárosok az új tantervre épülő foglalkozás-sorozatot dolgoznak ki a Lilla Téri Általános Iskola pedagógusaival. Könyvtárhasználati órákat, rendhagyó órákat tartanak, módszertani segítséget nyújtanak a Lilla téri iskola könyvtárosának. A könyvtáros részt vesz a szülői értekezleteken, ahol a könyvtár szolgáltatásairól és a gyerekek olvasási szokásairól beszélget a szülőkkel. Az általános iskolákon kívül jó a kapcsolat a Szakmunkástanulók Kollégiumával, a Móricz Zsigmond Kollégiummal és a Fazekas Mihály Gimnáziummal. Az olvasószolgálati munkában kiemelt figyelemmel fordulnak a szociális körülményeik miatt hátrányos helyzetű olvasók felé. Több alkalommal állítanak össze hangosított diasorokat Debrecenhez kötődő témákban: Debrecen köztéri szobrai, Medgyessy Ferenc és Debrecen kapcsolata stb.
• A Magyar Rádió felhívására 1978 szeptemberében megalakítják „Százszorszép” néven a könyvtár gyermekklubját. A foglalkozásokat havonta, vasárnaponként tartják. Később a klub nevet változtat és Micimackó néven folytatja működését. 1980-tól dr. Lengyel Gáborné vezeti a könyvtárat, 1982-től már csak egy főfoglalkozású könyvtáros dolgozik.
• 1987-től Bécsiné Kléri Ágota a könyvtár vezetője. Irányításával a gyerekek több alkalommal részt vesznek a Magyar Rádió „Százszorszép” Klubjának pályázatain. Rendszeressé válnak a környék hátrányos helyzetű gyerekei számára szervezett lemezhallgatások, diavetítések. Az átgondolt állománygyarapítás következtében a hálózat egyik legértékesebb, jó összetételű állománya lesz a Hatvan utcai.
• 1993-ban a csökkenő olvasói létszám, valamint a közelben lévő iskolai, megyei és fiókkönyvtárak miatt - a könyvtáros munkaideje 6 órára csökken. A könyvtár vezetését Dr. Tóth Zoltánné veszi át. Nagy lelkesedéssel indítja be a könyvtárban a Könyvgalériát, ahol helyi képzőművészek alkotásait mutatják be.

1996-BAN BEZÁR A KÖNYVTÁR

• 1996-ban a könyvtár vezetősége (az intézményt érintő fenntartói megszorítások – a 20 %-os kötelező létszámleépítés és az önkormányzat Kulturális Bizottsága rendelkezése - miatt) a Hatvan Utcai Könyvtár megszüntetése mellett dönt.
• Július 1-jével bezár a könyvtár. A közvélemény részéről a bezárás elégedetlenséget vált ki, nemcsak a 700 olvasó tiltakozik ellene, hanem a média is megdöbbenéssel tudósít róla. Az 1967-ben megnyílt könyvtár – az intézmény legrégebbi fiókjaként – igen gazdag gyűjteménnyel rendelkezik (nagyon sok mű már csak itt található). A gyűjtemény értékét csak részben sikerül azzal megőrizni, hogy a legkeresettebb részét áttelepítik a többi könyvtárba. Azok a könyvtárak válogathatnak elsőként, ahol az egy olvasóra jutó kötetszám a legalacsonyabb volt. Így az állomány jelentős része – közel 5.000 kötet – a Benedek Elek Könyvtárba kerül, utána az István úti és az Újkerti Könyvtár pótolhatja hiányait, majd pedig a hálózat többi egysége. A bezárt könyvtár maradék könyvállományát kiárusítják.

Irodalomjegyzék:

• Bényei József: Könyvek harmincért. = Hajdú–bihari Napló, 1996. 141. sz. jún. 18. 10. p.
• Kiss Istvánné: Őszi borongás egy nyáron bezárt könyvtár ürügyén. = Könyvtári Levelező/lap, 8. évf. 1996. 5. sz. 29–31. p.
• Könnyes könyvtárbúcsúztató. = Hajdú-bihari Nap, 1996. 144. sz. jún. 21. 2. p.
• Könyvtárbúcsúztató / K. B. Cs. = Hajdú-bihari Napló, 1996. 144. sz. jún. 21. 2. p.
• Mai kérdésünk : Miért zárták be a könyvtárat? = Hajdú-bihari Napló, 1996. 15. sz. jan. 18. 1. p.