  |
Mesélő utcákPiac utca
A Piac utca Debrecen egyik legfontosabb utcája. Az utca a Nagytemplom előtti piacról kapta a nevét - itt tartották a város szívében a kisebb-nagyobb napi és heti vásárokat. Előtte Várad utca volt a neve. A II. világháború utáni időben átkeresztelték Vörös Hadsereg utcára, 1990-től újra Piac utca.
Sétáljunk végig a Piac utcán a Nagytemplomtól a Nagyállomásig!
   Nagytemplom
Debrecen legjellegzetesebb épülete, a magyar református egyház jelképe. A Kossuth tér és a Kálvin tér közt áll, a belvárosban. A templom a magyar református egyház jelképe, miatta nevezik a várost gyakran "kálvinista Rómá"-nak.1500 m2-es alapterületével az ország legnagyobb református temploma; ezenkívül a magyarországi református templomok közül ennek van a legnagyobb harangja. A templom 1805 és 1824 között épült, klasszicista stílusban. Az építést a kollégiumot is tervező Péchy Mihály kezdte, majd Tallherr József folytatta. A hatalmas épület 55 méter hosszú, csaknem 15 méter széles főhajója középkori alapokon áll, a kereszthajó hossza 38, szélessége valamivel több mint 14 méter, a két torony 61 méter magas.
Szabó Lőrinc szobra
Lestyán Goda János alkotása.
Kossuth tér
Kossuth-szoborcsoport
Margó Ede (1872 - 1946)
Pongrácz Szigfrid (1872 - 1929) alkotása 1914-ben készült.
A szobor központi alakja Kossuth Lajos. Az irónt és jegyzeteit
kezében tartó mellékalak Szacsvay Imre, aki az országgyűlés jegyzőjeként
a Függetlenségi Nyilatkozat szerkesztője volt. Mellette pedig a
főrendiház másodelnökének, báró Perényi Zsigmondnak a szobra.
Mögöttük magasodik Könyves Tóth Mihály Kossuth-párti tábori lelkész alakja. Kossuth alakjától jobbra a vörössipkás ezred zászlótartó katonája a csatába indulva búcsúzik édesanyjától.
A tér közepén a díszkő burkolatba ágyazva a város olasz üvegmozaikból kirakott címere található, Cs. Uhrin Tibor alkotása.
Aranybika Hotel
Az 1536 óta a Debrecenben élő Bika család telkét és kőházát 1690-ben megvásárolta a város. 1699-ben fogadónak alakították át az épületet, 1799-ben emeletet építettek rá.
1810-ben került a vasból vert, rézzel bevont, öklelő bikát ábrázoló cégér a homlokzatra. Így lett Bika János egykori fogadójából Aranybika Szálló.
1882-ben Steindl Imre, a Parlament építőjének tervei szerint egyemeletes szállodát építettek, amelyet a meg növekedett igények miatt 1913-ban lebontottak. Helyére 1915-ben épült fel a régi szárny, eklektikus stílusban Hajós Alfréd mesterépítész és Villányi Lajos tervei alapján. A homlokzati plasztikát olasz kőfaragó mesterek készítették. Koncertterme Bartók Béláról kapta nevét. A szállodát 1976-ban új szárnnyal egészítették ki.
Az Aranybikában olyan hírességek szálltak meg mint Széchenyi István, Deák Ferenc, Wesselényi Miklós, Móricz Zsigmond.
Az Aranybika Hotel mellett az ország egyik legnagyobb zenélő szökőkútja látható, Pázmándy Antal alkotása.
Szabó Magda Könyvesbolt
Szabó Magda 90. születésnapját ünnepelte Debrecen 2007. október 5-én. A debreceni születésű írónő tiszteletére mostantól a Piac utcán található Tóth Könyvkereskedés viseli a nevét.
Történelmi erkély
A Piac utca 31. szám alatt áll a Szilágyi-ház. Erkélyéről 1849-ben Kossuth Lajos mondott lelkesítő beszédet Debrecen népének. Az erkélyt már elbontották, az épület falán emléktábla őrzi Kossuth emlékét.
Podmaniczky-ház
A belváros egyik legrégebbi épülete még az 1820-as években, klasszicista stílusban épült. Az impozáns Podmaniczky-ház nevét gróf Dégenfeld József, Hajdú Vármegye és Debrecen főispánja feleségéről, Podmaniczky Annáról.
kapta. Az épületnek történelmi jelentősége is volt. A Főrendi Ház 1849-ben itt tartotta ülését és a Ház elnöke is itt lakott.
"Csonka" templom
A Piac utca páratlan oldalán, a Református Kistemplom, a "Csonka" templom körül fekszik a Révész tér, mely a múlt század nagyhírű református egyháztörténészéről, Révész Imréről kapta nevét.
