Kodály Zoltán és Debrecen
Debrecen országos viszonylatban korán, a vidéket illetően pedig az elsők között tette meg a kezdő lépéseket Kodály zenéje felé.
A zeneszerző mindig szívesen és gyakran jött Debrecenbe, valamennyi látogatásához fűződik valamilyen fontos esemény, bemutató. Először 1925. április 8-án járt a városban, Régi magyar táncok zenéje címmel tartott előadást az Eötvös Kollégisták Egyesületének Vándorgyűlésén.
1934. június 8., 9., 10-én a Debreceni Kulturális Hetek keretében, a Református Kollégium udvarán mutatták be a Háry János daljátékot, jelen volt Kodály Zoltán is. A rádió egyenes adásban közvetítette a daljáték első szabadtéri előadását.
1937. május 21-én a debreceni Kodály-ünnepségek keretében vidéken először került színre Kodály: Székely fonója.
1939. május 14-én a Psalmus Hungaricus első debreceni bemutatójára a Nagytemplomban került sor, a Református Kollégium szervezésében a Kollégium fennállásának 400-ik és a Kántus 200 éves működése alkalmából. Kodály betegsége miatt nem lehetett a bemutató karnagya.
1943. május 8-án nagyszabású hangversennyel köszöntötte Debrecen éneklő ifjúsága a 60 esztendős mestert. Kodály személyesen is jelen volt az Aranybika nagytermében rendezett ünnepi hangversenyen.
1950. június 10-én került sor a Nagyerdei Szabadtéri Színpad felavatására a Székely fonó bemutatásával, melyen Kodály Zoltán is részt vett. Menyhárt József festőművész tervezte a díszletet: stilizált székely szőttes és székely kapu színpadképpel.
1951. augusztus 5-én a Nagyerdei Színpadon bemutatták a Háry János daljátékot, mely a Csokonai Színház 1947-es előadásának ismétlése volt. Jelen volt Kodály Zoltán is.
1955. december 15-én Kodály meglátogatta a Zeneművészeti Szakiskolát és személyesen jelent meg a 73. születésnapja előestéjén rendezett hangversenyen, amelyen a Budavári Te Deumát szólaltatta meg a Zeneművészeti Szakiskola, az Egyetem kórusa és a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar.
Az egyre mélyülő kapcsolat a névadásokban is kifejezésre jutott. Kodály életében három zenei intézmény vehette fel nevét megyénkben az ő hozzájárulásával:
1963. május 19-én köszöntötte Debrecen a 80 éves Kodály Zoltánt. Az ünnepi esemény rangját emelte, hogy Kodály és felesége is megjelent. Az ünnepi hangversenyt megelőzően a debreceni gyermekkarok és a Hajdúszováti Kodály Kórus köszöntötték a mestert.
1967. március 6. óta Kodály már nincs köztünk, de műveinek varázsa, a szépért, jóért küzdő, soha meg nem alkuvó ember példamutatása, pedagógiája megmaradt.
A zeneszerző mindig szívesen és gyakran jött Debrecenbe, valamennyi látogatásához fűződik valamilyen fontos esemény, bemutató. Először 1925. április 8-án járt a városban, Régi magyar táncok zenéje címmel tartott előadást az Eötvös Kollégisták Egyesületének Vándorgyűlésén.
1934. június 8., 9., 10-én a Debreceni Kulturális Hetek keretében, a Református Kollégium udvarán mutatták be a Háry János daljátékot, jelen volt Kodály Zoltán is. A rádió egyenes adásban közvetítette a daljáték első szabadtéri előadását.
1937. május 21-én a debreceni Kodály-ünnepségek keretében vidéken először került színre Kodály: Székely fonója.
1939. május 14-én a Psalmus Hungaricus első debreceni bemutatójára a Nagytemplomban került sor, a Református Kollégium szervezésében a Kollégium fennállásának 400-ik és a Kántus 200 éves működése alkalmából. Kodály betegsége miatt nem lehetett a bemutató karnagya.
1943. május 8-án nagyszabású hangversennyel köszöntötte Debrecen éneklő ifjúsága a 60 esztendős mestert. Kodály személyesen is jelen volt az Aranybika nagytermében rendezett ünnepi hangversenyen.
1950. június 10-én került sor a Nagyerdei Szabadtéri Színpad felavatására a Székely fonó bemutatásával, melyen Kodály Zoltán is részt vett. Menyhárt József festőművész tervezte a díszletet: stilizált székely szőttes és székely kapu színpadképpel.
1951. augusztus 5-én a Nagyerdei Színpadon bemutatták a Háry János daljátékot, mely a Csokonai Színház 1947-es előadásának ismétlése volt. Jelen volt Kodály Zoltán is.
1955. december 15-én Kodály meglátogatta a Zeneművészeti Szakiskolát és személyesen jelent meg a 73. születésnapja előestéjén rendezett hangversenyen, amelyen a Budavári Te Deumát szólaltatta meg a Zeneművészeti Szakiskola, az Egyetem kórusa és a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar.
Az egyre mélyülő kapcsolat a névadásokban is kifejezésre jutott. Kodály életében három zenei intézmény vehette fel nevét megyénkben az ő hozzájárulásával:
- 1948. május 7-én kelt levele alapján a Hajdúszováti Paraszt Kórus, karnagya Szathmári Károly;
- 1957. június 23-án rendezett névadó ünnepségen a Debreceni Zeneművészeti Szakiskola, akkori igazgatója: Gulyás György;
- 1957 márciusában a Zeneművészeti Szakiskola leánykara, karnagya Gulyás György. (Később a vegyeskar is Kodály nevét vette fel.)
1963. május 19-én köszöntötte Debrecen a 80 éves Kodály Zoltánt. Az ünnepi esemény rangját emelte, hogy Kodály és felesége is megjelent. Az ünnepi hangversenyt megelőzően a debreceni gyermekkarok és a Hajdúszováti Kodály Kórus köszöntötték a mestert.
1967. március 6. óta Kodály már nincs köztünk, de műveinek varázsa, a szépért, jóért küzdő, soha meg nem alkuvó ember példamutatása, pedagógiája megmaradt.
Kodály Zoltán Debrecenben
A kiállítás megtekinthető a Debreceni Városi Könyvtár
Központi Olvasótermében
Debrecen Batthyány u. 18telefon: 52 / 411-240
A kiállítás anyagát a Debreceni Városi Könyvtár
Helytörténeti Fotótára bocsátotta rendelkezésünkre.
Debreceni Városi Könyvtár 4024 Debrecen, Piac u. 68. Telefon: 52/502-430 Fax: 52/537-609 E-mail: info@dbvk.hu