Benedek Elek Könyvtár, Debrecen

Könyvtárunk

A könyvtár használata

Katalógus

Bibliográfiák

CD-ROM lista

Video lista

DVD lista

Rendezvényeink

Archívum

Benedek Galéria

Archívum

Elérhetőség

Történelem

Árpád-kori új okmánytár
Wenczel Gusztáv Árpád-kori új okmánytár (Codex Diplomaticus Arpadianus Continuatus) című munkáját tartalmazza a CD, így felöleli a korszak több mint négyezer dokumentumát eredeti nyelven (legtöbbször latinul), magyar nyelvű kivonattal ill. forrásmegjelöléssel. A kiadvánnyal egy olyan, korszerű keresőrendszerrel ellátott digitalizált anyag kerül a felhasználók kezébe, amely képes minden, a lemezen előforduló fogalom, szókapcsolat, szó megtalálására, valamint összetett keresésekre is. Ez a rendszer pillanatok alatt áttekinthetővé teszi a több mint négyezer oklevelet tartalmazó, mindeddig nehezen használható anyagot. Néhány kötetben szerb és horvát nyelvű oklevelek is szerepelnek glagolita írással, ezek facsimile formában, képként kerültek a lemezre, lehetővé téve így újraolvasásukat, értelmezésüket a hozzáértők számára. A megjelenése idejében korszerűnek számító okmánytár ellenőrzésére, javítására, új jelzetekkel való kiegészítésére, esetleg a meglévő okleveles anyag képi feldolgozására ez a CD nem vállalkozhatott. Az anyag szabadon felhasználható, azaz bárki szabadon kimásolhat belőle részeket, amelyeket más, tudományos munkája során felhasználhat. A CD tartalmazza Závodszky Levente Árpád-kori jogforrás kiadását, és a Hazai Oklevéltár digitalizált változatát is.

Deák Ferenc munkái
A Deák Ferenc munkái adatbázis egységes szerkezetben teszi közzé közel az összes hozzáférhető, jelentősebb terjedelmű Deák-szöveget. A forrásértékű szövegtárban helyet kaptak a nyilvánosságnak szánt és a magánjellegű szövegek, a nyomtatott művek, a politikai beszédek, országgyűlési és megyei felszólalások, állásfoglalások, tervezetek, rendeletek, hivatali iratok és a barátoknak, rokonoknak szóló levelek. A teljes életmű egyetlen visszakereshető egységben való közzétételével, a deáki életmű digitalizálásával 19. századi történelmünk jelentős alakjának élete, illetve kora válik mind a kutatók, mind az átlagos érdeklődők számára könnyen elérhetővé.

Egyetemes világtörténelem
A program 5200 oldalnyi ismeretanyag segítségével mutatja be a világtörténelem legfontosabb eseményeit. Négy történelmi korszakra tagolódik: Az őskor és ókor története; A középkor; Az újkor története; A legújabb kor. Az állami-, társadalmi-, és gazdasági élet aktuális jelenségei és korszerű problémái a nemzet múltjának ismerete nélkül nem érthető meg és még kevésbé értékelhető. A történeti műveltség ezért a nemzet szellemi műveltségének és az evolúció elvi alapján álló nemzetpolitikának is mindenkor nélkülözhetetlen segédeszköze volt és lesz.

Encyclopaedia Humana Hungarica - Emese álma
A magyar őstörténet és az államszervezés kora a kezdetektől 1038-ig.