A 18. századig egyszerű faalkalmatosság szolgált itt istentiszteleti helyként, amelyet eleinte csak "szín"-nek neveztek, majd "kistemplom" lett, hiszen a nagytemplom az András-templom volt. A Rákóczi- szabadságharc idején megszentségtelenítették a bevonuló császári csapatok, istállónak használták. A fatemplom sorsát az 1719-es tűzvész pecsételte meg. Az új, 1600 férőhelyes kőtemplomot egy debreceni polgár, Báthory Szabó András adományából kezdték építeni. 1726-ban felkerült a rézgomb a tetejére. A tűz azonban ezt az épületet sem kímélte. 1727-ben súlyos károkat szenvedett, s csak négy év múltán állították ismét helyre. 1790-ben készült különleges, copf stílusú szószéke, orgonáját a múlt század közepén építette Kiszely István.
A tornyot eredetileg hagymaszerű toronysisak zárta. 1907-ben azonban a sisakot megrongálta egy óriási vihar. Megjavították, ám később a szél egészében ledöntötte a toronytetőt. Az építészek belenyugodva Isten akaratába: kupola nélküli, bástyaszerű kiképzést adtak a toronynak. Azóta "Csonka" templomnak is hívják. Többször is le akarták bontani, de Schulek Frigyesnek köszönhetően megmaradt.
Rickl-ház
A Piac utca 39. a Rickl kereskedőcsalád háza volt. Szabó Magda Régimódi történet című családregényének fontos színhelye. 1849. augusztus 3-án a várost megszálló cári és császári csapatok tábornokai közül itt szállott meg gróf Rüdiger császári generális. Az öntelt osztrák katona az eléje rendelt debreceni tanácsbelieket így köszöntötte: ,,Az ellenségetek oda van, a barátotok megérkezett!'' Pedig, amint a legendák megőrizték, a Rickl-házban éppen a beszállásolás perceiben rejtették el a csatornában Petőfi Sándor kardját, azt, melyet március 15-én hordott oldalán és honvédtársának, Rickl Gézának ajándékozott. A kardot ereklyeként őrizték, a második világháború viharaiban nyoma veszett.
A volt Hitelbank épülete
A Piac utca 45. sz. alatt található a harmincas években Padányi-Gulyás Jenő-tervezte épület, mely a modern klasszicizáló stílus egyik jól sikerült alkotása.
 
Homlokzatát Lux Alice jelképes szobrai díszítik, amivel épületszobrászati díjat nyert. A sarlós és búzakévés alak a mezőgazdaságot, az üllőt, kalapácsot tartó az ipart, a fogaskereket és kaptárt fogó a szorgalmat és takarékosságot, míg a sapkás és pénzes zacskós a kereskedelmet jelképezi.
Csanak-ház
Az Arany János és a Piac u. sarkán, az 51. szám alatt álló sarokház, az egyik legszebb romantikus stílusú épület. 1874-ben Szkalnitzky Antal tervei alapján építette meg Vécsey Imre debreceni építőmester Csanak József számára. A ház építője Csanak József, Debrecen egyik mecénása volt, számos jótékonysági rendezvény és művészeti alapítványt támogatott.
|
|
Piac utca 8.
Bethlen Gábor mellszobra
Készítette:
Berky Nándor (1911)
Lelőhely:
Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola udvar
Tisza-palota
A Piac utca 18. szám alatt működik a Magyar Államvasutak Rt. Igazgatósága, mely palota Povolny Ferenc tervei szerint épült az 1820-1830-as években klasszicizáló modern stílusban. A palota 1826-1893 között ideiglenesen otthont adott a zenedének. Az egyemeletes épületet Tisza Kálmán miniszterelnök neje, az akkori tulajdonos kétemeletesre építtette át eklektikus stílusban. Ekkor kapta a Tisza-palota nevet.
Alföldi-palota
A 16. számú Alföldi-palota az Alföldi. Takarékpénztárnak épült (ma OTP-fiók) 1940-ben klasszicizáló modern stílusban.
A palota előtt Pátzay Pál alkotása, a Debreceni család szoborcsoportja és egy szökőkút áll. Szemközt az ország legpatinásabb szállodája, az Aranybika látható.
Városháza
Debrecen egyik legjellegzetesebb építészeti emléke, a klasszicista Városháza. Elődje 1531-ben épült, s a város vezetőségének adott otthont. 1849-ben itt lakott Kossuth Lajos a családjával, s itt volt a Honvédelmi Bizottmány Hivatala is. A "titkos levéltárban" őrizték a Szent Koronát. A klasszicizmus puritán ízlésének megfelelően egyetlen dísz ékesíti a timpanont, a város címere.
