Aktuális

Béres András, a Debreceni Népi Együttes legendás vezetoje 1960-ban készítette a fényképeket a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Rozsály községben. Béres András fényképeinek negatívjai a Helytörténeti Fotótárba kerültek megőrzésre és feldolgozásra, ezek között találtunk rá a felvételekre. A szertartást végzi Vajdics János /késobb nyírgyulaji/ esperes plébános, a keresztet vivo kisfiú Vajdics Miklós.

Pászka: a bizánci szertartásban és a népnyelvben a megszentelt húsvéti étel. Szabolcsi görögkatolikus népünknél külön erre a célra tartogatott kosárban sonka, tojás, túró, tetszetos formába öntött vaj, bárány, torma, bor. A pap a templomban, templomkertben ünnepélyesen szenteli meg. Húsvét napján csak ebbol a „szentelt”-bol szokás enni, eloször a tojásból. Ha telt, volt boven, akkor a család egészen tamásvasárnapig, azaz fehérvasárnapig ezen élt, pénteken is.

1956. október 23-i forradalomra emlékezve mutatjuk be Béres Andrásnak, a Debreceni Népi Együttes legendás vezetőjének 1956-ban készített fényképeit. Béres András fényképeinek negatívjai a Helytörténeti Fotótárba kerültek megorzésre és feldolgozásra, ezek között találtunk rá a ritkaságnak számító felvételekre.

"1956. november 4-én hajnalban a Szovjetunió hadüzenet nélküli háborút indított a forradalmi Magyarország ellen. Négy órakor megkezdodött a szovjet hadsereg támadása Debrecen ellen is. Rövid ido alatt körülzárták a laktanyákat és minden olyan objektumot, ahol katonák voltak. Ezzel egy idoben érkeztek a páncélosok a város fobb stratégiai pontjaihoz, középületeihez (foposta, Városháza, Megyeháza, a BM foosztály Kossuth utcai épülete, Vörös Hadsereg – ma Piac utca- útja). A tankok támadó akcióját ágyú és géppuska lövések robaja kísérte...

A foposta épülete ellen két oldalról, a Déri tér és a Déri átjáró felol indult támadás, illetve zúdult ágyú és géppuskatuz. A postát két magyar rohamlöveg védte, amit a támadók szétlottek. A magyar katonák elmenekültek, a tüzet senki sem viszonozta. Az épület kigyulladt, lángolt. A postán szolgálatot teljesítok a pincébe húzódtak. Egy alkalmazott, Guthi József az udvaron levo benzinraktárt féltve, hogy az tüzet kap és felrobban, figyelmeztetni akarta a támadókat, egy seprure fehér kendot kötött és felment az udvarra, de egy géppisztolysorozat leterítette.

A Vörös Hadsereg útján (Piac utca) felvonuló tankok tüzet nyitottak a Városházára, egy páncélos betörte annak tölgyfa ajtaját. Lottek a MÁV Igazgatóság épületére is, és találat érte a közvetlen szomszédságában lévo Állami Áruházat, amely percek alatt lángokban állt. ...

Ellenállás a városban sehol sem volt, így teljesen érthetetlen a támadás brutalitása. Hogy csökkentsék a lakosság felháborodását és ellenszenvét, a megyei pártlapban néhány nappal késobb azt bizonygatták, hogy mind a Városháza, mind a MÁV Igazgatóság épületébol rálottek a szovjet tankokra, és a támadók csupán viszonozták a tüzet. A magyar katonai alakulatok jelentései viszont azt igazolják, hogy sehol sem vették fel a harcot az orszolgálatot teljesíto katonák és nemzetorök."