Hóman Bálint munkái
Hóman Bálint (1885-1951) történetírásunk mindmáig egyik legjelentősebb, ma is korszerű tudósa. Ifjúkori munkái már fiatalon tekintélyt biztosítottak számára a tudományos világban. Gazdaságtörténeti, historiográfiai, filológiai munkái területükön máig alapműveknek számítanak. Kiváló könyvtári és gyűjteményi szakember volt: az Egyetemi Könyvtár, az Országos Széchényi Könyvtár, a Nemzeti Múzeum igazgatója. Nagytekintélyű, iskolateremtő egyetemi tanár: több kiváló, később akadémikus, egyetemi tanár tanítványát tartja számon a magyar történetírás. 1932-42 között kultúrpolitikusként, vallás- és közoktatásügyi miniszterként a máig élő magyar általános és középiskolai rendszer alapjainak lerakásában, a 8 osztályos általános és 4 osztályos középiskola, a szakoktatás, az állami tanfelügyelői rendszer kiépítésében szerzett elévülhetetlen érdemeket. 1945-46-ban Népbíróság elé állították, életfogytiglani fegyházra ítélték. 1949-ben a váci fegyházba ke-rült, ahol a rendszeres bántalmazás, durva bánásmód miatt keletkezett betegségbe 1951-ben belehalt. Korábban vitatott politikai szerepvállalása mellett történetíróként és kultúrpolitikusként is jelentős életművet hagyott maga után, amely életmű méltó megörökítését szolgálja az Arcanum kiadványa. Az alábbi munkákat tartalmazza az adatbázis: Egyetemes történet (1935-1937); Magyar történet (1928); Szent István (1938); Magyar pénztörténet 1000-1325 (1916); A magyar királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában (1921); A magyar városok az Árpádok korában (1908); A magyar hún-hagyomány és hún-monda (1925); A Szent László-kori Gesta Ungarorum és XII- XIII. századi leszármazói (1925); A forráskutatás és forráskritika története Magyarországon (1925); Magyar középkor (1938) (benne: Újabb őstörténeti kutatások (1923); A magyarok eredete és vándorlásai (1937); A székelyek eredete (1921); A székely eredetkérdéshez (1922); A honfoglaló törzsek megtelepedése (1912); A magyarság megtelepülése (1919); Székelyek (1920); A magyarok honfoglalása és elhelyezkedése (1923); A "cseh-szlovák" nemzet történelmi joga Felső-Magyarország felett (1922); Adalék X-XI. századi pénztörténetünkhöz (1918); Szent István (1936); A Szent Benedek-rend szerepe a magyar nemzet megtérésében (1928); Szent Imre (1930); A magyar pénzverés Szent István korában (1916); A XI. századi pénzromlás és a magyar hercegek pénzverése (1916); Szent László (1910); Az első állami egyenes adó; Adalék az európai adótörténethez (1912); Adó vagy földbér (1913); Az első adó elméletéhez (1913); Mégegyszer az első adóról (1916); A magyar címer történetéhez (1920); III. Béla (1932); A középkor elhanyatlása (1916); A középkori királyság bomlása (1930); Társadalomtörténeti terminológia (1921); A társadalmi osztályok Szent István államában (1921); Daróc (1920); A magyar városok és a polgári osztály kezdetei (1907); Serviensek és familiárisok (1913); Várjobbágyok és jobbágyfiúk (1922); Hazai jogszokások (1922); A lengyel-magyar barátság történeti alapjai (1936); Magyar államháztartás I. Károly korában (1920); A XIV. századi aranyválság (1917); Nagy Lajos (1933); Zsigmond király (1933); Hunyadi Mátyás (1936); Magyarország 1301-1490 (1936); Budavár visszafoglalása 1686-ban (1936); Rákóczi Ferenc (1937); Külpolitikai irányok a magyar történetben (1931); Apróbb tanulmányok; Ősemberek - ősmagyarok (Hóman Bálint utolsó munkája kézirata és jegyzetei alapján, 1985); Bibliográfia