Az egyemeletes városházát 1888-ra kinőtte a város. Új épületre lett volna szükség, de pénz híján elvetették a tervet, s az épületet átalakították. Leegyszerűsített feljárót építettek, a nyitott árkádsort befalazták, beablakozták, s függőfolyosóval kötötték össze a szomszéd épülettel, melyben akkor adóhivatal működött. Ezért nevezték el sóhajok hídjának.
Az épület ma is városházaként működik. A 16. századtól ez az épület volt Debrecen szíve. Élet és halál fölött döntött a széles jogkörrel felruházott magisztrátus, élén a főbíróval.
Gambrinus köz
A 26-28. sz. alatt nagy U alakú angoludvaros átjáró-bérházat látunk. Itt található a Zenei Könyvtár is.
Ezen a helyen, a régi Várad (Piac) utca derekán állott a főbírák háza, a Szikszay- vagy Dobozy-ház néven emlegetett öreg épület, amely nemzedékeken át a régi debreceni főbírák tulajdonában volt.
A 26/a alatt található a Zenei Könyvtár és az Alföld folyóirat szerkesztősége.
A bejárat mellett látható Kiss Tamás debreceni költő emléktáblája.
Első Takarékpénztár
A nevezetes Fejérló Szálló itt, a 24. szám alatt nyitotta meg kapuit, amikor régi épülete megyeházává lépett elő. Ma már nem áll ez az épület. Helyére 1912-re megépült a város legrégibb pénzintézete, a Debreceni Első Takarékpénztár palotája - az uralkodó divatnak megfelelően szecessziós stílusban. A homlokzat stukkóit és szobrait Somogyi Sándor készítette. A Piac utcai homlokzat reliefjei az ipari, a kereskedelmi és a földműves munkát mutatják be. Régi rézportálja egy híres berlini műhelyben készült, a belső fajanszmunkákat a pécsi Zsolnay-gyár szállította.
Piac utca 34
Kerámia homlokzati falikép
Készítette:
Csekovszky Árpád (1931 - 1997)
Munkácsy-díjas. Méret: 3x3 m.
A képen látható Merkur-fej jelképezi a kereskedelmet, az ábrák a vidék mezőgazdaságát és iparát.
Megyeháza
Az 54. szám alatt az egyik legszebb magyar szecessziós épület áll. Az egykori Hajdú vármegye háza - Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei szerint - 1911-12-ben épült. Ezen a telken sokáig Debrecen első vendégfogadója, a Fejérló Szálló állt. Eddig terjedt a történelmi belváros, itt ért véget a Nagytemplomtól iduló 670 m hosszú fahíd, amelyen száraz lábbal járhattak a cívisek. A fahidat 1824-ben bontották el, amikor csatornázták a főutcát.
A kapualjban két bronz dombormű látható.
Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszín Társasága 1798. aug. 11-i előadásának emléktáblája.
Készítette:
Tóth András (1858 - 1929)
Készült:
1898
16-os huszár emlékmű bronz dombormű
Készítette:
Manno Miltiádész (1879 - 1935)
Fazekas Mihály emléktáblája
A Piac utca 58. számú ház falán látható emléktábla tanúsága szerint az épület helyén álló házban élt Fazekas Mihály, a Lúdas Matyi szerzője. A domborművek Tóth Árpád apjának, Tóth Andrásnak művei. A Ludas Matyi öt jelenetét ábrázolják, egy pedig Fazekas és Csokonai barátságának állít emléket. Fazekas Mihályra, a botanikusra emlékeztet a Vármegyeháza utcán, a tudós-költő egykori kertje helyén kialakított kis emlékkert.
Killer-ház
A Piac utca 68. szám alatti, 1909-ben épített házat a debreceniek építtetőjéről Killer Ede bútorgyárosról Killer-háznak nevezik. 2003-ban a házat átalakították és itt kapott helyet a Benedek Elek Könyvtár és a Városi Könyvtár igazgatási központja. A kapubejárót Tóth András szobrászművész munkái díszítik.
|
Petőfi tér
A szobrot Medgyessy Ferenc készítette. Nem véletlenül került ide a költő szobra. 1843-44 telén itt, az azóta lebontott 3.sz. házban több hónapon át élt Petőfi. Életének legfázósabb és legínségesebb napjait töltötte Fogas Józsefné, színházi jegyszedő lakásán.
Nagyállomás
A mai Nagyállomás a harmadik pályaudvara Debrecennek, 1962-ben épült. Az előcsarnokban Domanovszky Endre két faliképe látható.
A képen a híres debreceni ötösfogat mozgalmas lovas képe idézi a vasút megépítése előtti időket.
A képen vásári jelenet látható. Az egyik asszony kezében pulykakakast tart.
|
|
 |