Kossuth Lajos összes műve
Kossuth Lajos életművének nagyobb része mindmáig kiadatlan. Az első életműkiadás még Kossuth életében kezdődött meg, amikor az Athaeneum kiadó szerződést kötött Kossuth emigrációs iratainak megjelentetésére. Az első három kötetet "Irataim az emigráczióból" címmel még maga Kossuth rendezte sajtó alá, s ezek 1880-1882 között, még Kossuth életében láttak napvilágot. A további tíz kötetet Helfy Ignác, Kossuth közeli munkatársa, majd pedig Kossuth Ferenc, Kossuth Lajos fia rendezték sajtó alá, s ezek 1894-1911 között jelentek meg. E kötetek részint az "Irataim az emigráczióból" folytatásai, részint Kossuth 1867-1894 közötti levelezését tartalmazzák, az utolsó három kötetben pedig Kossuth 1847-1849 évi beszédei, illetve 1841-1848 közötti hírlapi cikkei jelentek meg. Az életmű tudományos igényű kiadása csak 1948-ban, a forradalom és szabadságharc centenáriumán kezdődött meg. A "Kossuth Lajos összes munkái" sorozatban a Kossuth által 1832-1836 között szerkesztett Országgyűlési Tudósítások öt kötetben jelentek meg, a VI. kötet az ifjúkori iratokat, valamint a Törvényhatósági Tudósítások anyagát, a VII. kötet a Kossuth fogságára és a szabadulása utáni útkeresésre vonatkozó iratanyagot tartalmazza. A VIII-X. kötetek anyaga, amely az 1841-1847 közötti iratok gyűjteménye lenne, mindmáig nem jelent meg. Teljes viszont az 1847 novemberétől 1849 augusztusáig terjedő időszak iratanyaga, amely a XI-XV. kötetben jelent meg. Jelen kiadásunk ezeknek a köteteknek a teljes anyagát tartalmazza, csupán a "Kossuth Lajos iratai" sorozat XI., az 1847-1849. évi beszédeket tartalmazó kötetének anyagát hagytuk el, ez ugyanis megtalálható "Kossuth Lajos összes munkái" XI-XV. kötetében.

Kossuth Lajos hírlapírói munkássága
Kossuth Lajos a később megvalósuló politikai gondolatait hírlapírói tevékenysége keretében érlelte és tette közzé. Az Országgyűlési Tudósítások, majd a Törvényhatósági Tudósítások szerkesztőjeként kezdte a politikai újságírást, majd saját lapokat indított. A sajtóvitákban csiszolódtak, érlelődtek politikai, gazdasági nézetei, hogy azután a mindmáig legnagyobb hatású politikussá lehessen általuk. Kiadványunkban a három legfontosabb lapot tesszük most közzé, amelyet szerkesztett, illetve amelyben rendszeresen publikált. 1841 januárjában indította a Pesti Hírlapot. Ennek szerkesztőjeként, vezércikkeiben lépett fel a feudális kiváltságok ellen, polgári szabadságjogokat és az ország alkotmányos függetlenségét követelve. Hetente kétszer megjelenő lapjának rendkívüli hatása volt a korabeli politikai és közgondolkodásra, ugyanakkor a konzervatívok, sőt Széchenyi támadását is kiváltotta, amelyre hírlapi vitacikkekben adta meg a választ. 1844 derekán a kormányzat eltávolíttatta a Pesti Hírlaptól. Ezután a kezdeményezésére alakult, a hazai ipar, gazdaság fejlesztésére, önállósodására hivatott Védegylet folyóiratába, a Hetilapba írta cikkeit. 1848 tavaszán és nyarán - a Batthyány-kormány pénzügyminisztereként - mind szorosabb kapcsolatba lépett a márciusi forradalom követeléseinek leginkább hangot adó radikálisokkal. 1848 július 1-jén jelent meg Kossuth Hírlapja, amely az esztendő végéig - nagyhatású beszédei mellett - a legfőbb szócsövének számított, amelyben egyedülálló módon követhetjük nyomon az izgalmas politikai-történelmi eseményeket. A három lap valamennyi cikke teljes szövegében kereshető módon jelenik meg.

Középkori magyar genealógia
A latin nyelv szótára
Lovagkor és reneszánsz (Magyar Kódex)

Magyar nemes családok
Kempelen Béla 1911-ben megjelent Magyar nemes családok című művét tartalmazza a CD-ROM. Az egész mű közel 120 ezer családot ölel fel, szemben az eddigi gyűjtemények 10-12 ezer családjával, gondos figyelemmel azokra a leglényegesebb adatokra, melyek az ilyen jellegű kutatások során gyakorlati szempontból fontosnak bizonyulnak. A nyomtatásban 11 kötetet kitöltő mű teljes szövegében szabadon kereshetünk: egyszerűen, egy-egy szó, vagy név kijelölésével vagy beírásával, illetve tetszőleges finomsággal az előre definiált keresősablonok, illetve a bővített keresőablak segítségével, amelyen keresztül elérhetjük a program igen fejlett, összetett keresőarzenálját.

A magyar nemzet hadtörténelme
A kiadvány szerzője, Bánlaky (1931-ig Breit) József 1863. február 14-én született Budapesten. Érettségije után egy évig joghallgató volt Budapesten, majd egy évig önkéntesként szolgált a 18. honvéd zászlóaljban. 1886. szeptember 1-jétől tényleges állományú hadnagyként vonult be. Katonai tanulmányait 1888-1891 között végezte. 1897-től a Honvédelmi Minisztériumban szolgált, 1898-ban a honvéd főtiszti tanfolyam tanárává nevezték ki, 1900-ban pedig bevették a vezérkari testület-be. 1914-ben a világháború kitörésekor a szerb hadszíntérre került, majd pedig részt vett a Doberdónál vívott harcokban, ahol mint a 16. honvéd gyalogdandár parancsnoka tüntette ki magát. Ezt követően a 39. honvéd gyalogezred parancsnoka lett az erdélyi hadszíntéren, és 1917-ben altábornaggyá nevezték ki, a világháború végén a kassai VI. hadtestet vezette. A világháború után egy ideig a Hadtörténelmi Levéltárban teljesített szolgálatot, majd 1919. júniusában nyugdíjazták. Hadtörténeti munkásságát 1896-ban kezdte meg, az 1870-71-ik évi német-francia háború történetének megírásával. Csaknem fél évszázados munkássága során közel ötven munkát írt, melyek nagy része a magyar és egyetemes hadtörténeti kérdéseivel foglalkozott. Legnagyobb szabású munkája A magyar nemzet hadtörténelme, amely 1929 és 1942 között jelent meg. Ez a munka máig is páratlan a magyar történetírás történetében, s hasonló terjedelmű és színvonalú alkotás azóta sem készült a magyar hadtörténelem ezer évéről. A 24 kötetből álló mű ma már csak alig néhány szakkönyvtárban férhető hozzá, holott forrásbázisa és adatai alapján ma is jól használható. A Magyar Millennium alkalmából ezért is indokolt ennek a munkának modern számítógépes adathordozón történő közzététele. A korszerű, teljes szövegű keresőprogram lehetővé teszi, hogy bármely szóra, névre, dátumra rákeressünk. A kívánt részeket kinyomtathatjuk, szövegszerkesztőbe átemelhetjük. Használhatunk könyvjelzőt, tetszőleges részekhez kereshető jegyzeteket fűzhetünk. Az öszszes kötet szövege mellett a nagyszámú térképmellékletet is tartalmazza a CD.

A magyar nemzet története
A Magyar Nemzet történetét bemutató CD-n három, önmagában is hatalmas munka található. Az eltérő stílus, történelemszemlélet, a taglalás különböző mélysége, az illusztrációk eltérése indokolja együttes megjelenésüket. Szalay-Baróti: A Magyar Nemzet története Szalay József különösen gazdagon illusztrált, közel ezer képet, műmellékletet tartalmazó négykötetes munkája az ezredéves ünnepségekre Baróti Lajos átdolgozásában jelent meg. Elsősorban bőséges és színvonalas illusztrációi miatt ajánljuk mindenkinek. Szilágyi: A Magyar Nemzet Története A tízkötetes mű a Millenium időszakának legszínvonalasabb, átfogó magyar történelmi kézikönyve. A Szilágyi Sándor által összefogott munkában a kor legkiválóbb történészei, grafikusai működtek közre. A hatezer oldalnyi szöveget több mint háromezer illusztráció gazdagítja, amelyek precíz hivatkozásaikkal egyedülálló forrásgyűjteményt jelentenek ma is. "Olvassuk és tanulmányozzuk ezer éves múltunknak történelmét, mely azonban csak úgy lesz reánk nézve az élet mestere, a jövőnek kalauza, ha mélyen szívünkbe véssük és az életben követjük őseink erényeit, ha feledjük és kerüljük őseink bűneit." - olvashatjuk az előszóban. Magyarország történeti emlékei az 1896. évi ezredéves országos kiállításon A Milleniumi kiállítás alkalmából eleink reprezentatív, retrospektív kiállítást hoztak létre, amely így együtt soha nem látott teljességben mutatta be történelmünk művészi emlékeit. A kiállítás anyagát a kor legszínvonalasabb eszközeivel megörökítették, mielőtt azokat eredeti helyükre viszszaszállították volna. A nagyalakú, kétkötetes kiadvány Czobor Béla és Szalay Imre szerkesztésében 1901-re készült el.

A Magyar Országos Levéltár címereslevelei
A Magyar Országos Levéltárban őrzött 1246 címereslevél heraldikai rajzát és legjelentősebbnek tartott 100 darabnak az eredetiről készült színes másolatát tartalmazza kiadványunk. A százezerre becsült magyar uralkodói címeradomány közül a Magyar Országos Levéltárban eredetiben vagy korabeli formahű, hitelesített másolatban őrzött címereslevelekből kiválogatott 100 darab színes képanyagot úgy állították össze, hogy címertani, művészettörténeti és történeti érték szempontjából a legjelentősebbek kerüljenek bemutatásra. A válogatási szempontok összetetten jelentkeznek, a művészi kivitel értéke mellett figyelve arra is, hogy az illusztrációs anyag megfelelően mutassa be a heraldikai és a címerfestészeti fejlődést. A színes táblák zöme a 15-17. századból került ki, mivel a címerképek jelentős heraldikai változásai e 300 év alatt mentek végbe. A színes címerképek és a heraldikai rajzok időrendben követik egymást. A címerképek mellett közöljük
- fő címerszerző(k) nevét
- az oklevél keltét, a kelet helyét
- az oklevelet kibocsátó uralkodót
- az adomány tárgyát
- a fő címerszerző(k) által az adományban még részesültek neveit
- a megjegyzés rovatban utalunk arra, ha a család neve az idők során változott, ha az oklevél nem eredetiben maradt fenn, ha az oklevélen a hamisítás nyoma észlelhető és ha az oklevélben említést tesznek a család egy korábbi címeradományára
- az eredeti címeradományt tartalmazó oklevél levéltári jelzetét, amely minden esetben a címer-szerző nevével és az oklevél keltével együtt értendő.

Magyar történeti életrajzok
A Magyar Történelmi Társulat a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával jelentette meg a 19-20. század fordulóján jeles történelmi személyiségeink életrajzainak sorozatát. A kor kiváló történészírói tollából 57 személy életútján át viharos történelmünk évszázadainak 57 szelete tárul fel a tatárjárás utáni időszaktól a kiegyezés koráig, Kun Lászlótól Széchenyi Istvánig. Az élvezetes, közérthető stílusban megírt kötetek szórakoztató olvasmányt jelentenek a történelem iránt érdeklődő laikusoknak is, ugyanakkor a hatalmas, több mint 7000 képből álló illusztrációs anyag és a jegyzetapparátus - kötetenként sokszor több ezer lábjegyzetet találunk - a szakemberek számára is forrásul szolgálhat. A fejlett keresőprogram révén gyorsan és könnyedén tájékozódhatunk a hatalmas anyagban, saját megjegyzéseket fűzhetünk hozzá, tetszőleges részeket kinyomtathatunk, szövegszerkesztőnkbe átemelhetünk.
Az alábbi személyek életrajzát találjuk meg a CD-n:
Alsáni Bálint, Ányos Pál, Bacsányi János, Bakócz Tamás, Balassa Bálint, Beatrix királyné, Berzeviczy Márton, Bethlen Gábor, Békés Gáspár, Béldi Pál, Csák Máté, Dévay Pál, Dózsa György, Eszterházy Pál, Eötvös József, Fekete János, Ferenczy István, Forgách Ferenc, Forgách Zsuzsánna, Gritti Lajos, Gvadányi József, Horváth Mihály, Hunyadi Corvin János, Hunyadi Má-tyás, Izabella királyné, Jósika Miklós, Kakas István, Keszei Miklós, Kovacsóczy Farkas, Kölcsey Ferenc, Kun László, Maylád István, Misztótfalusi Kis Miklós, Mária Terézia, Mária királyné, Mária, II. Lajos neje, Nagy Lajos, Nyáry Krisztina, Pápai Páriz Ferenc, Pázmány Péter, Rimay János, I. Rákóczy György, II. Rákóczi Ferenc, II. Rákóczi György, Rákóczi Zsigmond, Szatmári György, Szenczi Molnár Albert, Széchenyi István, Széchy Mária, Széchényi Ferenc, Thurzó Imre, Thököly Imre, Tinódi Sebestyén, Weiss Mihály, Werbőczi István, Zay Ferenc, Zrínyi Miklós.

Magyarország családjai
Nagy Iván családtörténeti munkája a genealógia és heraldika mindmáig nélkülözhetetlen alapműve a történelmünket ezer éven át meghatározó nemesi családok "nemzedékrendjét" tartalmazza.

Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában
A történelmi földrajzot, mint önálló tudományágat Csánki Dezső 1890 és 1913 között kiadott hatalmas vállalkozása teremtette meg. A történeti Magyarország minden vára és kastélya, városa és mezővárosa, helységei - sok azóta eltűnt település és puszta is - majd az adott megye valamennyi birtokosa, végül főispánjai feldolgozásra került, a vármegyék szerint, betűrendben. A munka páratlanul gazdag forrása a településtörténet és a helytörténet kutatóinak a családok, nemzetségek feldolgozásához. Helynévalakjai a nyelvészet gazdag forrásanyagát jelentik, egyházi és világi épületekre utaló adatai a régészek gyakran használt segédeszközei. Emellett mindenki érdeklődésére számot tarthat, akit érdekel szűkebb vagy tágabb környezete, lakóhelye múltja, történelme. Csánki történeti földrajza ritka, keresett sorozat, reprintje is ritka. A jelen CD-kiadás, amellett, hogy a teljes szöveget közli, gazdag keresőrendszere révén könnyen használhatóvá teszi e hatalmas adattárat.

Magyarország vármegyéi és városai
A Millennium évében induló sorozatban 1914-ig összesen 21 vármegye, továbbá három kisebb földrajzi egység története látott napvilágot összesen 26 kötetben, csak az első világháború kitörése szakította meg a munkát. Az elindítója, szerkesztője nevével azonosított sorozat, "a Borovszky" jeles tudósokból álló szerkesztőbizottsága az adott megyét kiválóan ismerő helyi szerzőkre támaszkodva enciklopédikus teljességgel dolgozta fel a vármegye múltját és jelenét: történelmét, földrajzát, képzőművészetét, néprajzát, hadtörténetét. A CD-ROM-on korszerű formában teszik közzé a nagyívű munka teljes szöveg- és képanyagát, melynek első kötete az alábbi vármegyéket és városokat tartalmazza: Abaúj-Torna vm. és Kassa, Bihar vm. és Nagyvárad, Szabolcs vm., Szatmár vm. és Szatmárémeti, Heves vm., Zemplén vm. és Sátoraljaújhely. A második kötet tartalma: Bars, Bács-Bodrog, Esztergom, Győr, Hont és Selmecbánya, Komárom vm. és Komárom, Pest-Pilis-Solt-Kiskun. A harmadik kötet tartalma: Fiume és a magyar-horvát tengerpart, Gömör-Kishont, Nógrád, Nyitra, Pozsony vm. és Pozsony, Somogy, Temes vm. és Temesvár, Torontál, Vas.

Nagy címerkönyv
A "Siebmacher" Magyarország és Erdély valamint Horvát-Szlavónia nemes családai, nemzetségei és személyei címereinek legteljesebb kiadása. A XVII. századi előzmény után a XIX. század derekán új, tudományos feldolgozását és országok, régiók szerinti kiadását szerkesztette és jelentette meg egy nürnbergi kiadó. Nagy Iván, Csergheö Géza szerkesztette és készítette a magyarországi részt, csaknem 8000 család adatival. Erdély nemesi családai és tisztviselői címeradatait Bárczay Oszkár készítette el, több mint 2000 névvel. Tőlük függetlenül szerkesztette Ivan Bojnicic a horvátországi kötetet, ez csaknem 2000 címert tartalmaz. E három önálló kiadvány részben kiegészíti, helyesbíti egymás adatait és címerrajzait, máig ez a legrészletesebb tudományos címerkatalógusa térségünknek. Gyakran forgatott és ritkán föllelhető német nyelvű könyvritkaság válik most közkinccsé, amely minden családkutató, történész, helytörténész, régész és művészettörténész fontos segédeszköze.

Ókori lexikon
Pecz Vilmos Ókori Lexikonja mintegy 9000 címszavával a magyarul megjelent egyetlen átfogó, csak az ókorra koncentráló lexikon. Bár közel száz éves mivoltából adódóan bizonyos tekintetben elmarad a modern ókori történettudomány és régészet legújabb felfedezéseitől, ennek ellenére ma is egyedülálló adattárként használható. A mintegy 2400 oldalas, közel 1000 illusztrációt tartalmazó lexikon korának legkiválóbb szakemberei közreműködésével készült 10 éven keresztül. Fontos megjegyzés, hogy a kor szokásához híven a görög, illetve a görög vonatkozású címszavak latin átírással szerepelnek a lexikonban, erre a keresésnél mindenképpen ügyelni kell. Pl. Aiszkhülosz nevét az Aeschylus címszó alatt találjuk meg. Az eltérésekről bővebb információ olvasható az Előszóban. Ajánljuk ezt a CD-ROM-ot mindenkinek, akit foglalkoztat a klasszika-filológia, akár tanulmányai miatt, munkájából kifolyólag, vagy bárkinek, aki érdeklődést tanúsít az ókor iránt.

Székelyföld és Erdély
A CD tartalma:

Orbán Balázs: A Székelyföld leírása - történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból. Orbán Balázs e munkája beszámol a székely nép történelmi és jogviszonyairól, valamint egy-egy fejezetben kifejti Udvarhelyszék, Csíkszék, Háromszék, Aranyosszék, Barczaság történelmét és természeti viszonyait.

Orbán Balázs: Torda város és környéke 33 nagy és 12 szövegképpel. E kötet a szerző "Székelyföld leírása" című művének kiegészítő, de önálló része s mintegy függeléke.

A Magyar Történelmi Társulat Erdély c. kötete 1940-ben jelent meg. A következő fejezetekben dolgozza fel az Erdéllyel kapcsolatos tudnivalókat: Erdély népei, Erdély művészete, Irodalom, Tudomány, Erdély a román uralom alatt.

Miski György: Erdély - demográfiai és statisztikai adattár (Erdély és Partium). Ez a munka öszszesen 4132 települést, két nagy csoportra osztva regiszter rendszerben mutat be. Az egyes települések leírása azok földrajzi elhelyezkedésének, domborzati, vízrajzi jellemzőinek, a szomszédos településektől mért távolságának (országúton és légvonalban), névváltozásainak (az első okleveles említéstől kezdve) ismertetésével kezdődik. A statisztikával foglalkozó részben (Erdély és az Erdélyen kívüli (volt magyar) területek felosztása és nemzetségi összetétele 1992-ben cím alatt) elsosorban az anyanyelvi, nemzetiségi és vallási megoszlás kerül bemutatásra. A CD lehetoséget nyújt több - más korban keletkezett, de egy témával foglalkozómű egyidejű tanulmányozására, amely lehetővé teszi nemcsak a téma mélyebb megismerését, hanem a több mint 100 év alatt végbement változások okainak és következményeinek megértését, hatását az itt élő emberekre és kultúrájukra. A teljes szövegű keresés lehetővé teszi, hogy egy adott téma szerint keresgéljünk a különböző művekben, ezáltal teljesebb képet kapunk arról milyen volt Erdély régen, és milyen ma.

Településeink címeres pecsétjei
Az Országos Törzskönyvbizottságot (OT) az 1898. évi IV. tc. értelmében 1898-ban állították fel. A törvény 5. §-a rendelkezett a törvényhatósági és a községi pecsétek használatának módjáról, amelynek felügyeletét a Belügyminisztérium felügyelete alatt működő OT látta el. Az Országos Levéltár szakvéleménye alapján végül a Belügyminisztérium döntött a pecséthasználat engedélye-zéséről. A Magyar Országos Levéltár V 5 számú fondjában 1100 darab 1898 és 1912 között keletkezett, egységes rajzolatú, a történeti Magyarország egész területére vonatkozó pecsétrajz maradt fenn. A címerpecsétek rajzain kívül szerepel a település korabeli neve, korabeli közigazgatási beosztása, mai neve, az esetleges községegyesítések ténye és időpontja, mai közigazgatási beosztása (magyarországi települések esetén megye név, elcsatolt települések esetén az ország neve). A CD-ROM-on található anyagot Kollega Tarsoly István szerkesztette.

Utazók és felfedezők
A program segítségével megismerkedhetünk az emberiség híres földrajzi felfedezőivel és utazóival, akik nagymértékben hozzájárultak a mai világképünk kialakulásához, illetve egyes földrészek fejlődéséhez. Szerepük minden korban más és más volt, de különböztek módszereik is. Volt, akit egyszerűen csak a felfedezési vágy hajtott, mások területszerzés és a meggazdagodás reményéből vágtak neki az ismeretlennek, míg megint mások a természetet szerették volna jobban megismerni. Megtalálhatóak köztük hódítók, kalózok, "magányos farkasok", természetbúvárok és tudósok, akiknek köszönhetünk jót és rosszat egyaránt. A kiadványban nemcsak a Föld felfedezőit vesszük górcső alá, hanem figyelmet szentelünk a világűr utazóinak, az asztronautáknak is. Ők az emberiség ösztönös kíváncsiságának és tudásvágyának megtestesítői. Az adatbázis 300 felfedező részletes és színes életrajzát tartalmazza, 49 animációt és 36 kisfilmet. Többoldalú keresési rendszer segíti a tájékozódást, valamint tesztek és feladatok állnak rendelkezésre az ismeretek ellenőrzésére.

Debreceni
Városi Könyvtár

© Benedek Elek Könyvtár, Debrecen. Minden jog fenntartva.